Gazdaság

Vidék

• villa gazdaság kilakulása (allódium robotban művelése, saját föld gondozása)
  
• önellátásra törekvés
  
• jelentős technikai újítások: aszimetrikus nehézeke, jó minőségű vas előállításához a kovácsmesterség fejlődése szükséges, két- és háromnyomásos gazdálkodás elterjedése (nyomáskényszer a faluközösségen belül)
  
• állati igavonás jobb kihasználása, szügyhám, patkó elterjedése
  
• 13. sz-ban elterjed a pénzadó
  
• telepesmozgalom a szűzföldek hasznosítására
  
• istállózó állattartás elvétve akad csak, legelők hiánya akadályozza az állattenyésztés fejlődését
  
• zöldség- és gyümölcstermesztés főleg kolostori birtokokon folyt

Kézművesség

• a széttagolt társadalmi-politikai rendszer kedvezett a magánkezdeményezésű technikai újításoknak, a nyugati egyház szelleme is támogatta a gazdasági fejlődést (kolostorok gazdasági centrumok is voltak, amelyek mintául szolgáltak a világi gazdaságoknak)
  
• malom megjelenése megoldotta a mozgásátalakítás problémáját és az energiaátvitelt
  
• lábítós szövőszék, fonókerék, zsinórhajtás feltalálása a textilipar fellendülésében segítettek
  
• statikai ismeretek bővülése lehetővé tette a nagy építkezéseket (csúcsív, boltív, csigalépcső, erkély megjelenése), vízellátás, fűtés megoldása
  
• függőleges kormánylapát alkalmazása, az iránytű használata a hajózást segítette
  
• puskapor feltalálása a haditechnika jelentős vívmánya
  
• új energiaforrás a kőszén használata
  
• céh: azonos mesterséget űző iparosok gazdasági, vallási kulturális és szociális közössége, szigorú működési szabályzat jellemező rá, egy mester az egész termék elkészítésében részt vesz, céh tagság fokozatosan érhető el (anyagi és mesterségbeli tudás bizonyítása)
  
• céhen kívüli iparos a kontár, aki ellen erősen védekeztek

A városi fejlődés

• A Római Birodalom városi társadalma az 5. sz-ra összeomlott (nincs jelentős kereskedelmi tevékenység, a város élősködő a termelő vidékhez képest, csak a püspöki székhelyek mentik át a korábbi városi kultúrát a nyugati területeken)
  
• 11. sz-i mezőgazdasági fejlődés lehetővé tette a felesleg cseréjét és ösztönzi a mesterségeket is (megjelenik a keleti luxuscikkek iránti igény, valamint a tömegcikkek gyártása)
  
• sűrű úthálózat kilakulása Nyugat-Európában
  
• a pénzforgalom megnövekedett Európában (pénzváltás, hitel)
  
• a város tehát gazdaságilag kereskedelmi, ipari és pénzügyi központ, e mellett lehetett püspöki vagy világi közigazgatási központ, társadalmilag pedig önkormányzattal bíró település
  
• a kommunajog: városlakók védelmi szövetsége, a város ügyeit egy választott testület intézte (önkormányzat), élén a polgármesterrel és a szenátussal, a város különböző privilégiumokat kaphatott (vásártartási jog, árumegállítási jog, immunitas, bíráskodási jog), adókötelezettségüket egy összegben fizethették
  
• 12. sz-tól a kultúra központjaivá váltak a városok (hatalmas építkezések: templom, városháza) patrícuisok jelentős mecénások

Városszövetségek

• Hanza: baltikumi területen alakult ki, mindennapi termékekkel üzletelnek (vas, réz, hal, prém, méz, posztó) Londontól Novgorodig, 1161-ben alapították Wisbyben, vezető városa: Lübeck, újtípusú hajó: kogge, fegyveres erővel is rendelkezik.
  
  
• Flandria: belső vízi utak kihasználása, gyapjúkereskedelem és posztóipar jellemezi, legjelentősebb városok: Ypern, Gent, Brugge.
  
  
• Campagne-i városok: közvetítő kereskedelem a Hanza és Flandria valamint az itáliai luxuscikkszállítók között.
  
  
• Rajna-vidék: római hagyományokra épülő városok, legtöbbjük püspöki székhely is volt (kereskedő és püspöki rész elkülönül), szontén a hanza és Itália közötti összeköttetést biztosították, legjelentősebb városok: Worms, Köln, Speyer.
  
  
• Észak-itáliai városok: városállamok létrejötte (a környező vidéket is ellenőrizte, arisztokrácia beköltözött a városba) a politikai széttagoltság miatt, elsősorban bankügyletekkel foglalkoztak, illetve finomtextilek előállításával és keleti luxuscikkek (levantei) kereskedelmével (Miláno, Bologna, Firenze, Genova, Pisa, Velence), kezdetben városköztársaságok voltak, egy-egy tehetős család uralma jellemző rájuk.
  
  

Hanyatlás

• 14. sz. megtorpanás a nyugat-európai fejlődésben, szegénység, éhínség (élelemtermelést az adott technikai szinten nem lehet tovább fokozni), járvány (1374. nagy itáliai pestisjárvány) pusztít, háborúkat európai hadszíntéren vívják, modernebb fegyverekkel
  
• demográfiai válság (lakosság számának drasztikus csökkenése) a következménye
  
• pénzforgalom megnövekedése miatt sokszor a nagy bankházak nem tudják behajtani adósságaikat és csődbe mennek
  
• ipari termelés szerepe megnő, amely ugyan még kézműves keretek között működik, ám rengeteg embert foglalkoztat (flandriai textilipar válsága sok ember megélhetését veszélyeztette (oka angliai konkurencia jelentkezése, finomabb szövetek elterjedése)
  
• kereskedelmi utak átrendeződése Champagne-i városok visszaesése (jobb hajózási technika miatt közvetlen vízi út Észak- és Dél-Európa között, nincs szükség szárazföldi szállításra)
  
• céhek korlátozással reagálnak, konzerválja a korszerűtlen rendszert
  
• a királyok a megnövekedett kiadások miatt rendszeres adóztatással szereznek pénzt

Társadalom

Rendi fejlődés

• politikai viszonyok figyelembe vették az emberi méltóságot (szemben a keleti társadalmakkal)
  
• törvények írásbafoglalásakor figyelembe vették a szokásjogot
  
• nyugati hűbériségben az államigazgatási, katonai, pénzügyi és bíráskodási feladatkör szinte teljesen elkülönült az uralkodótól
  
• rend egymással horizontális viszonyban lévő emberek közössége, a tevékenység határozta meg elkülönülésüket (imádkozók, harcolók, dolgozók rendje és ebből válik ki az önkormányzattal rendelkező városi polgárság rendje)
  
• a rendet a közössége által birtokolt jogok és szabadságok határozzák meg, egyes renden belül mindenki azonos jogot birtokol, vagyis jogilag minden rend egységes
  
• Arisztotelész Politkájának kommentálását Aquinoi Szent Tamás végzi el, amelynek segítségével eljut a népfelség elvéhez (állam világi képződmény és saját törvényei szerint működik, a király hatalmát nem istentől hanem a közösség megbízásából kapja)
  
• a népet a politikában az elit rendek képviselték: az egyház, a nemesség és a városok
  
• képviselet központi fogalom lett, ezért az uralkodói jogsértés ellen a rendek tiltakozhattak, ellenállhattak

Lovag

• 11. sz-ban alakul ki, ekkor nem volt erős központi hatalom Európában
  
• arisztokrácia feladata volt a védelem megszervezése (várépítés) és a fegyveres kíséret megszervezése (költséges a fegyverzet és a ló beszerzése)
  
• később a lovagi szolgálatért feudum (földadomány) járt
  
• területén bírói szerepet is ellátott
  
• erős családi és hűbéri kapcsolat a lovagok között
  
• lovagi készségek (lovaglás, úszás, nyilazás, vívás, vadászat, sakkjáték, verselés)
  
• fő erények: mértéktartás, állhatatosság, hűség, erkölcsösség, bőkezűség, becsületesség, bátorság
  legfontosabb feladatok: hit védelme, hűbérúr tisztelete, gyengék oltalmazása, nők tisztelete, adott szó szentsége
  
• életmód: harcos életvitel nehézlovasság a hadsereg gerince (párviadal: lovagi torna, zászlók, címerek használatának elterjedése) › keresztes hadjáratok során jöttek rá a páncél és a harcmodor hátulütőire
  
• lovagi kultúra: Aquitania és Provence a bölcsője, egyház segíti és korlátozza is a lovagi életformát (miles Christi), trubadúr líra kialakulása (udvari szerelem szabályai: A Rózsa regénye) és a lovagi epika létrejötte (Sándor-regény, Roland-ének), 13. sz-ban misztikus irányba fordul a kultúra (oka: Mária-kultusz megerősödése, egyházi befolyás növekedése pl. Szent Grál kultusza)

Papság (a részletes jellemzést lásd az egyháztörténeti részben, itt csak rövid utalások következnek)

• legfontosabb feladata az imádkozás, a lelki és szellemi élet biztosítása
  
• a feudális anarchiát szinte csak az egyházi hierarchia éli túl
  
• az egyház önálló, szervezett, fegyelmezett, magas szaktudású adminisztráció által vezetett szervezet
  
• lelki élet reformja clunyi bencés kolostorból indult ki
  
• invezstitúra jog újra értelmezése (pápát bíborosi testület választja, és csak klerikus lehet), világi hatalomnak nincs beleszólása
  
• 1054 egyházszakadás
  
• új szerzetesrendek létrejötte (pl. ferences, domonkos)
  
• eretnekmozgalmak megjelenése és elterjedése, főleg az evangéliumi szegénység visszaállítása a cél, és az egyházi hierarchia ellen tiltakoznak
  
• pápaság tekintélye mélypontján a 14. sz-ban (avignoni fogság), ez vezet a nagy nyugati egyházszakadáshoz

Dolgozó réteg

• Legfontosabb feladata az előző két réteg ellátása

Parasztság:

• jogilag egységes jobbágyság kialakulása (azonos szolgáltatásokkal: terményadó, robot, ajándék tartozik urának a tőle kapott védelem fejében), szabad költözés engedélyezése a tarozások lerovása után.
  
• faluközösség: élén választott bíró állt, az urat az intéző képviselte
  
• paraszti életmód: egyszerű ablaktalan kunyhóban lakik, minimális bútorzat, szórakozásra egyházi ünnepek adtak alkalmat
  
• misztikus tanítások nagy hatással voltak rájuk, amelyek ideológia alapjai lettek a parasztmozgalmaknak
  
• városi társadalom jogilag egyenlő ugyan, de gazdaságilag megosztott (gazdag patrícius és szegény plebejus réteg elkülönülése)

Hanyatlás

• a gazdasági visszaesés együttjárt a társadalmi válsággal
  
• a politikai hatalom elvilágiasult az invesztitúra harc következtében, király már azt várta el a pápától, hogy ismerje el világi döntésekben a függetlenségét
  
• király megkapta a világi törvényhozás jogát
  
• a felelevenített római jogalkalmazás elterjed Európa szerte
  
• hűbéri rendszer helyett a királyi adminisztrációt fizetett hivatalnokok intézik (király személyétől független hatalom alakul ki)
  
• a háborúkat egyre inkább gazdasági érdekek miatt vívták, zsoldoshadsereggel a lovagok helyett

Kultúra

Oktatás

• egyházi iskolákban folyik az oktatás (kolostori, káptalani, székesegyházi iskolák)
  
• 7 szabad művészet okítása: grammatika, aritmetika, asztrológia, retorika, zene, geometria
  
• egyetemek létrejötte (universitas: hallgatók és oktatók autonómiával rendelkező testülete), egyházi vagy világi támogatással jönnek létre
  
• egyetem négy karra oszlott: bölcsész kar (élén rektorral), jogi kar, orvosi kar és teológiai kar (élükön dékánnal), egy karon belül a hallgatókat nemzetenként
• sztották be, bölcsészkar elvégzése után mehetett tovább a többi fakultásra (az összes kurzus elvégzése után járt a licentia docendi cím)
  
• a tananyag klasszikus szerzők és művükhöz fűzött kommentárok olvasásából állott, előadás és irányított vita formájában folyt az oktatás
  
• szellemiség meghatározója a skolasztika (hit-értelem, tekintély összeegyeztetésének filozófiája)
  
• legtekintélyesebb gondolkodók: Szent Anzelm, Abelard, Szent Bernát, Aquinoi Szent Tamás, Chartres-i iskola
  

Művészet

• gótikus stílus megjelenés ( a fényt helyezi a művészet középpontjába, mivel isten megtestesülésének gondolja)
• építészetre a falak elvékonyítása, a belmagasság megnövelése jellemző, ezért szükségesek a támpillérek, csúcsívvel, pillérrel, bordákkal áttörték a belső válaszfalakat, áttetsző szerkezetű templomot alkottak, amelyet az üvegablakokon beáramló fény tett misztikussá (Chartres, Reims, Párizs, Amiens)
• szobrászatra is az elnyújtott, finom arcú fa- és kőszobrok jellemzőek, még kevéssé egyénített vonásokkal, a drapéria, ruha mozgása adja könnyedségüket
  
• 14-15. sz. reneszánsz és humanizmus megjelenése
• könyvnyomtatás felfedezése és elterjedése
  
• egyén egyre nagyobb szerepet kapott a társadalommal és istennel szemben
  
• természettudományok fejlődése és az antik szövegek újraolvasása, fordítása fontos tudományterület lesz
  
• ember és természet viszonyát kutatják
  
• művészetre is a felszabadultság, új formák keresése jellemző (Boccaccio Dekameron, Petrarca az irodalomban, Brunelleschi és Alberti az építészetben, Donatello a szobrászatban, Giotto, Masaccio a festészetben alkot jelentőset)

Szellemi élet válsága

• skolasztika kísérlete, hogy Arisztotelész tanítását összeegyeztesse a keresztény dogmákkal kudarcba fulladt (averroisták elítélése), helyette ferences misztikus tanítás terjed el (Joannes Duns Scotus), amely a szeretettel átitatott akarattal kíván eljutni Istenhez
  
• védelmező szentek kultusza gyorsan terjedt
  
• halál gondolata nagyon fontossá vált (misztériumjátékok, haláltánc jelenetek)

Szöveggyűjtemény

• A középkori gondolkodás eredeti alakja volt Abelardus (Abelard) mester, aki Heloise-hez fűződő végül is beteljesületlen szerelmi történetéről lett igen ismert (ezt Önéletrajzában maga is megírta). Gondolatait Etika című művében örökítette meg, amely szabadgondolkozásában elüt a korra jellemző művektől.
  
  
• A középkori lovagvilág szokásait jól példázza Sir Thomas Malory Arthur királynak és vitézeinek, a kerek Asztal lovagjainak históriája című műve. A rózsák háborúja idején élt kóborlovag könyve kedvelt olvasmánya volt korának.
  
  
• Ulrich von Hutten (1488-1523) már a reformáció Németországának kalandos figurája. Verse ironikusan örökíti meg a korabeli állapotokat.

Ajánlott irodalom

• G. Duby: A katedrálisok kora, Gondolat, Budapest, 1984.
  
• J. Huizinga: A középkor alkonya, Helikon, Budapest, 1979.
  
• D. Matthew: A középkori Európa atlasza Helikon, Budapest, 1990.

- feladatok -

- feladatok 2. -

- archívum -

- versenyfeladatok -

- 6. heti versenyfeladatok megoldása -

- vissza a tematikához -