Megoldások

I. rész

1. Belső keletkezésű szavak:
   - szóteremtés: egy új, eddig nem volt hangsor válik szóvá (indulatszavak, hangutánzó és hangfestő szavak)
   - szóalkotás: már meglévő elemek összekapcsolásával jön létre új szó; megkülönböztetünk természetes és mesterséges szóalkotást
   - szóképzés
   - szóösszetétel (hófödte, fagyálló)
   - mozaikszó
   
   Más nyelvből átvett szavak:
   - jövevényszavak: hangzásuk idomult a nyelv hangzásához, nem érezzük idegennek (szilva, túró, sajt)
   - nemzetközi műveltségszók: tudományos életből, kommunikáció területéről, nem egyfelől áramlanak (atom, konnektor, Internet stb.)
   - tükörszavak: egy idegen összetett szó elő- és utótagját lefordítjuk (állatkert - Tiergarten, fölvág - aufschneiden)
   - idegen szavak: őrzik idegen alakjukat (komputer, grapefruit)
   
   
2. Külső okok:
   - az emberi gondolkodás, a műveltség fejlődése (belső szókölcsönzés)
   
   Belső, nyelvi okok:
   - a többjelentésű, a homonim szavak, a rokon és ellentétes értelmű szavak közötti állandó jelentésváltakoztatás
   
   
3. A legtöbb igeragunk személyes névmásból jött létre (lát én=látom, lát te=látod), a hangsúlyát vesztett névmás hozzátapadt az igéhez.
   
   
4. A finnugor korból származik a kijelentő, a felszólító és a feltételes mód megkülönböztetése. Az ősmagyar korban egy múlt időt használtak őseink (adá, kéré). Az -t, -tt eredetileg képző volt, a cselekvés befejezett voltát jelölte az igéből képzett szóban. Az igenevek jelentése lassan egybeesett a múlt idő kifejezésével. Az elbeszélő múlt (adá, kéré) a 19. század végében tűnt el.

II. rész

1. Középmagyar kor	Újmagyar kor
   A, B, C, D, G	E, F, H, I, J

   Értékelés: Minden hiba 1/2 pont levonással jár.
   
   
2. A dzs.
   Értékelés: Helyes megoldás: 1 pont, hibás: 0 pont.
   
   

3. szláv	latin	német	oszmán-török
   galuska, repce	figura, krokodil	pisztoly, drót	kávé, dívány

   Értékelés: Minden hiba1/2 pont levonással jár.
   
   
4. 1844-ben.
   
   
5. Helyes kijelentések: B, D.
   Értékelés: Minden hiba vagy hiány 1 pont levonással jár.
   
   
6. Párok: 1 - d, 2 - e, 3 - a, 4 - b, 5 - c.
   Értékelés: 1 hiba: 2 pont, 2 hiba: 1 pont, 3 hiba: 0 pont.
   
   
7. A magyar anyanyelvű lakosságnak több mint 30%-a az utódállamok lakosává vált, és - mivel a határok kijelölésekor nem vették figyelembe az etnikai, nyelvi határokat - a magyar anyanyelvűek nagy százaléka kétnyelvű és jellemzően kisebbségi nyelvhasználatra kényszerült.
   A korszakra nagy népességmozgás volt jellemző, és ez mindig kihat a nyelvhasználatra.
   A válasz lényeges, kötelezően elvárt eleme: a nyelvközösség részekre szakadása.
   Értékelés: Kielégítő válasz: 1 pont, nem megfelelő válasz: 0 pont.
   
   
8. 
   
   1. Az ikes ragozási rendszer az általános (alanyi) ragozás analógiás hatása miatt visszaszorul a használatban, az ikes alakok helyett egyre gyakrabban általános (alanyi) ragozású alakok szerepelnek (de módonként és személyen ként különböző módon). Kijelentő módban még erősebben él az ikes ragozás, mint más módokban, és egyes szám 3. személyben nem is tudnánk másként használni az ikes igéket.
   2. Az igeidők rendszere egyszerűvé vált, a következő kategóriákat tartalmazza: jelen idő (jelöletlen), múlt idő (a köznyelvben csak az egyszerű, -t jeles múlt idő él) és jövő idő (a fog segédigés összetett/analitikus igealakkal fejeződik ki).
   3. A mozaikszó-alkotás ebben a században terjedt el, tehát viszonylag új és nagyon gyakori szóalkotási mód.
   4. A szenvedő igék kiszorultak a használatból, a beszédből szinte teljesen, írásban is csak szórványosan fordulnak elő. Helyüket egyéb szerkezetek vették át (pl. megrendezésre került, be van/lett festve).
      
   Értékelés: A kiemelt jellemzőket kötelezően elvárjuk. Minden megoldás 1 pontot ér.
9. 
   
   1. Jelentésváltozás, jelentésbővülés. (A példákban részben metaforikus, részben metonimikus jelentésátvitel, jelentésbővülés szerepel.)
      
   2. A régi alakok kivesznek, az újabb kiszorítja őket a használatból.
      
   3. Párhuzamos alak- és jelentésmegoszlás, azaz szóhasadás. Várható: a nyelvi gazdaságosság működése: az alakváltozatok más-más jelentésben kötődnek le.
      
   4. Analógia vagy rendszerkényszer.
      
   Értékelés: Minden jelenség 1 pontot ér.
   
   
10. Helyes: B, C, D.
    Értékelés: 1 hiba/hiány: 1 pont, 2 vagy több hiba/hiány: 0 pont.
    
    
11. Hamis: B, C.
    Értékelés: 1 hiba/hiány: 1 pont, 2 hiba/hiány: 0 pont.
    
    
12. Például minden nyelvben van magánhangzó és mássalhangzó, legalább egy nazális hang; vannak szófajok; van olyan rámutató elem, amely a beszélőt jelöli; van tulajdonnév; vannak mondatok (nyilatkozatok) és ezekre jellemző az aktuális tagolás; kifejeződik nyelvileg a beszélői viszonyulás (modalitás).
    Értékelés: 1 jelenség: 1 pont.

- vissza -