5. HÉT: A FÖLD FELSZÍNFORMÁI, A BELSŐ ERŐK ÉS
A TÖMEGMOZGÁSOK FELSZÍNFORMÁLÓ EREJE
Sárfalvi-Tóth: Fölrajz I. (1992) 71-73. és 89-103.oldal
Nemerkényi: Általános természetföldrajz 142-144. oldal
Belső
(endogén) erők
A Föld belsejéből származó erők.
Eredetük: a Föld belsejében lévő radioaktív anyagok
(urán, tórium, kálium) bomlása során keletkező hő okozza az asztenoszférában
a magma áramlását. A magmaáramlás következménye a kőzetlemezek mozgása (lemeztektonika)
és az ehhez kapcsolódó hegységképződések, vulkánosság, földrengések. Ezeket,
valamint a nehézségi erőt a belső erők közé soroljuk.
Külső (exogén) erők
A Föld külső geoszféráihoz (hidroszféra, atmoszféra, bioszféra) kapcsolódó
erők.
Energiaforrásuk: Döntően a Nap sugárzása, kisebb mértékben a Hold hatása
is érvényesül (pl. árapály jelenség).
Valamennyi külső geoszférában lejátszódó folyamatnál számolni kell a gravitációval
is.
A külső erők:
- az időjárási elemek (napsugárzás, hőmérséklet, szél, csapadék),
- a víz (tenger, folyók),
- a jég (jégtakarók, gleccserek),
- az élőlények (köztük az ember is) felszínalakító munkája,
- valamint a tömegmozgások.
A külső erők munkája általában 3 részfolyamatból áll:
- lepusztítás,
- elszállítás (együtt: denudáció) és
- építés (akkumuláció).
A Föld felszínét a belső és külső erők együttesen, de egymással ellentétesen
alakítják. A belső erők erőteljesebben hatnak, viszonylag rövidebb idő alatt,
a külső erők kevésbé erőteljesek, így viszonylag hosszabb idő alatt érik el
hatásukat.
A belső és külső erők által létrejött felszínformákkal, kialakulásuk folyamatával
a geomorfológia foglalkozik.
A Föld felszínformái
A felszínformák a sík térszín és a lejtők kombinációjából alakulnak ki.
A lejtő a vízszintessel szöget bezáró felszín. A vízszintessel bezárt szög a
lejtőszög.
A felszínformák típusai
1. Síkság:
Vízszintes
vagy közel vízszintes felszín, ahol a szintkülönbség nem haladja meg a 200 métert,
a lejtés pedig a 6 ‰-et.
Típusai:
- Feltöltött síkságok: külső erők által épített, folyóvízi hordalékkal,
morénával, szél által lerakott anyaggal, tengeri vagy tavi üledékkel feltöltött
síkságok. (Pl. Alföld, Kínai-alföld, Hindusztáni-alföld, Amazonas-medence)
- Táblás síkságok: általában homokkő, mészkő vagy bazalt vízszintes
réteglapjain kialakult síkságok. (Pl. Préri-tábla, Brazíliai tábla, Arab tábla)
- Letarolt síkságok: külső erők által lepusztított, általában tökéletlen
síkságok - tönk, nyesett felszín. (A prekambriumi hegységképződések során
keletkezett egykori lánchegységek a külső erők által hullámos felszínű síksággá
(tönkké) lepusztított maradványai, az ősmasszívumok is ide tartoznak.)
2. Völgy:
A lejtő irányát követő hosszanti mélyedés, melyet egymással szembeforduló lejtők
határolnak. Kezdete a völgyfő, a lejtő irányába eső vége nyitott.
Keletkezhet:
- belső erők hatására pl: tektonikus árok
- külső erők hatására pl: folyóvízi erózióval V keresztmetszetű, glaciális
erózióval U keresztmetszetű völgy jön létre.
3. Medence:
Befelé forduló lejtőkkel határolt zárt térszíni mélyedés.
Keletkezhet:
- belső erők hatására pl: tektonikus medencék
- külső erők hatására pl: szárazföldi jégtakaró által mélyített medencék
4. Hegy:
Minden
oldalról kifelé forduló lejtőkkel határolt térszíni kiemelkedés.
Magassága szerint megkülönböztetünk halmot, dombot és hegyet.
Keletkezhet:
- belső erők hatására pl: vulkáni hegyek
- külső erők hatására pl: eróziós szigethegyek (folyó kanyarulatai között
az épen maradt eredeti felszín darabja)
5. Hegység:
Környezete fölé magasodó, összetett formaegyüttes, melyben hegy, völgy, medence
lépcső és síkság is előfordulhat.
Magassága szerint:
- alacsony- (500 m-ig),
- közép- (500-1500 m) és
- magashegységet (1500 m fölött) különböztetünk meg.
Kialakulásának ideje szerint:
- lánchegység: fiatal gyűrt vagy vulkáni hegység, melyet a külső erők viszonylag
rövid idő óta alakítanak.
- röghegység: az óidei lánchegységek (Kaledóniai, Variszkuszi) külső erők
által hosszú idő óta alakított, lepusztított maradványa.
6.
Lépcső
Két különböző magasságú, nagyjából vízszintes felszínt többé-kevésbé meredek
lejtő köt össze.
Keletkezhet:
- belső erők hatására: szerkezeti lépcsők pl. töréslépcsők (törések mentén
függőleges elmozdulással kialakult lépcsők)
- külső erők hatására: réteglépcsők (Ha ellenállóbb és lazább kőzetek váltakozva
rétegződnek egymásra, a peremük szelektíven lepusztulva lépcsőt alkothat)
7. Part:
A szárazföld és a tenger érintkezési sávja.
Típusai:
- Pusztuló part (meredek part, általában erős hullámveréssel)
- Épülő part ( lapos, általában homokos part)
A belső erők felszínformáló ereje:
A Föld belső erőihez köthető folyamatok a
- lemeztektonika,
- a hegységképződések,
- a vulkanizmus és a
- földrengések.
Ezekről korábban már esett szó. (lásd: 2.
hét)
A külső erők felszínformáló ereje:
A Föld külső erőihez köthető folyamatok a
- tömegmozgások,
- a jég,
- a szél,
- a víz, és az
- élővilág felszínalakító hatása.
Tömegmozgások (derázió)
Azok a felszínformáló folyamatok, amelyek a nehézségi erő hatására, szállítóközeg
nélkül mennek végbe lejtős felszínen. A tömegmozgásokat befolyásolja a lejtőszög,
a kőzetminőség, a csapadék mennyisége és a növénytakaró.
A tömegmozgásokat 2 nagy csoportra oszthatjuk:
- gyors mozgások ( 0,3 cm/s - akár 30 m/s sebességűek) pl: omlások, csuszamlások
- lassú mozgások (cm/év - több m/év sebességűek) pl: kúszások, folyások
- Omlások
Hirtelen lejátszódó, nagy sebességű tömegáthelyeződések, amelyek során a lefelé
mozgó anyag útjának egy részét szabadeséssel teszi meg. A mozgó anyag mérete
változatos lehet pl: kőpergés, kőhullás, hegyomlás, partomlás, kőlavina.
- Csuszamlások
A
lejtő anyagának csúszópálya mentén bekövetkező gyors elmozdulása. A csúszópályát
általában átnedvesedett agyagos kőzetek képezik. (Nedves területeken jellemző
inkább.) Pl: hegycsuszamlás, lejtőcsuszamlás, rétegcsuszamlás, suvadás.
- Kúszások
A lejtőt borító törmelék vagy málladék igen lassú (cm/év sebességű) mozgása,
mely során az anyagot alkotó szemcsék egymáshoz viszonyított helyzete változik
meg. Pl: törmelékkúszás, talajkúszás.
- Folyások
Képlékennyé vált anyagok egyenes vonalú vagy örvénylő (turbulens) mozgása
a lejtő irányába. Feltétele: elegendő víz, az anyag átnedvesedése, vízzel
való átitatódása. Pl: szoliflukció (iszap, talaj és törmelékfolyások), geliszoliflukció
( fagyott területeken a felső réteg felolvadásakor bekövetkező talaj és törmelékfolyások)
A földkéreg szerkezetét átalakító folyamatok
A földkéreg kőzeteinek képződésük során elfoglalt helyzete az eredeti település
vagy fekvés. A kőzettömegek azonban csak ritkán maradnak meg hosszabb időn keresztül
eredeti helyzetükben, mert a belső erők hatására kialakuló kéregmozgások következtében
elmozdulnak eredeti helyzetükből, széttörve elvetődnek, gyűrődnek, áttolódnak.
A földkéreg kőzeteinek az endogén erők által létrehozott helyzet- és alakváltozásainak
összességét diszlokációnak nevezzük. A diszlokációt a kőzetekben fellépő feszültségek
váltják ki, három fő típusa különböztethető meg:
- rugalmas (elasztikus) deformáció: az erő megszűnte után a test visszanyeri
eredeti alakját, ez tehát visszafordítható (reverzibilis) folyamat.
- plasztikus deformáció: olyan visszafordíthatatlan (irreverzibilis)
folyamat, melynek során az erőhatás megszűnte után a test nem nyeri vissza
eredeti alakját. (gyűrődés, redőződés)
- töréses deformáció: repedések, törések kíséretében beálló alak-
és helyzetváltoztatás.
1. Gyűrődés
A viszonylag plasztikus (képlékeny), lazább szerkezetű, elsősorban üledékes
kőzetek az összenyomás hatására gyűrődnek. A gyűrődés hatására létrejövő szerkezeti
alapforma a redő, amelynek felemelkedő íve a redőboltozat vagy antiklinális,
alsó íve pedig a redőteknő vagy szinklinális. A redő szimmetriasíkja a redőtengely.
A redők méretei tág határok között változnak: néhány cm-től olykor több km-ig
terjednek. A redők osztályozása legtöbbször a tengelyállás alapján történik:
- álló redő: tengelye függőleges, a két irányból érkező nyomás nagysága
egyenlő.
- ferde redő: tengelye dőlt helyzetű, a két irányból érkező erők különböző
nagyságúak.
- fekvő redő: tengelye közel vízszintes helyzetű, az egyik erő nagysága
jóval meghaladja a másikét.
- áttolt takaróredő: hatalmas erők, erőkülönbségek hatására a redők
elszakadhatnak eredeti aljzatuktól, gyökerüktől és más kőzetekre tolódhatnak,
akár több száz km-es távolságban.
Gyűrt szerkezetek jellemzőek a lánchegységek azon típusára, amely két szárazföldi
kőzetlemez ütközésével jött létre és döntően üledékes kőzetekből áll. Ezeket
gyűrthegységeknek is nevezik, pl.: Eurázsiai-hegységrendszer. Takarós szerkezetű
hegységek jelentős erőhatásra alakulnak ki, pl.: Alpok, Kárpátok.



2. Vetődés
Tektonikai (húzó, nyomó, hajlító, nyíró stb.) erőhatásokra a merev kőzettestekben
repedések, törések keletkeznek, a kőzetek törési síkok mentén szétválnak. Ha
ezek az erők a szétrepesztett kéregrészeket elmozdítják egymástól, vetődés jön
létre, ahol az elmozdulás síkja a vetősík. A vetősík iránya alapján a vetődéseknek
három formáját különböztetjük meg:
- hosszanti vetődés: a vetősík iránya megegyezik a rétegek csapásirányával.
- harántvetődés: a vetősík iránya merőleges a rétegek csapásirányára.
- átlós vetődés: a vetősík a rétegeket átlósan metszi.
A vetősíkokkal határolt kéregdarabot rögnek, a rögökből álló kéregszerkezetet
pedig rögös szerkezetnek nevezzük. A rögös szerkezet formatípusai:
- szerkezeti vagy töréslépcső: Ha a vetősíkok párhuzamosak és az egyes
rögök elmozdulása azonos irányú, de eltérő mértékű, lépcsős vetődés jön létre,
az általa létrehozott forma a töréslépcső.
- szerkezeti árok: Ha két vetősík közötti rög a mélybe zökken, árkos
vetődés jön létre, az általa létrehozott szerkezeti forma az árok.
- sasbérc: Ha két vetősík közötti rög kiemelkedik sasbérces vetődés
jön létre, az általa létrehozott szerkezeti forma a sasbérc.
- szerkezeti medence: Íves vetősíkok mentén bezökkent katlan formájú
mélyedés.
A földfelszín korábban már megszilárdult, merevvé vált övezetei a későbbi
kéregmozgások hatására nem gyűrődtek, hanem rögösen feldarabolódtak. Ezt láthatjuk
az óidei röghegységeknél, a Kaledóniai- és a Variszkuszi- hegységrendszer
tagjainál. Ezek a hegységek eredetileg gyűrt szerkezetűek voltak, majd lepusztultak
és a harmadidőszaki kéregmozgások során rögösen feldarabolódtak. Törések jellemzőek
a földkéreg különösen merev részeire, az ősmasszívumokra is.
- feladatok -
- feladatok 2.-
- archívum -
- versenyfeladatok -
- 4. heti
versenyfeladatok megoldása -
- vissza a tematikához -