A barokk irodalma

A reneszánszot követő korstílust, stílusirányzatot, a barokkot szokás a reneszánsszal ellentétbe állítani. Ennek a megközelítési módnak természetesen van alapja, gondoljunk csak a barokk szó jelentésére ('furcsa, nyakatekert gondolkodás'), mely a késő reneszánszban az új stílust elutasító gúnynévként terjedt el.
A manierizmusban - a kései reneszánsz jellemző stílusirányzatában - már találunk olyan jegyeket (pl.: mozgalmas, bonyolult kompozíció, lenyűgöző méretek, virtuóz formakezelés), amelyek a barokk ízlés felé mutatnak. A manierizmus stílusjegyei szinte megegyeznek a barokkal, azonban mégis a reneszánszhoz áll közelebb, mert hiányzik belőle a barokkra jellemző vallásos szemléletmód.
Ez a vallásos szemléletmód lesz az egyik legfontosabb jegye a barokk világképének, s ebből fakadnak egyben a stílus alapvető ellentmondásai. A barokkban tehát újra felerősödik a végső és örök igazságokra törekvő metafizikai irányultság. A reneszánsz világias szemléletét újra a túlvilágközpontú gondolkodás váltja fel, és a vallási élmény válik meghatározóvá. Ezt a törekvést az irodalom meghatározó műfajai és poétikai elvei egyaránt tükrözik.

A barokk legfontosabb műfaja a hősi eposz, amely a "miles Christianus", a keresztény lovag középkori embereszményét állítja az olvasók elé. Tasso az első keresztes hadjáratról (1096-1099) írta A megszabadított Jeruzsálem című eposzát.

A vallásos érzület megújulása részben azt jelenti, hogy egy még létező világkép kerül vissza a középpontba. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy tudatosan irányított egyházi mozgalomról, az ellenreformációról van szó, amely a katolikus egyház tekintélyének visszaállítását tűzte ki célul. A reformáció eszméivel szemben a legeredményesebben a Loyolai Szent Ignác által 1540-ben alapított jezsuita rend vette fel a küzdelmet. A rend és a korszak legfontosabb törekvése az új térítő tevékenység volt. Ezért a barokk művektől nem idegen egyfajta agitatív szándék, amely a tudatos hatáskeltés eszközeivel is párosul.
A barokk ugyan tudatosan visszatért a középkorhoz és annak vallásos tanaihoz, azonban nyomtalanul nem tudta kitörölni a reneszánsz korstílus hatását, erkölcsét, világfelfogását. A barokk ellentmondása pontosan ebből fakad. Egyrészről a vallásos szellemet az érzéki hatáskeltés, gyönyörködtetés, megdöbbentés, csodálatkeltés eszközeivel éri el, másrészről jelen van benne, mert nem tudta kiirtani a reneszánsz alatt szabaddá vált földi világ élvezetét, szerelmet, vágyakat megjelenítő ábrázolásmódot, szemléletet.

- feladatok -

- versenyfeladatok -

- vissza a tematikához -