A kereslet alakulása

Eddig a fogyasztó hasznosságérzetével, s annak jellemzőivel foglalkoztunk. Ezeket az ismereteket felhasználva fogjuk megvizsgálni a fogyasztó keresletét az egyes termékekre vonatkozóan, s ennek jellemzőit.

Közömbösségi térkép

Feltételeztük, hogy egy ember két lehetőség közül mindig képes eldönteni, hogy számára melyik a hasznosabb, vagy esetleg egyformán értékesek neki.
Az egyszerűség kedvéért egy olyan fogyasztót fogunk vizsgálni, aki két terméket vásárol, almát és szőlőt. A két termék együttes mennyiségétől (x és y) függően alakul a fogyasztásból származó élvezet, hasznosság (U). A lenti ábra a hasznosság alakulását mutatja, úgy, hogy az egyes görbék azonos hasznosságú kombinációkat, míg az egymás felett elhelyezkedő görbék egyre nagyobb hasznosságokat képviselnek. Így az ábra bármely két pontjára vonatkozóan leolvasható, hogy hasznosság szempontjából hogyan rangsorolja azokat a fogyasztó, vagyis egy kosár bármely másikhoz való hasznosságát meg tudjuk ítélni. Például a D, E és B pontok egyforma hasznosságúak, míg a C náluk kisebb, az A náluk nagyobb hasznosságot képvisel.

Közömbösségi térkép

A fenti ábrát közömbösségi térképnek, míg az egyforma hasznosságú kombinációkat tartalmazó görbéket közömbösségi görbének nevezzük.

A közömbösségi görbe azon jószágkombinációk összességét jelöli, amelyek a hasznosság szempontjából egyenértékűek, azaz a fogyasztó számára közömbös, hogy melyiket szerzi meg.

A közömbösségi görbékhez mérőszámot nem tudunk rendelni, ezért nem tudjuk megmondani, hogy menyivel hasznosabb az egyik a másiktól, csak annyit tudunk, hogy hasznosabb. A közömbösségi görbék nem metszhetik egymást, mivel a közös pont miatt azonos hasznosságot képveselnének így olyan pontpárokat találnánk, amelyekben, az egyik termékből azonos, a másik termékből különböző mennyiség lenne, de így nem lehetnek közömbösek, mivel amelyikben több van, az hasznosabb.
A közömbösségi görbék alakja az egyéni preferenciákat tükrözi, ezért személyenként eltérő.

Láttuk, hogy a fogyasztó hajlandó lehet egy jószág valamely mennyiségét elcserélni egy másik jószág valamely mennyiségéért, s közben ugyanolyan hasznossági szinten marad. A jószágok a fogyasztásban tehát egymással helyettesíthetők, s a közömbösségi térképről számszerűen leolvashatók a helyettesítés arányai .

A helyettesítési ráta megmutatja, hogy milyen arányban hajlandó a fogyasztó helyettesíteni az egyik terméket a másikkal, azonos szükségletkielégítési színvonal mellett.

A fogyasztó szívesen cseréli el a nála bőségben lévő terméket a szűkös termékkel, de ahogy a szűkös jószág mennyisége nő, egyre kevesebbet hajlandó átadni a bővebb jószágból, mert az közben fogy, hiszen minél több van valamiből annál kevesebbre fogja értékelni, és fordítva. A helyettesítési ráta az adott termékre vonatkozóan tehát csökken.


A költségvetési egyenes


A fogyasztót a választás során korlátozza a rendelkezésére álló pénzmennyiség nagysága, azaz bizonyos kombinációkat nem tud megvásárolni.
Ha ismerjük a rendelkezésre álló pénzmennyiséget ( I ), akkor meg tudjuk határozni az elérhető jószágkombinációkat is. Egy 600 Ft-tal rendelkező fogyasztó Px=50 Ft/kg árú almát és Py=60 Ft/kg árú szőlőt szeretne vásárolni. Ha minden pénzét csak az egyik termékre költené 12 kg ( I/Py ) almát, vagy 10 kg ( I/Px ) szőlőt tudna venni. A lenti ábrában ez a két tengelymetszetet mutatja. Ezt a két pontot összekötő szakasz jelöli a pénze teljes elköltésével megszerezhető jószágkosarakat. Ezt az egyenest nevezzük költségvetési egyenesnek.

Költségvetési egyenes

A költségvetési egyenes azon jószágkosarak összessége a közömbösségi térképen, amelyeket a fogyasztó adott pénzjövedelemből megvásárolhat annak teljes elköltésével, rögzített piaci árak mellett.

A költségvetési egyenes felett elhelyezkedő kosarakat nem tudja megvásárolni, ezért az egyenes a fogyasztó döntésének korlátját fejezi ki. Az egyenes abszolút értékben vett meredeksége a két termék árarányát mutatja.

Ha a költségvetési egyenest és a közömbösségi görbéket egy koordináta rendszerben ábrázoljuk ( ld. lent ) megkereshetjük azt a legnagyobb elérhető hasznosságot, amelyet a fogyasztó a jövedelméből elérhet, vagyis azt a legmagasabban fekvő közömbösségi görbét, melynek még van közös pontja a költségvetési egyenessel. Így megkapjuk a fogyasztó számára legoptimálisabb jószágkosarat.

Optimális választás

Akkor választ optimálisan a fogyasztó, ha a jövedelmét úgy költi el, hogy az adott pénzösszegből elérhető legmagasabb közömbösségi görbén választ. Az optimális választás az egyenes és a közömbösségi görbe érintési pontjához tartozó jószágkombináció.

 

A jövedelemváltozás hatása a fogyasztásra.

Ha a fogyasztó pénzjövedelme megnő a költségvetési egyenese párhuzamosan, felfelé tolódik ( az árak változatlansága mellett ). Ilyenkor egy nagyobb hasznosságú kosarat választhat, vagyis egy magasabban fekvő közömbösségi görbére kerülhet. Általában ez növeli az egyes jószágok iránti keresletet, de ez nem minden termékre igaz. A jövedelem csökkenése esetén fordított irányba történnek az események


Az árváltozások hatása a fogyasztóra

Az árváltozások hatására megváltozik a fogyasztó reáljövedelme, s az optimális választás is, változatlan nomináljövedelem mellett. Ha a szőlő ára megnő, megváltozik a I/pszőlő tengelymetszet, meredekebb lesz a költségvetési egyenes, és más lesz az azt érintő közömbösségi görbe is. A fogyasztó alacsonyabb hasznossági szintre kerül, s megváltozik az optimális jószágkombináció összetétele is.

Árváltozás

Ha minden mást változatlanul hagyunk, csak a szőlő árát változtatjuk akkor különböző árak mellett a fogyasztó különböző szőlőmennyiséget fog fogyasztani, az akkori optimális jószágkosárhoz igazodva. Az így kapott ár-mennyiség párok mutatják az adott fogyasztó keresletét az ár függvényében, s ezeket koordinátarendszerben ábrázolva megkapjuk a fogyasztó egyéni keresleti görbéjét a szőlőre vonatkozóan.
A piaci keresletet az egyéni keresletek összegzésével határozhatjuk meg adott ár mellett, s az egyéni keresleti görbék horizontális összegzése a piaci keresleti görbét adja eredményül.

A piaci keresleti görbe az egyéni keresleti görbék horizontális összege, amely a fogyasztók optimális választását tükrözi az árak függvényében.


Ha a vizsgált termék ára változik, akkor az a keresleti görbén való elmozdulást jelent, de ha valamilyen másik tényező, pl. a jövedelem, másik termék ára változik, akkor a keresleti görbe is változni fog.
A kereslet árrugalmassága
Amikor a közgazdászok egy termék árának változtatásáról döntenek figyelembe kell venniük, hogyan befolyásolja az a kereslet mennyiségét (azaz hogyan reagálnak a fogyasztók), s a kettő együtt hogyan hat az összbevételre, s a profitra.

A kereslet árrugalmassága azt fejezi ki, hány százalékkal változik egy termékből keresett mennyiség, ha ára egy százalékkal változik.

Képlettel:

Kereslet árrugalmassága


Mivel a százalékban kifejezett változás eltérő attól függően, hogy a változás mértékét az eredeti, vagy a megváltozott mennyiségekkel osztjuk, ezért gyakran használjuk a nevezőben a két mennyiség átlagát.

A kereslet árrugalmassága általában negatív szám, hiszen az árak emelkedésével a kereslet rendszerint csökken. Ha egy termék árrugalmasságának abszolút értéke 1-nél nagyobb, akkor azt mondhatjuk, hogy a termék kereslete rugalmasan reagált az árváltozásra (árrugalmas). Ilyenkor az összbevétel (P×Q) növelhető az árak csökkentésével, mivel a kereslet mennyiségének növekedése túlkompenzálja azt.
Ha egy termék árrugalmasságának abszolút értéke kisebb, mint 1, akkor a termék kereslete rugalmatlanul reagált az árváltozásra (árrugalmatlan). Ilyenkor az összbevétel áremeléssel növelhető. Mivel most az árváltozás jelentkezik nagyobb mértékben, így annak az iránya dominál.

Ha az árrugalmasság egységnyi, akkor az összbevétel nem változik az árváltozás hatására, s a termék keresletét egyszerűen csak egységnyi árrugalmasságúnak nevezzük.

A kereslet árrugalmasságát befolyásoló tényezők:


A kereslet kereszt-árrugalmassága

Egy termék kereslete változhat egy másik termék árának változása esetén is ( láthattuk ezt az árváltozás hatását bemutató közömbösségi térképen ). Ezt a kapcsolatot fejezi ki a kereslet kereszt-árrugalmassága.

Egy termék keresletének kereszt-árrugalmassága azt mutatja, hogy hány százalékkal változik a termék keresletének mennyisége, ha egy másik termék ára 1 százalékkal változik.


Képletben:

Kereszt árrugalmasság(X) = mennyiség (X) %-os változása / ár (Y) %-os változása.


A kereszt-árrugalmasság lehet pozitív, negatív, nulla. Ha pozitív, akkor a két termék a fogyasztásban helyettesíti egymást, vagyis az egyik árának növekedése a másik keresletét növeli. Ha a kereszt-árrugalmatlanság negatív, akkor a két termék fogyasztása kiegészíti egymást, ha nulla, akkor a két termék fogyasztása független egymástól.

 

A kereslet jövedelemrugalmassága

A fogyasztók kereslete függ a jövedelmük alakulásától is.

A kereslet jövedelemrugalmassága azt fejezi ki, hány százalékkal változik egy jószág kereslete a fogyasztó jövedelmének egyszázalékos változása következtében.


Képletben:


A jövedelem növekedése a keresletet általában növeli, a jövedelemrugalmasság pozitív szám. Ebben az esetben beszélünk normáljószágról. Ha a jövedelemrugalmasság nagyobb, mint egy, azaz a kereslet növekedése a jövedelem növekedésénél nagyobb mértékű, akkor luxusjószágokról beszélünk.
Ha egy termék keresletének a jövedelemrugalmassága negatív, akkor azt "alacsonyabb rendű", vagy inferior jószágnak hívjuk. Ennek a kereslete a jövedelem növekedésével csökken.

- feladatok -

- archívum -

- versenyfeladatok -

- 3. heti versenyfeladatok megoldása -

- vissza a tematikához -