ÁLTALÁNOS PSZICHOLÓGIA - 2. rész

1. rész: I - IX. fejezet

10. Az észlelés
    Percepció: a környezeti ingerekből érkező észleletek jelentéssel való felruházása, felismerése, szervezése (nem objektív: függ a tapasztalatoktól, kultúrától, tanulástól stb.)
    
    
11. A percepció elméletei
    
    1. A konstruktív percepcióelmélet
       Az ingerek jelentését a kogníció határozza meg (előzetes tapasztalatok, elvárások, stb.), ezek alapján értelmezzük a szenzoros ingereket. (Helmholtz)
       
       
    2. A közvetlen észlelés elmélete
       Fontos döntéseknél nincs idő bonyolult kognitív folyamatokra - az evolúció alakította a perceptuális rendszereket (tehát nincs szükség a magasabb rendű folyamatokra, és az észlelést a mindennapok világában kell vizsgálni, nem laboratóriumi környezetben) (Gibson ökológiai modellje)
       A két elmélet szintézisére Neisser tesz kísérletet.
       
       
    3. Perceptuális konstanciák
       Az észlelt tárgy percepciója ugyanaz akkor is, ha a tárgy közvetlen érzékelése megváltozik.
       Főbb konstanciák: nagyság-, alak-, és világosságkonstancia.
       A konstanciák az evolúció és a tanulás együttes termékei.
       
       
    4. Mélységészlelés
       Az észleléshez a harmadik dimenziót adja, bizonyoz mélységészlelők a születéstől kezdve adottak, míg másokat tanulással sajátítunk el.
       Monokuláris mélységjelzők: relatív méret, takarás, lineáris perspektíva, levegőperspektíva, textúragrádiens, mozgásparallaxis
       Binokuláris észlelése a világnak a sztereopszis (a két szembe más látószögből érkezik az észlelet). Mélységjelzők: konvergencia, akkomodáció, binokuláris diszparitás
       
       
12. Alakészlelés: a formák és mintázatok percepciója
    
    1. A formaészlelés
       Forma = méret + alak
       Gestalt-elmélet: az egész több, mint a részek összege. Példa alaklélektani szerveződési elvekre: közelség, hasonlóság, zártság, szimmetria, közös mozgás. (kritika: inkább leíróak, minstsem magyarázóak)
       Vonásdetektor elképzelés: Hubel és Wiesel a formaészlelést agyi neuronok működésére vezeti vissza. Háromféle vizuális kérgi neuron: egyszerű sejtek (meghatározott irány és helyzet), komplex sejtek (plusz a mozgás is), hiperkomplex (plusz meghatározott méret és szög) sejtek.
    2. Mintázatfelismerés
       Templátegyeztetéses elképzelések: a tapasztalat eredményeként prototípusokat tárolunk a memóriánkban a tárgyakról (Neisser)
       Tulajdonságegyeztetés: az észlelt mintázat tulajdonságait összevetjük a memóriában tárolt tulajdonságokkal (Selfridge, Sternberg). De nem magyarázzák jól a környezeti kontextus hatását az összetett mintázatok azonosítására (Palmer): ha a tárgy illeszkedett a kontextusba, gyorsabban azonosították a kísérleti személyek.
    3. Mozgásészlelés
       Wertheimer: látszólagos mozgás, phi jelenség (két fénypont felvillanását megfelelő körülmények között mozgásnak észleljük).

- feladatok -

- versenyfeladat -

- vissza a tematikához -