5. HÉT: A FÖLD FELSZÍNFORMÁI, A BELSŐ ERŐK ÉS
A TÖMEGMOZGÁSOK FELSZÍNFORMÁLÓ EREJE


Sárfalvi-Tóth: Fölrajz I. (1992) 71-73. és 89-103.oldal
Nemerkényi: Általános természetföldrajz 142-144. oldal

 

ErőkBelső (endogén) erők

A Föld belsejéből származó erők.

Eredetük: a Föld belsejében lévő radioaktív anyagok (urán, tórium, kálium) bomlása során keletkező hő okozza az asztenoszférában a magma áramlását. A magmaáramlás következménye a kőzetlemezek mozgása (lemeztektonika) és az ehhez kapcsolódó hegységképződések, vulkánosság, földrengések. Ezeket, valamint a nehézségi erőt a belső erők közé soroljuk.

 

Külső (exogén) erők

A Föld külső geoszféráihoz (hidroszféra, atmoszféra, bioszféra) kapcsolódó erők.

Energiaforrásuk: Döntően a Nap sugárzása, kisebb mértékben a Hold hatása is érvényesül (pl. árapály jelenség).
Valamennyi külső geoszférában lejátszódó folyamatnál számolni kell a gravitációval is.

A külső erők:

A külső erők munkája általában 3 részfolyamatból áll:

A Föld felszínét a belső és külső erők együttesen, de egymással ellentétesen alakítják. A belső erők erőteljesebben hatnak, viszonylag rövidebb idő alatt, a külső erők kevésbé erőteljesek, így viszonylag hosszabb idő alatt érik el hatásukat.
A belső és külső erők által létrejött felszínformákkal, kialakulásuk folyamatával a geomorfológia foglalkozik.

 

A Föld felszínformái

A felszínformák a sík térszín és a lejtők kombinációjából alakulnak ki.
A lejtő a vízszintessel szöget bezáró felszín. A vízszintessel bezárt szög a lejtőszög.

A felszínformák típusai

1. Síkság:

SikságokVízszintes vagy közel vízszintes felszín, ahol a szintkülönbség nem haladja meg a 200 métert, a lejtés pedig a 6 ‰-et.

Típusai:

  1. Feltöltött síkságok: külső erők által épített, folyóvízi hordalékkal, morénával, szél által lerakott anyaggal, tengeri vagy tavi üledékkel feltöltött síkságok. (Pl. Alföld, Kínai-alföld, Hindusztáni-alföld, Amazonas-medence)

  2. Táblás síkságok: általában homokkő, mészkő vagy bazalt vízszintes réteglapjain kialakult síkságok. (Pl. Préri-tábla, Brazíliai tábla, Arab tábla)

  3. Letarolt síkságok: külső erők által lepusztított, általában tökéletlen síkságok - tönk, nyesett felszín. (A prekambriumi hegységképződések során keletkezett egykori lánchegységek a külső erők által hullámos felszínű síksággá (tönkké) lepusztított maradványai, az ősmasszívumok is ide tartoznak.)

2. Völgy:

A lejtő irányát követő hosszanti mélyedés, melyet egymással szembeforduló lejtők határolnak. Kezdete a völgyfő, a lejtő irányába eső vége nyitott.

Keletkezhet:

3. Medence:

Befelé forduló lejtőkkel határolt zárt térszíni mélyedés.

Keletkezhet:

 

4. Hegy:

HegyMinden oldalról kifelé forduló lejtőkkel határolt térszíni kiemelkedés.

Magassága szerint megkülönböztetünk halmot, dombot és hegyet.

Keletkezhet:

 

5. Hegység:

Környezete fölé magasodó, összetett formaegyüttes, melyben hegy, völgy, medence lépcső és síkság is előfordulhat.

Magassága szerint:

Kialakulásának ideje szerint:

 

Lépcsők6. Lépcső

Két különböző magasságú, nagyjából vízszintes felszínt többé-kevésbé meredek lejtő köt össze.

Keletkezhet:


7. Part:

A szárazföld és a tenger érintkezési sávja.

Típusai:


A belső erők felszínformáló ereje:

A Föld belső erőihez köthető folyamatok a

Ezekről korábban már esett szó. (lásd: 2. hét)

 

A külső erők felszínformáló ereje:

A Föld külső erőihez köthető folyamatok a


Tömegmozgások (derázió)

Azok a felszínformáló folyamatok, amelyek a nehézségi erő hatására, szállítóközeg nélkül mennek végbe lejtős felszínen. A tömegmozgásokat befolyásolja a lejtőszög, a kőzetminőség, a csapadék mennyisége és a növénytakaró.

A tömegmozgásokat 2 nagy csoportra oszthatjuk:

  1. Omlások

    Hirtelen lejátszódó, nagy sebességű tömegáthelyeződések, amelyek során a lefelé mozgó anyag útjának egy részét szabadeséssel teszi meg. A mozgó anyag mérete változatos lehet pl: kőpergés, kőhullás, hegyomlás, partomlás, kőlavina.

  2. Csuszamlások

    CsuszamlásokA lejtő anyagának csúszópálya mentén bekövetkező gyors elmozdulása. A csúszópályát általában átnedvesedett agyagos kőzetek képezik. (Nedves területeken jellemző inkább.) Pl: hegycsuszamlás, lejtőcsuszamlás, rétegcsuszamlás, suvadás.



  3. Kúszások

    A lejtőt borító törmelék vagy málladék igen lassú (cm/év sebességű) mozgása, mely során az anyagot alkotó szemcsék egymáshoz viszonyított helyzete változik meg. Pl: törmelékkúszás, talajkúszás.

  4. Folyások

    Képlékennyé vált anyagok egyenes vonalú vagy örvénylő (turbulens) mozgása a lejtő irányába. Feltétele: elegendő víz, az anyag átnedvesedése, vízzel való átitatódása. Pl: szoliflukció (iszap, talaj és törmelékfolyások), geliszoliflukció ( fagyott területeken a felső réteg felolvadásakor bekövetkező talaj és törmelékfolyások)

A földkéreg szerkezetét átalakító folyamatok

A földkéreg kőzeteinek képződésük során elfoglalt helyzete az eredeti település vagy fekvés. A kőzettömegek azonban csak ritkán maradnak meg hosszabb időn keresztül eredeti helyzetükben, mert a belső erők hatására kialakuló kéregmozgások következtében elmozdulnak eredeti helyzetükből, széttörve elvetődnek, gyűrődnek, áttolódnak. A földkéreg kőzeteinek az endogén erők által létrehozott helyzet- és alakváltozásainak összességét diszlokációnak nevezzük. A diszlokációt a kőzetekben fellépő feszültségek váltják ki, három fő típusa különböztethető meg:

1. Gyűrődés

A viszonylag plasztikus (képlékeny), lazább szerkezetű, elsősorban üledékes kőzetek az összenyomás hatására gyűrődnek. A gyűrődés hatására létrejövő szerkezeti alapforma a redő, amelynek felemelkedő íve a redőboltozat vagy antiklinális, alsó íve pedig a redőteknő vagy szinklinális. A redő szimmetriasíkja a redőtengely. A redők méretei tág határok között változnak: néhány cm-től olykor több km-ig terjednek. A redők osztályozása legtöbbször a tengelyállás alapján történik:

2. Vetődés

Tektonikai (húzó, nyomó, hajlító, nyíró stb.) erőhatásokra a merev kőzettestekben repedések, törések keletkeznek, a kőzetek törési síkok mentén szétválnak. Ha ezek az erők a szétrepesztett kéregrészeket elmozdítják egymástól, vetődés jön létre, ahol az elmozdulás síkja a vetősík. A vetősík iránya alapján a vetődéseknek három formáját különböztetjük meg:

- feladatok -

- feladatok 2.-

- archívum -

- versenyfeladatok -

- 4. heti versenyfeladatok megoldása -

- vissza a tematikához -