A korai középkor története (5 - 10. sz.)

Gazdaság

• városi élet hanyatlása
  
• az emberek faluközösségekbe szerveződnek és ott önellátó gazdálkodást folytatnak (bérbe vett földek közös művelése)
  
• germán eredetű nehézekével már kötöttebb talajok is megművelhetőek
  
• háromnyomásos gazdálkodás
  
• hospesek (vendégek) a lakatlan földeket teszik termővé
  
  

Társadalom

• a Római Birodalom bukását sokként élik meg
  
  
• megszűnik az átfogó politikai rendszer (államapparátus eltűnik), a civilizáció azonban tovább él
  
  
• világi (barbár uralkodó réteg) és vallási (Róma) hatalom kettéválása, e hatalmak viszonya volt a legfontosabb politikai kérdés, amely végül a keresztény
  államok létrejöttével oldódott meg
  
  
• megindul egy újfajta differenciálódás a germán törzseken belül, a katonai és földművesi funkció fokozatosan elválik

A korszak végére kialakul a középkor szerveződési rendszere a feudalizmus, amely az uradalmi rendszer és a hűbéri hierarchia megteremtődését jelenti. Az ideológiai egységet az új Római Birodalom megteremtésének eszméje és a helyreállítására tett konkrét kísérletek teremtik meg

• Uradalmi rendszer:
  
  A katonai szolgálatért kapott földön alakul ki, a földesúr az uradalom birtokosa, az ott élő különböző jogállású (szabad, szolga) elemek dologi függőségbe kerültek, különböző szolgáltatásokkal taroztak neki. Az uradalom központja az udvarház, majd a lakótorony esetleg vár lett.
  
  
• Hűbériség:
  
  Katonai szolgálat ellentételezésére jött létre a rendszer. A szolgálatért benificiumot adományozott a senior (hűbérúr) vazallusának, aki hűséggel és katonai szolgálattal tartozott cserébe. Ez a földbirtok kezdetben visszavonható volt, a 9. sz-tól vált örökölhetővé (feudum). A vazallus a maga birtokából tovább adományozhatott így alakult ki a hűbéri lánc. Maga az adományozás ünnepélyes keretek között eskütétellel történt.
  Az uralkodó lett a legfőbb hűbérúr, a feudummal rendelkező réteg pedig nehézfegyverzetű katonaként szolgált, mentességet (immunitas) és kiváltságokat (privilégium) szerzett

Népek, államalakulatok a volt Római Birodalom területén

Keltei gótok

Terület: Illíria és Itália, főváros: Ravenna.

Theodorik (493-526), első barbár uralkodó

• 487-ben megrohanta Itáliát, Ravenna elfoglalása
  
  
• római és barbár hagyományok ötvözése (hivatalok római, katonai posztok gót kézen)
  
  
• szövetségi rendszer kiépítése
  
  
• vallásuk ariánus
  
  
• művészetek (bazilika forma kialakulása ravennai S. Apollinare templom, mozaikok), tudományok kedvelése (Cassiodorus történetíró és Boethius filozófus)
  
  
• 510-es évektől a külkapcsolatok kedvezőtlen alakulása miatt szakít a békés római politikával
  
  
• Justinianus bizánci hadai elsöprik a gót uralmat
  
  

Langobardok

Terület: Észak-Itália.

• Skandináviából származó germán népcsoport, amely Csehországon, Pannónián keresztül vándorolt be Itália területére
  
  
• 568-ban intéztek támadást Itália ellen, elpusztítják a római világot, majd megosztoznak az uralmon a bizánciakkal
  
  
• szakítanak a római szokásokkal, egymástól független törzsi hercegségekben telepednek le, hatalmuk katonai erejükön nyugszik
  - vallásuk: arianus, orthodox majd katolikus (Aribert 7. sz. koronázás a langobárd vaskoronával, amely az itáliai uralom jelképe lesz)
  - Rothari király 7. sz-i törvénykönyve már a középkori jogfelfogást tükrözi
  - uralmukat a frankok döntik meg (Nagy Károly 774-ben megszünteti a Langobárd Királyságot)

Vandálok

Terület: Korzika, Szardínia, Észak-Afrika főváros: Karthago.

• Norvégiából származó népcsoport (Morvaországon keresztül, majd a Rajna mentén vándorolva kerültek Rómába majd Hispániában telepedtek meg, innen a nyugati-gótok nyomására vonultak tovább Afrikába)
  
• Ők alkották az első független államot a Római Birodalmon belül ám a területükön a római civilizáció hanyatlik, a bizánci támadás a 6. sz-ban véget vet birodalmuknak

Burgundok

Terület: Rhone folyó vidéke.

• a vandálokkal rokon nép Bornholm szigetéről (mai Svédország) származik, 5. sz-ban kerültek a Rajna-vidékére, kapcsolat a hunokkal
  
  
• Gundahar király vezetésével telepedtek le, hamarosan beolvadtak a romanizált gall lakosságba
  
  - ütközőállam a két gót királyság közt, jó kapcsolatok Bizánccal
  - vallás: ariánus majd orthodox majd katolikus (Sigismund)
  - Gundobad király kiadja az első törvénykönyvet (6. sz.)
  - emléküket a Niebelung ének őrzi
  - a frank állam kebelezi be 534-ben a Burgund királyságot

Vizigótok (nyugati gótok)

Terület: Ibériai- félsziget főváros: Sevilla.

• 4. sz-ban jelennek meg a Római Birodalomban (Alarik kifosztja Rómát), ők az első szövetséges állam (foederati), a frank nyomás űzi őket az Ibériai- félszigetre
  
  - első államot Amalarik szervezte meg (6. sz.)
  - a középkori államszervezés csírái itt jelennek meg: felkent király (vagyis szent, hatalma isteni eredetű), hűségeskü
  - állandó harcot folytatnak a szvévekkel és a bizánciakkal
  - átveszik a romanizált lakosok életmódját
  - Rekkared király katolikus vallás felvétele (6. sz.)
  - legfontosabb város: Toledo

A gót uralomnak az iszlám terjedése vet véget, 711-től arab törzsek avatkoznak be a polgárháborúba, majd elözönlik a félszigetet, létrehozva a Cordobai Kalifátust, amely fénykorát a 9. sz-ban élte, Európa egyik vezető hatalma volt ekkor.

Frankok

Terület: központi területe Rajna-Szajna vidéke.

• Száli és ripuári törzsek vonulnak be a Római Birodalomba, romanizálódás (5. sz.)
  
  
• Merovingok
  
  
• Klodvig (482-511)
  
  - frank törzsek egyesítése
  - római helytartó és alemannok, vizigótok legyőzése
  - katolikus hitre térés
  - fiai folytatják a terjeszkedést, amely egy gazdaságilag, politikailag és etnikailag tarka, eltérő fejlettségű birodalmat eredményez (Nesturia, Austrasia, Burgundia)
  - majordomusok (udvarnagyok) uralma

Karolingok

• Pippin austrasiai majordomus legyőzi Nesturiát, fia Károly pedig új birodalomszervezésbe kezd
  
  
• Martell Károly (714-41)
  - fríz, szász seregek legyőzése, arabokat Poitires mellett megveri (732), Burgundia, Provance megszerzése
  
  
• Kis Pippin (741-768)
  - Merovingok uralmának megdöntése a pápa segítségével (frank király szakrális jelkép volt, ezért szükségeltetett a pápai áldás) II. István pápa a langobard veszély miatt segítséget kért Pippintől, a frank győzelmek után a meghódított területeket Pippin a pápának adta, létrehozva a Pápai Államot, cserébe a pápa felkente Pippint és két fiát, létrehozva a Karoling Királyságot
  
  
• Nagy Károly (768-814)
  
  Külpolitika:
  - élete során kb. 50 hadjáratot indított
  - langobárdok legyőzése (774), beavatkozás az arab belviszályokba, itt csak részleges sikerrel járt (Roland ének éppen egy vereség emlékét őrzi), spanyol őrgrófság létrehozása, szász háborúk (770-790-es évek), alemannok, avarok elleni háború a Kárpát-medence meghódítása (Nagyszentmiklósi aranykincs)
  
  Belpolitika:
  
  - Frank Birodalmat grófságokra osztotta, amely élén a comes (gróf) állt, ő képviselte a királyi hatalmat a területén (hadi, gazdasági, jogi), a határmenti területeken őrgrófságokat (mark) szervezett, a grófokat királyi megbízottak ellenőrizték, részt vettek a birodalmi gyűlésen, a királyi tanácsban is szerepet játszottak
  - udvari hivatalok létrehozása: kancellária (oklevélkiadás), kamara (udvartartás vezetése), birodalmi ítélőszék (a papi rend beépült a kormányzásba, elsősorban az írástudás privilégiuma miatt, a király gyakorolta az invesztitúra jogot)
  - 800. Császárság létrehozása: II. Leó pápát kiszabadította fogságából, aki ezért császárrá koronázta (birodalom feje a császár, vallási vezetője a pápa, ő koronázta a császárt elismerve ezzel isteni eredetű hatalmát, a császár köteles volt megvédeni a pápát), 812-ben a bizánci császár is elismerte rangját
  - birodalom fővárosa: Aachen lett
  
  Művelődés:
  
  - Einhard Károly krónikása
  - antik világ iránti érdeklődés jellemzi
  - aacheni palotakápolna felépítése (máig őrzi emlékét e centrális bazilika)
  - oktatás serkentése (Alkuin, a kor egyik legjelentősebb tudósa segíti a szervezésben)
  - scriptoriumok (íróiskolák létrehozása) kialakult egy írásfajta a karoling minuscula a kódexek és oklevelek írására
  
  ide jön frank.jpg
  
  
  Utódlás: fia Lajos örökli a birodalmat, ki életében felosztja három fia között, akik a verduni szerződésben (843) megerősítik ezt, a császári cím a keleti frank uralkodókat illette.
  
  Az újabb ellenségek népcsoportok betörése (magyarok, arabok) szétzilálja az erős államot.
  
  1. nyugati frank állam:
  Capetingek szerzik meg a hatalmat, megteremtve a középkori Francia Királyság alapját (Ile de France)
  
  2. keleti frank állam:
  a német területek vezetését a szász hercegek szerzik meg (Madarász Henrik 919-936),
  magyarok legyőzése (933. Merseburg, 955. Ausburg),
  962. I.Ottó: Német-Római császárság létrehozása, már nem akart az egész világ felett uralkodni, csak a királyok közötti vezető pozíciót megszerezni,
  uralmát az itáliai területeken csak sűrű erődemonstrációval tudja megtartani

Anglia

Eredeti kelta lakosság egy része a római uralom idején romanizálódik, felveszi a kereszténységet (az angolszász nyomás miatt Északra vándorolnak, illetve Bretagne-ba, elszakadnak a kontinens egyházi irányításától és önálló, a szerzetesrendekre támaszkodó monasztikus egyházat hoznak létre, szerzeteseik térítő utakra indulnak: Szent Patrik Írországba, Szent Columba Skóciába, Szent Gallus a svájci Sankt Gallen kolostor alapítója), ír másolóműhelyek és könyvtárak világszerte híresek voltak

• 4.sz-ban érkeznek az első angolszász törzsek, akik ellen a kelták felveszik a harcot (Arthur király mondaköre örökíti meg az eseményeket )
  
• 7. sz. bencés térítés (Canterbury érsekség megszervezése, latin liturgia felvétele)
  
• angolszászok 7 királyságot hoztak létre a félszigeten (Mercia, Wesex)
  
• 793-tól 1066-ig folyamatos viking támadások érik Angliát
  
• Wessex uralkodója Nagy Alfréd (8171-899) sikeres államszervező (shire= grófság létrehozása), pénzverés, állandó katonaság
  
• 1016. nagy Knut dán király birodalmához csatolja Angliát
  
• normann és angol párt viszálya, a küzdelemből Hódító Vilmos kerül ki győztesként, hastingsi csatában 1066-ban megveri az angol párt vezetőjét Haroldot, ezzel megkezdődik a normann uralom

Népek és államalakulatok Európa peremvidékén

Vikingek

Skandináviában élő germán törzsek, akiket normannoknak, vikingeknek, varégoknak is neveztek

Jelentőségük:

• államalakulatok létrehozása, amely mint lett Európa számára (normann hercegség, Kijevi Rusz, szicíliai normann hercegség, angliai normann királyság)
  
• létrejött a kereskedelmi utak rendszere, amelyek közül sok újonnan kapcsolódott be Európa vérkeringésébe (német-lengyel területek)
  
  

Vikingek kalandozásai:

Dánok

• Frank Birodalom északi tartománya Friesland felé, majd tovább a Szajnán Párizsig nyomulnak, Anglia megtámadása,
  
• 10. Sz. Rollo herceg a frank királytól hűbérbirtokul kapja Normandiát, felveszi a kereszténységet és hűbéri mintaállamot szervezett
  
• dán királyságot Kékfogú Harald hozta létre a 10. sz-ban, amely unokája Nagy Knut (1016-1035) alatt élte virágkorát, s néhány évre a három skandináv államot és Anglia egy részét egyesítette

Norvégok

• a természeti környezet miatt nem jön létre egységes államalakulat
  
• portyázások Írország és Hispánia, Itália felé
  
• Izland felfedezése (ahol létrejön az első népgyűlés kormányozta keresztény állam), innen indult expedíció, amely felfedezte Grönlandot és eljutott Amerika partjaira is
  
  

Svédek

• a Volga és a Dnyepper vidéke felé kalandoznak, eljutnak a bagdadi kalifátus határáig, főleg prém, méz, rabszolgakereskedelemmel foglalkoznak
  
• az anyaországot elhagyó svédeket nevezték ruszoknak, ők szervezték meg a szláv területeken az első államot, amelyből a Kijevi Rusz (uralkodócsalád: Rurik) tett szert a legjelentősebb hatalomra, Novgorod központtal
  
• legjelentősebb uralkodók: Oleg (879-912), Nagy Vladimír (978-1015)
  
• keleti kereszténység felvétele

Társadalom:

szabad harcosok közössége élén a királlyal, akit az előkelők választanak, a hatalmát megosztja a kormányzókkal, jelentős kérdésekben a népgyűlés döntött, amelynek fő feladata az ítélkezés volt.

Kultúra emlékei:

• rúnakövek sajátságos ékírással díszített kövek
  
• Edda-ének (sagák, epikus hősköltemények gyűjteménye)
  
• a hajóépítés mesterei voltak (20-25 m hosszú, 5 m széles, 2 m mély, sekély merülése miatt könnyen manőverezik, evezősök és négyszögletes vitorla hajtja), egy hajó 20-30 embert és velük terhet volt képes szállítani akár több ezer kilométerre is
  
• hiedelemvilág a halottkultusz köré csoportosult (előkelők hajós temetése)
  
• politeista istenvilágukból kiemelkedik Odin, Thór, Tyr istenhármassága, a kereszténység a 11. sz-ra terjedt el

Szláv államok

Őshaza: Kárpátok és Don között

1. nyugati szlávok: cseh, lengyel, morva
   
2. keleti szlávok: oroszok, ukránok
   
3. déli szlávok: bolgárok, horvátok, szerbek, szlovének

Bolgárok

• szláv és török népcsoport összeolvadása (7. sz.)
  
• első birodalom 800-1018-g tartott, határait egészen Erdélyig, az Adriai-tengerig terjedtek
  
• Borisz 865-ben felveszi a keleti kereszténységet, de nem sikerül önálló érsekséget létrehoznia, a magyar honfoglalással is kapcsolatba kerülő Simeon cár alatt élte virágkorát az állam
  
• Bogumil szekta terjedése a 10. sz-ban

Horvátok

• Tomiszláv fejedelem veszi fel a király címet és ezzel együtt a nyugati kereszténységet

Szerbek

• a földrajzi környezet miatt nehéz a törzsek egyesítése, csak a 10. sz-ban jön létre rövid időre egységes állam
  
• keleti kereszténység felvétele
  
• 11. sz-tól bizánci fennhatóság

Morvák

• első egyesülési törekvések a 7. sz-ban kezdődtek
  
• Nagymorva Birodalom létrehozása (830-906) Mojmír nevéhez fűződik, állandó frank támadások
  
• térítőket Bizánctól kér (Cirill és Metód, ószláv abc megteremtése, evangéliumfordítás)
  
• Szvatopluk (870-894) a nyugati kereszténységet vette fel
  
• Állam bukását a magyar támadás okozta

Csehek

• 9. sz-ban a Nagymorva Birodalom részei a cseh törzsek, ekkor veszik fel a kereszténységet
  
• 929. Szent Vencel szervezi meg az első önálló cseh államot Prága központtal
  
• Premysl-dinasztia idején erősődik meg az államszervezet, amely egyházi és világi függőségbe kerül a Német-római császárságtól

Lengyelek

• Kis- és Nagy-Lenygelország egyesítését a Piást-dinasztia hajtotta végre, I. Mieszkó (966-992) vette fel a nyugati kereszténységet, Szilézia megszerzése
  
• Vitéz Boleszláv (992-1025) önálló érsekséget szervez Gniezoban, állandó beavatkozás a cseh és kijevi trónviszályokba

Bizánc

• sikeresen hárítja el a népvándorlás hullámait
  
• Bizánc mint egyházi központ Rómával egyenrangúnak tartotta magát és fellépett az eretnekmozgalmak ellen

Társadalom:

• etnikai gazdagság (Balkánra szlávokat telepítenek katonai szolgálatra)
  
• a keleti társadalmakra jellemző fejlett bürokrácia és mozdulatlanság jellemzi
  
• a császár származásától függetlenül isteni személynek számított világi és vallási vezető volt egyben (cezaropapizmus)

Iustinianus (527-565)

• kísérletet tesz a Római Birodalom helyreállítására (vandálok legyőzése, Itália visszaszerzése, Dél-Hispánia meghódítása (Belizariusz a leghíresebb hadvezére)
  
• Codex Iustinianus megszerkesztése, amely a római jog summája
  
• hatalmas építkezéseinek hagyatéka a bizánci Hagia Sophia és a ravennai San Vitale bazilika

Külpolitika

• az arab csapatok megjelenésével vége a bizánci tengeri hegemóniának, és a szárazföldön is vereséget szenved az arab csapatoktól (636. jarmuki ütközet)
  
• 7. sz-ban a Baltikumot a szláv népcsoportok szerezték meg (főleg a bolgárok fenyegetik Bizáncot)
  
• a külpolitikai hullámvölgyből a makedón-dinasztia idején sikerül kilábalni (VI. Bölcs Leó 886-912 Taktika című műve, Bíborbanszületett Konsztantinosz 912-959 A birodalom kormányzásáról szóló műve tanúskodik erről)

Egyház

• súlyos egyházi viszály: képromboló mozgalom (III. Leó 730-ban betiltatta a szentképek tiszteletét)
  
• 1054. Végleges szakítás a nyugati kereszténységgel

Művészet

• templomépítészet és mozaikok készítésének virágkora
  
• a szentképek elkészítését szigorú szabályok határozták meg

Az iszlám világ

Terület: Arábiai- félsziget.
Az itt élő népek közös nyelvet beszélnek, de a politikai egységet csak az újonnan megszülető vallás kovácsolta.

Államszervezet:

• legfőbb méltóság a kalifa: próféta utóda, hadvezér, legfőbb bíró és a Korán értelmezője
  
• vezír: polgári hatalmat gyakorolja
  
• emír: katonai vezető
  
• kádi: bíró
  
• egész birodalmat átfogó díván (hivatal) intézi a gazdasági ügyeket
  
• a katonai szolgálatért kapott birtokok nem örökletesek

Gazdaság:

• a próféta tanai ösztönöznek a vagyonszerzésre
  
• e terület már az ókorban is fejlett öntözési technikával rendelkezett, amit továbbfejlesztettek (fejlett gyümölcskertészet, fűszernövények termesztése), vizimalmok használata
  
• nomád állattenyésztés
  
• földek kollektív művelése a falvakban
  
• fejlett színvonalú és technikájú ipar (rézművesség, papír, selyemkészítés, üvegfúvás, illatszerkészítés)
  
• a távolsági kereskedelem a legfontosabb ágazat (selyem út, indiai fűszerek) ezt karavánok bonyolítják
  
• magas szintű az urbanizáció, a város a hatalom jelképe, több százezer lakos, vallási, igazgatási, katonai, kereskedelmi központ egyben, csatornarendszerrel és vízvezetékkel rendelkezik, a falakon belül etnikumonként, vallásokként és mesterségenként különülnek el az emberek
  
• a nyugat-európai várossal szemben, azonban nem élveznek kiváltságot a városlakók

Kultúra,tudomány:

• szabadon áramlik a különböző kulturális örökség, tisztelik az antikvitás emlékeit
  
• fejlett oktatási rendszer
  
• magán és közkönyvtárak várják a látogatókat
  
  
  

Terjeszkedés:

• Omar kalifa (634-44) meghódítja Palesztinát, Egyiptomot, Szíriát
  
• Omajjád-dinasztia meghódítja Hispániát, Indus völgyét (birodalom fővárosa: Damaszkusz)
  
• Abbászida-dinasztia (főváros: Bagdad, virágkor: Harun ar-Rashid 786-809 idején, Ezeregyéjszaka meséiből ismert)
  
• a 9. sz-ban kisebb kalifátusokra esik szét a birodalom
  
• meghódított területeken fejadót (haradzs) szedtek, de belső ügyekben függetlenek voltak a meghódítottak, nem kényszerítették a vallási áttérésre, a városok mellett katonai táborokban telepedtek le

Érdekességek

• A vandálok neve elsősorban óriási mértékű és kegyetlenségű pusztításukról ismert. 455-ben Geiserich király uralkodása idején egy hónapon át fosztogattak Rómában, amikor a legenda szerint még templomok tetejét is leszedték.
  
  
• A bencés Szent Bonifác az angolszászok között terjesztette a hitet. Az őt ellenségesen fogadó pogány frízeket a legenda szerint úgy sikerült megtérítenie, hogy kivágatta a szent tölgyfájukat, s mikor az istenek ezért nem büntették meg a frízek hajlandók voltak megkeresztelkedni.
  
  
• A vikingek tartós megtelepedése az amerikai kontinensen nem sikerült, főleg az őslakosság erős ellenállása miatt, ám legendáikban sokáig őrizték a fehér, tengeren jött idegenek emlékét.
  
  
• Az Ezeregyéjszaka meséinek teljes fordítása mostanság lát napvilágot az Atlantisz kiadónál 7 kötetben. E csodálatos irodalmi kincsből eddig csak angolból, franciából fordított részleteket ismerhettünk, amely gyermekmesévé tette ezt az arab világ teljességét, szokásrendjét bemutató gyűjteményt.

Szöveggyűjtemény

• Hérodotosz:A görög-perzsa háború (részletek)
  
  
• Arisztophanész: A lovagok 2. felvonás / jelenet) (részlet)
  
  
• Pszeudo-Xenophón: Athéni állam a már részletesebben tárgyalt athéni demokráciával kapcsolatos kritikákat fogalmazza meg. Korábban a politikus-történetíró művének tartották, ma ezt már cáfolják.
  
  
• Xenophón: A lakedaimóniak állama (Kr. e. 430-354. ?). A szöveg elsősorban a spártaiak eltérő szokásaira koncentrál, élvezetes mesélő stílusban mutatva be például a nevelés szabályait. Érdekes rész a ma oly divatos témáról a "fiúszerelemről" is.

Ajánlott irodalom

• Anderle Ádám: Spanyolország története Bp. 1992.
  
• Benke József: Az arabok története Bp. 1987.
  
• J. Brondsted: A vikingek Bp. 1983.
  
• C. Cahen: Az iszlám a kezdetektől az Oszmán Birodalom létrejöttéig Bp. 1989.
  
• S. Epperlein: Nagy Károly Bp. 1982
  
• Germán, kelta regék Bp. 1965.

- feladatok -

- feladatok 2. -

- archívum -

- versenyfeladatok -

- 4. heti versenyfeladatok megoldása -

- vissza a tematikához -