6. HÉT: A SZÉL, A JÉG ÉS A FOLYÓVÍZ, VALAMINT FELSZÍNFORMÁLÓ FOLYAMATAIK


Sárfalvi-Tóth: Földrajz I. 152-160.o. 165-178.o.
Nemerkényi Antal: Általános természetföldrajz 130-132.o. 148-156.o. 160-171.o.


A szél, a jég és a folyóvíz egyaránt végez pusztító és építő tevékenységet. Pusztító tevékenységük során bizonyos helyekről anyagot szállítanak el más helyekre, ahol lerakják, felhalmozzák.

I. A szél felszínformáló munkája

A szél felszínformáló tevékenységét és az általa létrehozott formákat eolikusnak nevezzük (a görög Aiolosz szélisten nevéről). A szél felszínformáló tevékenységének feltételei:

A szél csak kis méretű (0,1-3mm átmérőjű) szemcsék szállítására képes, a 3 mm-nél nagyobb átmérőjű szemcsék szállítására már igen nagy, 20-50 m/s sebességű szélre van szükség. A szemcsemérettől függ, hogy mekkora az a legkisebb szélsebesség, amely mozgásba lendíti őket. Ez a kritikus nyírási sebesség (V*).

Számítása:


5,75 = empírikus érték
S1 = a felszín felett 1 cm magasságban mért szélsebesség
S2 = a felszín felett 10 cm magasságban mért szélsebesség

A nagyobb szemcsék általában görgetve, a kisebbek ugráltatva, a legkisebbek pedig lebegtetve szállítódnak. A szélcsatorna-kísérletek eredményeként az derült ki, hogy az ugráltatva szállítás a legjelentősebb.

A szél erózióbázisa (pusztító munkájának határszintje) a talajvíz. (Ha a szél pusztító tevékenysége pl. kifúvás eléri a talajvíz szintjét, a pusztítás leáll.)

 

1. A szél pusztító tevékenysége

a) növényzettelen területeken

b) félig kötött homokterületeken (nincs zárt növénytakaró)

 

1. A szél építő tevékenysége (eolikus akkumuláció)

Ha a szél mozgása megszűnik, a szállított anyagot lerakja, különböző formákba felhalmozza:

a) növényzettelen területeken: szabadon mozgó futóhomokformák

b) növényzettel félig kötött homokterületek formái

 

II. A jég felszínformáló munkája (glaciális erózió és akkumuláció)

A Földön ma kb. 15 millió km2-t borít jég (a jégkorszakban ez 47 millió km2 volt). A jég legnagyobb része az Antarktiszon és Grönlandon található, ezek átlagos vastagsága 1,5-2 km.

Fogalmak:

1. Gleccser

  1. Keletkezése: A völgyfőkben felhalmozódó jég lassan a völgyekben lefelé mozog.

  2. Pusztító munkája: A völgyfőben felhalmozódó jég a firngyűjtő oldalát és fenekét csiszolva medenceformájúvá alakítja azt. Ez a kárfülke (az ausztriai Karwendel-hegységről kapta a nevét). A nagyméretű, amfiteátrumra emlékeztető kárfülke a cirkuszvölgy. A kárfülkék közötti éles, meredek falú csúcsok a kártornyok vagy kárpiramisok, az ezeket összekötő gerincek a kárgerincek. A firngyűjtő medencéből a völgyekbe nyomuló jég (gleccsernyelv) az eredetileg V-alakú völgyet U-alakúvá szélesíti, ez a teknővölgy. Ha ezekbe a teknővölgyekbe a gleccser elolvadása után benyomul a tenger (pl. a jégkorszak végén az elolvadó jég miatt megemelkedett a tengerek szintje), akkor fjord alakul ki. Ide jön foci 66A.jpg és foci 66B.jpg

    cirkuszvölgyek
    Fjord


  3. Építő munkája: A gleccsernyelv alatt szállított moréna a fenékmoréna. A gleccsernyelv elvégződésénél végmoréna halmozódik fel. A gleccserek elolvadásával ezek a morénák szabaddá válnak, a végmoréna-sáncok mögött akár tavak is felduzzadhatnak.

2. Jégtakaró

  1. Pusztító munkája: A nagyon lassan mozgó jégtakaró hatalmas súlya és nyomása hatására szelektíven pusztítja le a felszínt. A jégkorszaki jégtakaró a puhább kőzeteket jobban lepusztította, kimélyítette, így sziklamedencéket hozott létre. (Bennük sokszor tavak találhatók, pl. Finn-, Kanadai-tóhátság.) A keményebb kőzeteket kevésbé pusztította le, így vásott sziklák keletkeztek. Ahol nagyon nagy a kőzetek közötti különbség (pl. ősmasszívum - üledékes kőzetek határán), meredek falú lépcső alakul ki: glintlépcső.

    Jégtakaró

  2. Építő munkája: az elolvadt jégtakaró főleg agyagból, homokból, kavicsból álló elegyengetett hordaléka a fenékmorénatakaró. Néhol hatalmas sziklák, ún. vándorkövek találhatók bennük, amelyek jégbe fagyva utaztak akár több száz kilométert. Az egykori jégtakaró peremén kialakuló, több száz kilométer hosszú dombvonulatok a végmorénasáncok.


III. A folyóvíz felszínformáló munkája (fluviális erózió és akkumuláció)

A meghatározott pályán (mederben), lineárisan mozgó vizeket vízfolyásoknak nevezzük.

Fogalmak:

A folyóvíz felszínformáló munkája függ:

1. A folyóvíz pusztító munkája

A folyó mélyítő munkája (bevágódása) során általában V-alakú folyóvölgy keletkezik. Ha a völgy fala meredekebb, akkor szurdokról vagy hasadékvölgyről beszélünk. Száraz területeken ezeket kanyonnak hívják. Ha a folyó kemény kőzetekről puhább kőzetekre folyik át, akkor vízesés keletkezik.

2. A folyóvíz építő munkája

A hegyekből kilépő, lelassuló folyó a hegyek lábánál hordalékkúpot, kisebb vízfolyás törmelékkúpot épít. A mederben kavicsból és durva homokból a folyás irányába vándorló zátonyok épülnek. A növekvő és szélesedő zátonyok a folyót ágakra osztják, később mederváltoztatásra is kényszeríthetik. A gyakran változtatott medrek folyamatos feltöltése során jönnek létre a feltöltött folyami síkságok.

Kiegészítés


- feladatok -

- feladatok 2. -

- archívum -

- versenyfeladatok -

- 5. heti versenyfeladatok megoldása -

- vissza a tematikához -