Versenyfeladatok

Nyelvtörténet 1.

1. Az azonos nyelvcsaládba tartozás megállapításában mely vizsgálatok játszanak lényeges szerepet?
   
   1. Szabályos hangtani megfelelések felkutatása a nyelvek között.
      
   2. Nyelvtani hasonlóságok kimutatása.
      
   3. Az alapszókincs közös jellegének feltárása.
      
   4. A mai nyelvi formák egyezésének kimutatása.
      
      
2. Melyek nem állhatnak az alábbi jelenségek közül a nyelvek (nyelvi rendszerek) közötti hasonlóságok hátterében?
   
   1. Területi érintkezés vagy összetartozás, areális hatás.
      
   2. A nyelvhasználatra vonatkozó azonos politikai döntések, a nyelvpolitika.
      
   3. Nyelvrokonság, eredetbeli kapcsolat.
      
   4. Tipológiai egyezések, azonos nyelvtípusba tartozás alaktani és/vagy szintaktikai szempontból.
      
      
3. Melyik állítás igaz a finn-volgai alapnyelvre?
   
   1. Az ugor alapnyelvvel együtt a finn-permi alapnyelvből vált ki az i. e. 2. évezred közepén.
      
   2. Ebből származnak a volgai nyelvek és a közfinn alapnyelv.
      
   3. Az i. e. 2. évezred közepén bomlott fel.
      
   4. Közvetlen rokonságban áll a permi alapnyelvvel.
      
      
4. Melyik állítás nem igaz a magyar nyelvre?
   
   1. Előzménye, az ősmagyar közvetlen rokonságban áll az ős-obiugorral.
      
   2. A kikövetkeztetett alapnyelvi összefüggések szerint beletartozik az ugor nyelvek csoportjába, a finnugor nyelvek csoportjába és az uráli nyelvek csoportjába.
      
   3. A votják és a zürjén nyelvek állnak vele a legközvetlenebb rokonságban.
      
   4. Külön fejlődése kb. az i. e. 2. évezredben indult meg.
      
   5. A vele legközvetlenebb nyelvrokonságban álló nyelvek beszélői az Uráltól keletre, az Ob folyó mentén élnek.
      
      
5. Melyik nem szórványemlék?
   
   1. Konsztantinosz Porphyrogennétosz: A Birodalom kormányzásáról
      
   2. Gyulafehárvári sorok
      
   3. A tihanyi apátság alapítólevele
      
   4. Váradi regestrum
      
      
6. Melyik meghatározás igaz a glosszára vagy glosszákra?
   
   1. Szójegyzék.
      
   2. A sajtó szövegeinek egyik típusa, sajtóműfaj.
      
   3. Nyelvemléktípus, idegen nyelvű szövegbe írt szavakat, kifejezéseket jelent.
      
   4. A nyelvemlék csoportosítható abból a szempontból, hogy a sorok közé (= interlineáris glosszák) vagy a lapszélre írták (= marginális glosszák) a megjegyzéseket.
      
      
7. Melyik nyelvemlék nem kéziratos?
   
   1. Komjáti Benedek: Szent Pál levelei magyar nyelven
      
   2. Müncheni kódex
      
   3. Anonymus: Gesta Hungarorum
      
   4. Königsbergi töredék és szalagjai
      
      
8. Melyik kódex nem őrzi az ún. Huszita Biblia szövegét?
   
   1. Bécsi kódex
      
   2. Jókai kódex
      
   3. Apor-kódex
      
   4. Müncheni kódex
      
   5. Czech-kódex
      
      
9. Hogyan került az ö hang a magyar hangrendszerbe?
   
   1. Alapnyelvi örökségként.
      
   2. Török hatásra.
      
   3. Az ü hang nyíltabbá válásával.
      
   4. Az o hang elöl képzetté válásával (palatalizációjával).
      
      
10. Melyik állítás nem igaz a főnévre?
    
    1. Ősi, alapnyelvi örökség a többes számának a jelölése.
       
    2. Ősi, alapnyelvi örökség a birtokos személyjelek kialakulása.
       
    3. Ősi, alapnyelvi örökség a tárgyeset -t ragos jelölése.
       
    4. Ősi, alapnyelvi örökség a határozói mondatbeli helyzet raggal való jelölése (ilyen eredetű például az -n, -t rag).
       
    5. Ősi, alapnyelvi örökség, hogy névelőt kap.
       
       
11. Melyik az a nyelvi változás, amely nem jellemző az ómagyar korra?
    
    1. A névutók részben ragokká váltak.
       
    2. Kifejlődött a határozói igenév.
       
    3. Létrejött az -nd jeles jövő idő (pl. ëmdül) és a fog segédigés jövő idejű összetett igealak.
       
    4. Nőtt az igekötők száma.
       
       
12. Melyik magyarázatot tartja helyesnek a nej-e, fej-e szavak és az erde-je szóalak j hangjának eredetére?
    
    1. A birtokos személyjel alapnyelvi örökség, a nyelv külön életében már megvolt a nyelvben a j-s változat is, de ezt a nyelvérzék hol a tőhöz, hol a toldalékhoz tartozónak vélte.
       
    2. Hiátustöltő eredetű a j, és utólag a nyelvérzék a hiátustöltő eredetű elemet hol a tő, hol a toldalék részének ítélte.
       
    3. A j-re végződő tövek és a birtokos személyjel összekapcsolódásából jött létre a birtokos személyjel -ja/-je változata egyes szám 3. személyben, tehát a neje, feje analógiás hatására lett erdeje, mezeje.
       
    4. Semmi kapcsolat sincs a megadott szavak és a szóalak j hangja között.
       
       
13. Melyik hangváltozás nem függ össze a tővégi magánhangzók lekopásával (eltűnésével)?
    
    1. A tővégi magánhangzó felső nyelvállásúvá válása (zártabbá válás).
       
    2. Nyíltabbá válás.
       
    3. Kétnyíltszótagos tendencia.
       
    4. Pótlónyúlás.
       
       
14. Az ómagyar kor szóalkotására melyik állítás igaz?
    
    1. Ősi eredetű képzőkkel új szavak keletkeztek.
       
    2. Voltak szóösszetételek.
       
    3. A szókincs számottevően gyarapodott ótörök jövevényszókkal.
       
    4. A nyelvtani rendszer a jelöltség irányába változott, így nőtt a viszonyszók száma (pl. egy névelő: szófajváltással, névutók ragszilárdulással).
       
       
15. A magyar írásra és helyesírásra teszünk megállapításokat. Válassza ki a minden részletében igaz állításokat!
    
    1. A magyar írás latin betűs, ugyanis a latin betűkkel minden magyar fonémát jelölni lehet (és lehetett is az ómagyar korban).
       
    2. A kancelláriai helyesírás hozzájárult a helyesírás egységesüléséhez, mert a hiteles helyekkel kapcsolatot tartva az ország egész területén hatott hangjelölési rendszere.
       
    3. A huszita helyesírás mellékjeleket alkalmazott, és ez a hangjelölési rendszer a magyar helyesírásra is hatott.
       
    4. Az első magyar nyelvű helyesírási (és nyelvtani) könyv Dévai Bíró Mátyás Orthographia Vngarica c. munkája, mely 1538-ban keletkezett (1549-es kiadása maradt fenn).

- megoldások -

- vissza -