7. HÉT: ÓCEÁNOK, TENGEREK, TAVAK, TENGERI MOZGÁSFOLYAMATOK. VÍZSZENNYEZŐDÉS.
Sárfalvi-Tóth: Földrajz I. 145-151.o. 161-164.o. 179-188.o.
Nemerkényi Antal: Általános természetföldrajz 117-130.o. 133-141.o. 156-160.o.
I. ÓCEÁNOK ÉS TENGEREK
1. Az óceánok jellemzői
- önálló medencével rendelkeznek;
- közepes mélységük 3800-3900 méter;
- viszonylag állandó a sótartalmuk, 35‰;
- önálló áramlásrendszerük van.
2. A tengerek jellemzői
- nem mindig rendelkeznek önálló medencével;
- mélységük változó;
- sótartalmuk változó (1-41‰);
- nincs önálló áramlásrendszerük;
Típusai:
- beltengerek: az óceáni medencéktől a tengerszorosokban lévő sekély
küszöbök választják el, amelyek csak korlátozott vízcserét tesznek lehetővé,
így önálló vízháztartásuk van;
- interkontinentális beltengerek:
földrészek között elhelyezkedő, általában önálló medencével rendelkező, viszonylag
mély tengerek, pl. Földközi-tenger, Mexikói-öböl.
- intrakontinentális beltengerek:
egy kontinens megsüllyedt részét foglalják el, így nincs önálló medencéjük
és viszonylag sekélyek, pl. Balti-tenger, Hudson-öböl, Perzsa-öböl. (Az öböl
megjelölés nem tekinthető földrajzi szakkifejezésnek. A méret nem döntő, mert
számos olyan öböl van, amelynek területe sok tengerét meghaladja.)
- peremtengerek: az óceánoktól csak szigetcsoportok választják el,
általában nincs önálló medencéjük és vízháztartásuk, viszonylag sekélyek.
Ilyen pl. Kelet-Kínai tenger, Bering-tenger, Ohotszki-tenger, Északi-tenger.
3. A tengervíz fizikai és kémiai tulajdonságai
- a tenger szintje: A tengerek vízszintje soha nincs nyugalomban (befolyásolja
például a Hold tömegvonzása, a légáramlás, a szél), ezért a tengerszintet
a huzamosabb időn át végzett tengerszint-mérések alapján, számítással határozzák
meg. A számítással kapott középszint érték a 0 méter.
- a tenger színe: Általában kék vagy zöld, mert a tengervíz a fénysugarak
kisebb energiájú vörös tartományát 1-2 m-en belül elnyeli, a nagyobb energiájú
zöld és kék tartományát viszont visszaveri.
A melegebb tengereknek kisebb az O2-elnyelő képességük, ezért kevesebb
plankton él bennük, így ezek kékes színűek, átlátszóak.
A hideg tengerekben több az O2, több a plankton, ezért ezek zöldes
színűek, kevésbé átlátszóak. Az átlátszóságot egy 30 cm átmérőjű koronggal
(Secchi-korong) mérik, a tengerbe leengedve figyelik, hogy milyen mélységig
látszik. A legátlátszóbb tenger a Sargasso-tenger, 66 méter mélységben tűnik
el a korong.
- a tenger sótartalma: A regionálisan ingadozó sókoncentráció ellenére
az egyes összetevők aránya viszonylag stabil.

A sótartalom regionális eloszlását a térképen izohalinákkal (az azonos sótartalmú
helyeket összekötő görbékkel) ábrázolják.

- tenger hőmérséklete: Mivel a víznek viszonylag magas a fajhője (1cal/g
= 4183
),
ezért lassabban és kevésbé melegszik fel illetve hűl le, mint a szárazföld
(fajhője 0,3-0,5cal/g). Az óceánok hőmérséklete 1000-2000 méter alatt az egész
földön 1-3 °C, kivéve a sekély küszöbű szorosokkal határolt beltengereket
(pl. Földközi-tenger), ahol a fenékküszöb megakadályozza a mélytengeri rétegek
kicserélődését, így itt a tengervíz a mélyebb rétegekben is melegebb.
mmm) a tengeri jég: Jelentékeny sótartalma miatt a tengervíz 0 °C alatt (kb.
-2 °C-on) fagy meg, de a mozdulatlan tengervíz hőmérséklete fagypont alá is
süllyedhet, így túlhűtött víz keletkezik, ami már kis mozgásra is azonnal
jéggé fagy. A tengereken először jégtáblák alakulnak ki, majd ezek összefagyásával
összefüggő jégmező jön létre. A tengeri jég vastagsága csak 2,5-3,5 méter,
mivel a jég jó hőszigetelő képessége nem engedi lehűlni a mélyebb rétegeket.
A tengeri jégből a só egy része kifagy, így a sótartalma csökken. A tengeri
jég egy része a szárazföldről (a gleccserekből és a jégtakarókból) kerül a
tengerbe jéghegyek, jégrögök formájában. A tengerben végződő gleccserek homlokfalának
letöredezését "borjadzásnak nevezzük".
4. A tengervíz mozgásai
- hullámzás: a tengerfelszín felett keletkező légnyomáskülönbség és
a nyomában fellépő szél kelti. A légnyomáskülönbség hatására a vízrészecskék
függőleges irányú (föl-le) mozgást végeznek, a szél hatására pedig oldalirányban
is kitérnek, ezért a vízrészecskék egy közelítőleg kör alakú zárt pályán mozognak.
A szomszédos felszíni vízrészecskék egy adott pillanatban saját körpályájuk
más-más pontján helyezkednek el. Ezeket a pontokat összekötve kapjuk a felszín
jellegzetes hullámvonalát.

A hullám hullámhegyekből és hullámvölgyekből áll. Két hullámhegy távolsága
a hullámhossz. A hullámhegy és a hullámvölgy közötti távolság a hullámmagasság.
A hullám periódusa az az időtartam, amely ugyanazon a helyen két hullámhegy
keletkezése között eltelik.

- tengeráramlás: a tengervíz tartósan egy irányba haladó mozgása a
tartósan egy irányba fújó szelek (a nagy földi légkörzés szelei) révén. A
Coriolis-erő miatt a felszíni vízrészecskék elmozdulásának iránya és a szélirány
45°-os szöget zár be. A széliránytól való eltérés az északi féltekén a jobb
kéz, a déli féltekén a balkéz irányába történik. Az áramlás sebessége a mélységgel
csökken, és az iránya is egyre jobban eltér a széliránytól. Az ún. Ekman-féle
súrlódási mélységben az irányváltoztatás már 180°, a sebesség pedig a felszíni
1/23-a.

A tengeráramlások sebessége változó, a világátlag 5-6 km/h. A leggyorsabb
sebességű tengeráramlást Floridában mérték (17-18 km/h).
- tengerjárás (ár-apály jelenség): a tengerszint fél vagy egynapos
ritmusú ingadozásai, valamint a hozzájuk kapcsolódó áramlások. Dagály: a víz
emelkedésének időtartama: kb. 6 óra. Apály: a víz süllyedésének időtartama:
kb. 6 óra.
A szintingadozás és az áramlás (árapály hullám) ugyanannak a jelenségnek két
különböző megjelenési formája. A tengerjárást elsősorban a Hold tömegvonzása
kelti de a Nap tömegvonzása sem elhanyagolható.
A jelenség magyarázata: A Hold Föld körüli keringését pontosabban úgy kell
értelmeznünk, hogy a két égitest a Föld-Hold rendszer közös tömegközéppontján
keresztül húzott tengely körül forog. A közös tömegközéppont - mivel a Föld-Hold
tömegaránya 81:1 - 81-szer közelebb van a Föld középpontjához, mint a Holdéhoz
(egészen pontosan ez a pont a Föld belsejébe esik, 4740 km-re van a Föld középpontjától).
A Föld Hold felőli oldalán a Hold tömegvonzása hat (ez az erő mindig a Hold
felé mutat),
a Holddal ellentétes oldalon a közös tengely körüli mozgásból adódó centrifugális
erő hat. A Hold vonzó ereje és a centrifugális erő egyenlő nagyságú. A Föld
különböző pontjain e két erő eredője az árkeltő erő, amely a víz elmozdulásának
irányát meghatározza.

Ebből adódóan a Földön mindig két helyen van dagály. A Hold felé néző oldalon
a Hold tömegvonzása miatt és a túloldalon a centrifugális erő miatt. A Föld
forgása miatt azonban a dagály körbefut a Földön, a Föld forgásával ellentétes
irányban. Ennek időtartama: 24 óra 50 perc, tehát két dagály között 12 óra
25 perc telik el.
5. A tenger felszínformáló munkája
A tengerek felszínformáló hatása függ a part anyagától, tagoltságától és a
partmenti vizek mélységétől.
- a tengervíz pusztító munkája (abrázió) mély vizű partokon
A hullámverés a hullámok nekiütközése a magas és meredek partoknak. A hullámmarás
a hullámzó víz által szállított törmelék koptató, csiszoló hatása.
A hullámverés és hullámmarás hatására a meredek partfalban hosszan elnyúló
mélyedés, abráziós fülke alakul ki, amely folyamatosan mélyül, hátrál. Az
abráziós fülke alja kissé a vízszint alatt húzódik, amiből az idők folyamán
a fülke hátrálásával a tenger felé lejtő abráziós terasz alakul ki. Az abráziós
fülke fölötti meredek fal az abráziós partfal (kliff), ami az abráziós fülke
hátrálásával alátámasztás nélkül marad, így leomlik. Anyagából abráziós törmelék
keletkezik, ami részben a teraszon, részben a terasz előtti abráziós lejtőn
(törmeléklejtőn) halmozódik fel. Ha a partfal különböző kőzetekből épül fel,
a puhább kőzetek gyorsabban pusztulnak, gyorsabban hátrálnak, a keményebbek
kevésbé pusztulnak, így kezdetben előreugró hegyfokok, félszigetek alakulnak
ki belőlük, később, amikor a tenger minden oldalról ostromolja őket, abráziós
tornyok, pillérek is kialakulhatnak.
- a tengervíz építő munkája sekély vizű partokon
A lapos, sekély vizű partokra kifutó hullámok jelentős mennyiségű törmeléket,
hordalékot szállítanak a part felé. A lapos partra kifutó hullámok energiája
lecsökken, a hullámok átbuknak, összeomlanak, a szállított törmeléket lerakják.
A lerakott hordalékból turzás keletkezik, ha ez közvetlenül a parton épül,
akkor parti vagy szegélyturzás a neve, ha a parttól távolabb keletkezik, akkor
lídónak hívják. A lídó és a part közötti sekély vízterület a lagúna. Ha a
turzás teljesen elzár a nyílt tengertől egy kisebb-nagyobb vízterületet (pl.
öblökben), akkor rekesztőturzásról beszélünk, a mögötte lévő lagúna vize kiédesedik,
később elmocsarasodhat, ún. holt lagúnává válik (élő lagúna a sós vizű, tengerrel
összeköttetésben álló lagúna). Egy kisebb szigetet a parttal két oldalról
összekapcsoló turzás turzásháromszöget alkot. A partra ferdén kifutó hullámok
a turzást vándoroltatják a part mentén, amíg egy mélyebb vizű részhez nem
ér (pl. egy öböl bejárata), ahol már nem fejlődhet tovább, így kampószerűen
elvégződik, ez a turzáskampó.
II. TAVAK
A tó minden oldalról zárt mélyedést kitöltő, nyílt vízfelületű állóvíz. A tómedence
alapvetően kimélyüléssel vagy elgátolással alakul ki.
A tavak típusai keletkezésük szerint
1. belső erők által létrehozott tómedencék
- tektonikus árokban kialakult tómedencék (a legnagyobb és legmélyebb
tavak tartoznak ide), pl. Bajkál, Tanganyika, Kaszpi, Aral, Viktória, Balaton,
Velencei-tó.
- vulkanikus eredetű tavak
- krátertó (vulkán egykori kráterében összegyűlt víz), pl. Szent-Anna tó;
- kalderató (vulkán kalderájában összegyűlt víz), pl. Crater-tó (USA, Oregon);
- maar tó (egykori vulkánembriók helyén keletkezett tó), pl. a Rajnai-palahegység,
a Francia-középhegység maarjai;
2. külső erők által létrehozott tómedencék
- glaciális tómedencék (a jég felszínformáló hatására alakultak ki,
a Föld tavainak többsége ide tartozik)
- sziklamedencékben kialakult tavak, pl. a finn és kanadai tóvidék tavai;
- jégperemi tavak (az egykori jégtakaró peremén alakultak ki), pl. Winnipeg,
Athabasca, Nagy-Rabszolga-tó, Nagy-Medve-tó, Ladoga, Onyega;
- morénatavak (a moréna gátolta el őket), pl. a Német-Lengyel-alföld tavai;
- kártavak vagy tengerszemek (a kárfülkékben kialakult tavak), a magashegységekben
jellemzőek;
- fjordos tavak (a végmorénasáncok mögött felduzzadt tó, az egykori gleccser
völgyében hosszan elnyúlik), pl. Zürichi-tó, Vierwaldstätti-tó, Thuni-tó,
Lago Maggiore, Garda-tó, Comoi-tó, Luganoi-tó.
- folyók által kialakított tavak
- morotvatavak (a folyók kanyarulatainak lefűződésével visszamaradó holt medrekben
kialakult tavak), pl. Szelidi-tó;
- szél által elgátolt tavak, pl. szegedi Fehér-tó, nyíregyházi Sóstó;
- lagúnatavak (tengerpartokon az egykori lagúnák helyén kialakult,
a tengertől teljesen elzárt, kiédesedett tavak), pl. Landes (Délnyugat-Franciaország)
tavai;
- hegyomlással elgátolt tavak, pl. Gyilkos-tó.
A tavak fejlődése, pusztulása
A tavak földtörténeti viszonylatban rövid életű, átmeneti képződmények.
Megszűnésük okai:
- éghajlatváltozás következtében a szárazabb klímán kiszáradnak, pl. Nagy-medence
(USA);
- irányváltoztatása miatt a tavat tápláló folyó nem éri el a tavat;
- a tó vizét levezető folyó egyre jobban bevágódva eléri a tó peremét és
lecsapolja a tavat;
- a tómedence feltöltődése a tóba beömlő folyó(k) hordalékával, szél által
szállított hordalékkal, az élővilág tevékenységének hatására;
- emberi tevékenység hatására, pl. a Szir-darja és Amu-darja vizének elöntözése
miatt az Aral-tó kezd kiszáradni.
III. VÍZSZENNYEZÉS
A vízszennyezés témaköréről kimerítő és jól strukturált leírás található
Nemerkényi Antal: Általános természetföldrajz című könyvének 137-141. oldalán.
Kiegészítések
- Az általános természeti földrajz iránt érdeklődők sokféle információt találhatnak
az óceánokról, tengerekről, tavakról és ezek felszínformáló hatásairól az
angol nyelvű www.geog.ouc.bc.ca/physgeog/contents/table.html
weboldalról kiindulva.
- Az óceánográfia iránt érdeklődők sok érdekességet, képeket találnak a szintén
angol nyelvű http://cybersleuth-kids.com/sleuth/science/oceanogrophy/index1.htm
oldalon, az óceánográfia újdonságairól pedig a http://nippur.irb.hr/eng/oceanography.html
oldalon olvashatnak.
- feladatok -
- feladatok 2. -
- archívum -
- versenyfeladatok -
- 6. heti versenyfeladatok
megoldása -
- vissza a tematikához -