A
reneszánszot követő korstílust, stílusirányzatot, a barokkot szokás a reneszánsszal
ellentétbe állítani. Ennek a megközelítési módnak természetesen van alapja,
gondoljunk csak a barokk szó jelentésére ('furcsa, nyakatekert gondolkodás'),
mely a késő reneszánszban az új stílust elutasító gúnynévként terjedt el.
A manierizmusban - a kései reneszánsz jellemző stílusirányzatában - már találunk
olyan jegyeket (pl.: mozgalmas, bonyolult kompozíció, lenyűgöző méretek, virtuóz
formakezelés), amelyek a barokk ízlés felé mutatnak. A manierizmus stílusjegyei
szinte megegyeznek a barokkal, azonban mégis a reneszánszhoz áll közelebb, mert
hiányzik belőle a barokkra jellemző vallásos szemléletmód.
Ez a vallásos szemléletmód lesz az egyik legfontosabb jegye a barokk világképének,
s ebből fakadnak egyben a stílus alapvető ellentmondásai. A barokkban tehát
újra felerősödik a végső és örök igazságokra törekvő metafizikai irányultság.
A reneszánsz világias szemléletét újra a túlvilágközpontú gondolkodás váltja
fel, és a vallási élmény válik meghatározóvá. Ezt a törekvést az irodalom meghatározó
műfajai és poétikai elvei egyaránt tükrözik.
A
barokk legfontosabb műfaja a hősi eposz, amely a "miles Christianus",
a keresztény lovag középkori embereszményét állítja az olvasók elé. Tasso az
első keresztes hadjáratról (1096-1099) írta A megszabadított Jeruzsálem című
eposzát.
A vallásos érzület megújulása részben azt jelenti, hogy egy még létező világkép
kerül vissza a középpontba. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy tudatosan irányított
egyházi mozgalomról, az ellenreformációról van szó, amely a katolikus egyház
tekintélyének visszaállítását tűzte ki célul. A reformáció eszméivel szemben
a legeredményesebben a Loyolai Szent Ignác által 1540-ben alapított jezsuita
rend vette fel a küzdelmet. A rend és a korszak legfontosabb törekvése az új
térítő tevékenység volt. Ezért a barokk művektől nem idegen egyfajta agitatív
szándék, amely a tudatos hatáskeltés eszközeivel is párosul.
A barokk ugyan tudatosan visszatért a középkorhoz és annak vallásos tanaihoz,
azonban nyomtalanul nem tudta kitörölni a reneszánsz korstílus hatását, erkölcsét,
világfelfogását. A barokk ellentmondása pontosan ebből fakad. Egyrészről a vallásos
szellemet az érzéki hatáskeltés, gyönyörködtetés, megdöbbentés, csodálatkeltés
eszközeivel éri el, másrészről jelen van benne, mert nem tudta kiirtani a reneszánsz
alatt szabaddá vált földi világ élvezetét, szerelmet, vágyakat megjelenítő ábrázolásmódot,
szemléletet.
- feladatok -
- versenyfeladatok -