1.
Komjáti Benedek: Az Zenth Pal leveley | magyar nyelven nyomtatott szövegemlék |
Konsztantinosz Porphürogenétosz: A Birodalom kormányzásáról | külföldi szórványemlék |
A tihanyi apátság alapítólevele | hazai szórványemlék |
Halotti Beszéd és Könyörgés | kézírásos szövegemlék |
Bécsi-kódex | kézírásos szövegemlék |
Minden helyes válasz egy pontot ér.
2.
Minden tévedés pontlevonással jár.
3.
nopun > napon | mindkét magánhangzót érintő nyíltabbá válás |
utu > út | tővéghangzó lekopása, pótló nyúlás |
keü > kő | diftongus monoftongizálódása |
varu > vár | tővéghangzó lekopása, pótlónyúlás |
Adámut > Ádámot | nyíltabbá válás |
Minden helyesen kitöltött sorért egy pont jár.
4.
Minden helyesen kitöltött sorért egy pont jár.
5.
A nyelvrokonság bizonyítékai között említhetők az ősi szókészletben mutatkozó egyezések. Ősi szavaink leginkább az elemi rokoni kapcsolatokat kifejező szavak, a legalapvetőbb számnevek, valamint az akkori életmódhoz kötődő szavak körében találhatók. Az uráli alapnyelvig mintegy 100, a finnugor alapnyelvig kb. 1000 szótövünk vezethető vissza. A rokonság másik fontos bizonyítékát a szabályos hangmegfelelések adják. Az azonos fonetikai helyzetben lévő hangok egy-egy nyelvben azonos módon változtak meg. Például a finnugor szókezdő -p a magyarban -f fonémára változott, a finnugor szókezdő -p hangból a magyarban szókezdő -h lett, míg a finnugor szókezdő -s eltűnt. A legtöbb bizonyítékot a nyelvtani rendszerben mutatkozó hasonlóságok szolgáltatják. Az uráli nyelvek a birtokost a birtokszóhoz kapcsolt toldalékkal fejezik ki. Ezek a birtokos személyjelek valamennyi rokon nyelvben a személyes névmásokból fejlődtek ki, további egyezés, hogy a birtokos személyjel a birtokos és a birtok számát is kifejezi. A határozórendszer néhány elemi ragja is közös eredetű. Ragtalan névszó nemcsak alany, hanem tárgy is lehet, sőt olykor még birtokos jelző is. A rokonnyelvek igeragozása egyformán képes utalni a tárgy határozott vagy határozatlan voltára.
Minden helytálló megállapításért egy pont adható.
obi-ugor nyelvek | permi nyelvek | volgai nyelvek | a közfinn alapnyelvből származó nyelvek |
szamojéd nyelvek |
vogul (manysi), |
zürjén (komi), votják (udmurt) |
mordvin, cseremisz (mari) |
karjalai, vepsze |
nyenyec, szelkup |
Az ősi (uráli eredetű) szókészlethez tartoznak |
Jövevényszók (iráni és ótörök eredetűek) |
nyel, mar, hal, nyúl, szem, vén, fa, gyökér, ló, íz, három |
tíz, szekér, vásár, asszony, tehén, disznó, gyümölcs, tanú, bársony |
szláv | latin | német | egyéb (francia, olasz) |
jászol, |
oltár, kolostor, iskola |
herceg, tánc, páncél |
füge, piac, szekrény |
A nyelvemlék megnevezése | A nyelvemlék típusa | Mit tartalmaz (téma, műfaj)? |
Keletkezésének ideje |
Anonymus: Gesta Hungarorum |
latin nyelvű kéziratos szövegemlék |
geszta, a magyarok története |
1200 k. (13. sz.-i másolatban maradt fenn) |
Schlägli szójegyzék | szójegyzék (a kifejezéskészlet emlékei) |
szójegyzék | 1400 k. v. 1400-1410 |
Bécsi kódex | kódex, magyar nyelvű szövegemlék |
az Ószövetség kisebb könyveinek fordítása |
1450 k.; a 15. sz. közepe táján is elfogadható |
Sylvester János: Új Testamentum |
(magyar nyelvű) nyomtatott szövegemlék |
Újszövetség-fordítás | 1541 |
- vissza -