Versenyfeladatok

Nyelvtörténet 2.

  1. Állítsa időrendbe az alábbi műveket, kezdje a legkorábbival!
    1. Az első akadémiai nyelvtan (A magyar nyelv rendszere)
    2. A Magyarosan c. nyelvművelő folyóirat indulása
    3. Kazinczy Ferenc: Tövisek és virágok
    4. Az első akadémiai helyesírási szabályzat (A magyar helyesírás és szóragasztás főbb szabályai)

    Sorrend: ................................

  2. Az alábbiakban a tevékenységet és végzőjét kell összekapcsolni. Válassza ki a jó megoldás betűjelét!
    1. a cs betű használatának elterjesztése a. Simonyi Zsigmond
    2. az ön névmás elterjesztése b. Pázmány Péter
    3. iskolai helyesírások, a cz helyett a c, a ds helyett a dzs jelölés meghonosítása c. Széchenyi István

    1. 1 - b, 2 - a, 3 - c
    2. 1 - a, 2 - c, 3 - b
    3. 1 - c, 2 - b, 3 - a
    4. 1 - b, 2 - c, 3 - a

    Helyes: ................................

  3. Melyik állítás igaz a málna szóra?
    1. Alapnyelvi örökség, az ősi szókészlet része.
    2. Szláv jövevényszó (vö. szl. malina) a középmagyar korból.
    3. A magyarból került a szláv nyelvekbe ejtéskönnyítő magánhangzó betoldásával.
    4. Az i a "kétnyíltszótagos" tendenciának megfelelően kiesett.

  4. Melyik állítás nem igaz?
    1. A középkorban általános volt a tegezés.
    2. A maga névmás magázó használatban az újmagyar korban jelent meg.
    3. A maga névmás magázó használatban a 17. században jelent meg.
    4. A kend megszólító forma a kegyelmed rövidülésével jött létre.

  5. Melyik nem illik a sorba: vicc, frakk, szaft, illegális? Válassza ki a helyes választ és megfelelő magyarázatot tartalmazó feleleteket!
    1. Az illegális, ugyanis az latin jövevényszó.
    2. A szaft, ugyanis abban nincs hosszú mássalhangzó.
    3. A szaft, ugyanis az német jövevényszó.
    4. Az illegális, ugyanis az melléknév, míg a többi főnév.

  6. Melyik nem illik a sorba: hordár, üzér, tenyér? Válassza ki a hibás választ vagy hibás magyarázatot tartalmazó feleletet!
    1. A tenyér, mert az nem a nyelvújítás korában keletkezett belső szóalkotással.
    2. A tenyér, mert az összetett szó, míg a többi egyszerű.
    3. A tenyér, mert abban nem szerepel a nyelvújítás korában felelevenített képző.
    4. A hordár, mert az mély hangrendű.

  7. Mi a közös ezekben a szavakban: vizsga, taps, rom?
    1. A nyelvújítás korában keletkeztek.
    2. Elvonással hozták létre őket.
    3. Mindegyik olyan igéből keletkezett, amelyben a nyelvhasználók -l képzőt feltételeztek.
    4. Ezek olyan nyelvújítás kori szavak, amelyeknek ma -l igeképzős származékai is élnek (pl. tapsol).

  8. Melyik nem illik a sorba: motel, könnyelmű, talaj? Válassza ki a helyes választ és megfelelő magyarázatot tartalmazó feleleteket!
    1. Nincs kivétel, ugyanis mindegyik szóösszevonással (vagy szóösszerántással) keletkezett.
    2. Nincs kivétel, hiszen mindegyik a nyelvújítás korában keletkezett szóalkotással.
    3. A könnyelmű, hiszen az melléknév.
    4. A motel, ugyanis az 'motoros hotel', a 20. században keletkezett.

  9. Válassza ki azokat a betűjeleket, amelyek mellett a felsorolt szerzők kortársak voltak!
    1. Szenczi Molnár Albert, Káldi György, Pázmány Péter
    2. Fogarasi János, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály
    3. Dévai Bíró Mátyás, Sylvester János, Sajnovics János
    4. Apáczai Csere János, Pesti Gábor, Geleji Katona István

  10. A legelsőkről. Válaszoljon a lehető legpontosabb adatokkal az alábbi kérdésekre!
    1. Melyik kódex őrzi az első magyar nyelvű kéziratos könyvet, és mikor készült ez a mű?
    2. Mi volt az első magyar nyelvű nyomtatott könyv címe?
    3. Mikor jelent meg az első Magyarországon, magyar nyelven nyomtatott könyv?
    4. Melyik műben található az első ismert magyar disztichon?

  11. Állítsa sorrendbe a következő országokat, kezdje azzal, amelyikben a legkevesebb a magyar anyanyelvűek száma!
    Az országok: Ausztria, Szlovákia, Románia, az egykori Jugoszlávia, Kanada
    1. Kanada, Ausztria, Szlovákia, az egykori Jugoszlávia, Románia
    2. Ausztria, Kanada, az egykori Jugoszlávia, Szlovákia, Románia
    3. Ausztria, Kanada, Szlovákia, az egykori Jugoszlávia, Románia
    4. Kanada, az egykori Jugoszlávia, Ausztria, Szlovákia, Románia

  12. Mikor jelent meg A magyar helyesírás szabályai 11., mai is érvényben lévő kiadása?

  13. Ki nem foglalkozott nyelvhelyességgel, nyelvműveléssel, nyelvvédelemmel?
    1. Kosztolányi Dezső
    2. Szarvas Gábor
    3. Brassai Sámuel
    4. Lőrincze Lajos
    5. Az összes felsorolt személy foglalkozott a kérdésben szereplő témákkal.

  14. Hogyan ítéli meg a megy ~ mégy tőváltozatokat?
    1. Ezek szabad változatok a köznyelvben.
    2. A tő belsejében lévő magánhangzó időtartamában különböznek, és ez a különbség jelöli a személybeli különbséget (tehát ez a flektáló nyelvekre jellemző megoldás a magyarban).
    3. Eredetileg a megyen : mégy szóalakok a ragban is különböztek, csak a megy köznyelvi alak hatására jött létre a személybeli különbség toldalékkal való jelöletlensége (megy : mégy); a köznyelvben is volt jelöltség, mert ott a megy a mé-sz ragos szóalakkal állt szemben, itt tehát különböző alaksorok keveredtek.
    4. Az e és az é rag a szó belsejében, mert a számot és a személyt jelölő elem az igében csak rag lehet, itt pedig ezek a magánhangzók jelölik a számot és a személyt.

  15. Melyik nyelv nem illik a sorba: magyar, finn, japán, kínai? Válassza ki a helyes választ és megfelelő magyarázatot tartalmazó feleleteket!
    1. A japán és a kínai, ugyanis azok nem finnugor nyelvek.
    2. A japán és a kínai, ugyanis azok indogermán nyelvek.
    3. A magyar, ugyanis az agglutináló nyelv, míg a többi flektáló.
    4. A kínai, ugyanis az izoláló nyelv, míg a többi agglutináló.

- megoldások -

- vissza -