Az ókori Görögország és Róma története

• Kr.e. II. évezred - Kréta - Knósszosz a központ, képírás (lineáris A és B), ekehasználat, fejlett kereskedelem, városfalak 1500. k. elpusztul (Santorín vulkán kitörése)
  
  
• Kr.e. XVI-XIII.sz. - Mükéné - krétai kultúra erős befolyása, tengeri kereskedelem, kerámia készítése, hódítás, gyarmatosítás Ciprusig, földközösségek, házi rabszolgaság, despotikus állam,Király, fegyveres arisztokrácia, kézművesek, parasztok, rabszolgák
  
  
• i.e. XII-IX. sz. a mükénéi társadalom bukása, nomád népek vándorlása, Athén felemelkedése, kialakul a földmagántulajdon, megindul az árutermelés, vashasználat, tengeri kereskedelem

Homéroszi kor

• állattenyésztés nagy szerepe, kétnyomásos földművelés, törzsi-nemzetségi berendezkedés, katonai demokrácia: születési arisztokrácia intézi az ügyeket, de mellette megjelenik a népgyűlés, kialakul a városállam, a polisz
  
  
• Spárta: dór hódítók a Peloponésszoszon
  
  
• társadalom: spartiata (teljes jogú spártai), perioikos (körüllakó, nem teljes jogú), helóta (foglyok)
  
  
• állam: 2 király, gerúszia (vének tanácsa), apella (népgyűlés), 5 ephorosz (felügyelő)
  
  
• a földek elidegeníthetetlenek, halál esetén a közösségre visszaszáll, közös étkezések a férfiak számára, nevelés ellenőrzése (agógé), krüpteia szokása, elzárkózás, idegengyűlölet

Földrajzi környezet:

földművelésre alkalmas terület (egész történelme folyamán központi kérdés a FÖLDtulajdon / elosztása, tagolt partvidékén jó hajózási feltételek, kedvező elhelyezkedés az ókori Kelet és Nyugat között

Korai kultúrák, népcsoportok:

• Grimaldi-barlang (őskori maradvány), Villanova-kultúra, tengeri népek vándorláskor italicus (latin, szabin, illír), népcsoportok érkeznek a területre, görög és pun népesség Dél-Itáliában, etruszkok Északon
  
  
• Róma alapítása: Aeneis mondakör, Romulus és Remus története, Kr. e. 753. mondai alapítási év
  
  
• Palatinus-domb körül kialakul a város mag (Septimontium= hét halom szövetsége)
  
  
• Királyság kora (Kr. e. 753- 510)
  
  
• Romulus, Numa, Tullus, Ancus, Tarquinius, Priscus, Servius Tullius, Tarquinius Superbus
  
  
• etruszk uralom, társadalmi formák megszilárdulása

Archaikus kor (Kr. 750-492.)

Kr.e. VIII-VI. sz. társadalmi, vagyoni különbségek növekedése: adósrabszolgaság, görög gyarmatosítás (iránya. Dél-Itália, Szicília pl. Tarrentum, Szürakuszai, Neapolisz, Ibériai-félsziget, Dél-Franciaország pl. Massilia, Hellészpontosz -Dardanellák, Boszporosz, Fekete-tenger partvidéke)
a gyarmatváros kereskedelmi kapcsolatban áll az anyavárossal, jogilag független volt az anyavárostól, isteneiket, szokásaikat megőrzik

Athén: I.e. VIII-VI.sz. Theseus-féle alkotmány: három társadalmi csoport - eupatridák (előkelők) , démiurgoszok (kézművesek), geomoroszok (földművesek), az örökletes királyság helyett arisztokratikus köztársaság: 9 arkhón, Areioszpagosz - az arisztokrácia uralmát semmi nem korlátozza

• Kr.e. 621. Drakón arkhón írásba foglalja a törvényeket - túlkapások visszaszorítása
  
  
• Kr.e. 594. Szolón - adósrabszolgaság eltörlése vagyon szerinti beosztás: ötszázmérősök, lovagok, zeugitészek, thészek; megszűnik a születési arisztokrácia uralma, timokratikus (vagyonhoz kötött) alkotmány
  
  
• Kr.e. 560-510. türannisz-rendszer, a démosz még nem elég erős a hatalom átvételére, egyeduralom
  
  
• Kr.e. 508. Kleiszthenész- vérrokonság helyett területi beosztás: 10 phüle
  500-ak tanácsának felállítása (búlé), népgyűlés (ekklézsia) vezető szerepe, heliaia (bíróság) felállítása, cserépszavazás intézménye

Klasszikus kor (Kr. e 492-338.)

• Kr.e. 490., 480. perzsa támadások - Themisztoklész és Ariszteidész hatalmi harca
  
  
• Kr.e. 478. Spárta kiválása után Athén létrehozta a perzsa-ellenes déloszi szövetséget
  
  
• Kr.e. 462. a Spárta-barát arisztokrácia külpolitikai kudarca után a démosz végleg átveszi a vezetést, megszűnik az Areioszpagosz ellenőrző jogköre
  
  
• Kr.e. V. sz. a demokrácia fénykora (Periklész)
  
  - Gazdaság: klasszikus árutermelő rabszolgaság, szakosodott ipar, árutermelés, pénzügyletek.
  - Társadalom: teljes jogú athéni polgár, metoikoszok, rabszolgák.
  - Állam: 10 sztratégosz, népgyűlés, 500-ak tanácsa, esküdtbíróság - választás útján, napidíjjal
  
  
• Kr.e. 431-409. peloponésszoszi háború, Athén veresége Spártával szemben - a poliszrendszer válságba kerül (paraszti kisbirtokok, kis műhelyek tönkremenetele, a zsoldoskatonák pusztításai, politikai egyenlőség látszattá válik, rabszolgák tömege nő, helyzetük rosszabbodik, harc a poliszok között a rabszolga-utánpótlásért és a piacokért)

Korai köztársaság kora (Kr. e. 510-264)

Külpolitika: Appenin-félsziget meghódítása. (dél-itáliai görög városok ellen: tarrentumi háború, gall betörés

Belpolitika: központi kérdés a római polgárjog megszerzése (1. vagyonbírhatóság 2. szabad házasság 3. választójog 4. választhatóság) plebs hatalom megszerzésére törekszik:

1. tisztségek folyamatos megnyitása számukra
   
2. 494. kivonulás a Szent Hegyre, néptribunus választás
   
3. 450. 12 táblás törvények, szokásjog írásba foglalása, polgári tulajdonjog bevezetése
   
4. 445. plebejus-patrícius házasság engedélyezése
   
5. 367-66. Licinius-Sextius-féle földtörvény ager publicus felosztásának szabályozása, részleges adósság-elengedés
   
6. 326. Lex Poettilia Papiria adósrabszolgaság eltörlése
   
7. 287. Lex Hortensia senatusi jóváhagyás nélkül érvényesek a plebs tribusok által hozott törvények

Társadalmi forma: arisztokratikus köztársaság: tisztségviselők választása, kollegalitás magiszterek között, kölcsönös vétójog, időbeli korlátozás, nem kapnak fizetést, hivatali időben nem vonható felelősségre

Kései köztársaság kor (Kr. e. 284-27.)

Külpolitika:

• pun háborúk ( 1.264-241.; 2. 218-201.; 3. 149-146.) hadvezérek: Hamirkan, Hannibal / Fabius Maximus, Cornelius Scipio, Scipio Aemilianus
  
• makedón háborúk (197. Künoszkephalai)
  
• illír háború
  
• görögországi felkelés (146. Korinthosz)
  
• Jugurtha király elleni numidiai háború
  
• szövetséges háború (90-88.)
  
• mithridateszi háborúk (pontuszi király ellen)
  
• Spartacus-féle rabszolgafelkelés (73-71.)
  

Belpolitika:
köztársasági forma válsága (kisparaszti gazdaság tönkre megy, új kereskedő réteg kialakulása és meggazdagodása, a birodalom nem irányíthatatlan ezzel a formával)

• reformtörekvések: Gaius és Tiberius Gracchus
  
  
• polgárháború (Marius és Sulla diktatúrája)
  
  
• triumvirátus 1. Kr. e. 60. Julius Caesar, Pompeius, Crassus; 2. Kr. e. 43. Octavianus, Antonius, Lepidus

Helleniszikus kor (Kr. 338- 1. sz-ig)

• Kr.e.338. II. Philipposz a khairóneai csatában legyőzi a poliszokat - Makedónia felemelkedése (Pella központú görög dialektust beszélő nép)
  
  
• Kr.e. 336-323. Nagy Sándor hódításai, Babilon székhely, hadsereg a fő erő, despotikus hatalom, keleti és görög kultúra keveredése: hellenizmus, halála után a birodalom szétesik:
  - Antigonidák (Makedónia, görög területek),
  - Szeleukida-birodalom (Szíria, belső-ázsiai területek),
  - Ptolemaida-birodalom (Egyiptom)

Principatus (Kr. e. 31- 284)

Belpolitika:

• Augustus egyeduralkodó, de formálisan átadja hatalmát a senatusnak (princeps= ő az első polgár, először szavaz, senatus névjegyzékét összeállítja, polgári és papi tisztségek felvétele) hadseregreform
  
  
• nagybirtok kialakulása (villa)
  
  
• kiemelkedőbb császárok: Traianus 98-117 a birodalom eléri legnagyobb kiterjedést
  
  
  
  
• Hadrianus 117-38 limes kiépítése
  
  
• Caracalla 212-ben a birodalom minden polgárának római polgárjogot adományoz
  
  Ide jön a roma77.jpg

Külpolitika:
egy ideig folytatódnak a hódító háborúk, majd a légiók már csak a határokat védik ® gazdasági válságot okoz a hódítás hiánya

Kései császárság kora ( 285-476.)

Belpolitika:

• 4 császár az állam élén (tetrarchia) 2 augustus és 2 caesar- állandó harc a tényleges hatalomért
  kereszténység kialakulás és térnyerése (312. milánói edictum, 325. niceai zsinat)
  jelentősebb császárok: Diocletiunus 285-305 keresztényüldözés
  
  
• Constantinus 324-337 új főváros alapítása, kereszténység felkarolása
  
  
• 395. Theodosius halála után a birodalom végleg ketté szakad
  
  
• 451. hun támadás és catalaunumi csata
  
  
• 476. Odoaker germán hadvezér megfosztja trónjától Romulus Augustust

Külpolitika:

állandó népvándorlások söpörnek végig a birodalmon, folyamatos a barbárok beköltözése a birodalomba, provinciák forrongásai
Történetírók: Livius, Tacitus, Seutonius, Plutharkosz