8. HÉT: NÖVÉNYTANI FELADATOK A KÖZPONTI ÍRÁSBELI-ÉRETTSÉGI FELADATOKBAN 1995-2001

I. EGY VIRÁGOS NÖVÉNY SZAPORODÁSA (8 pont) - 1995

Az alábbi rajz egy virágos növény szaporodásának sematikus vázlatát ábrázolja. Rajzunkon a négyszögek valamilyen sejtet jelentenek. Egyes sejttípusok nevét nagybetűvel, egyes folyamatok nevét pedig kisbetűvel helyettesítettük.



Válaszait a kérdések sorszámának feltüntetésével a megoldólapra írj rá!

  1. Mely nagybetű(k) jelöl(nek) diploid sejtet?

  2. Mely kisbetű(k) jelöl(nek) meiózist?

  3. Nevezze meg és a kromoszómaszáma alapján jellemezze a K jelű sejttípust!

  4. Hol történik a d jelzésű folyamat?

  5. Nevezze meg a h jelű folyamatot!

  6. Hol található az I sejt? Mi a neve?


II. A NÖVÉNYEK NITROGÉNFORGALMA (9 pont) - 1996

Az alábbi kérdések, szempontok figyelembevételével kövesse végig a nitrogén sorsát!

A vizsgált növény a nitrogénhez nitrát-ionok formájában jut hozzá.

  1. Természetes körülmények között hogyan, milyen hatásra képződik a talajban a nitrát-ion?

  2. Milyen mechanizmus útján, hol veszi föl a nitrát-ionokat egy hajtásos növény?

  3. Tömören vázolja a felvett nitrát és a belőle képződő anyagok útját, átalakulásait a nitrogén szerves vegyületbe történő beépüléséig!

  4. A levelek lehullása után mi történik azok szerves nitrogénvegyületeivel? Milyen hatásra alakulnak át?

Többszörös választás

  1. Válassza ki, az alábbiak közül mely nitrogéntartalmú anyagok képződnek egy növényben!

    1. kazein
    2. auxin
    3. cellulóz
    4. NADP


III. CSÍRÁZÁS (11 pont) - 1998

Megfelelő körülmények között, megvilágított, zárt térben csírázó magvak, majd a belőlük fejlődő növények gázcseréjét vizsgáljuk. Az alábbi görbe a gáztér oxigéntartalmának változását mutatja.


Válaszoljon röviden, egy-két mondatban a következő kérdésekre!

  1. Mivel magyarázható, hogy a csírázás első néhány órájában a gáztér oxigéntartalma nem változott?

  2. Mivel magyarázható, hogy a magok tömege a csírázás első napján jelentősen megnő?

  3. A magvak sejtjeiben közvetlenül melyik anyagcsere-folyamat fogyasztja később a gáztér oxigéntartalmát (1-4. nap)? Melyik sejtalkotóban, pontosan hol zajlik a folyamat?

  4. Mi az oka annak, hogy az ötödik napon a gáztér oxigéntartalma alig változik?

  5. Egyenletes vízellátottság mellett a gyökérkezdemény lefelé növekszik. Mi a jelenség pontos neve? Melyik hormon vesz részt a hatás közvetítésében? Hol termelődik ez a hormon?

  6. A csírázó magvak a csírázás harmadik napján összesen 1 mmól oxigént fogyasztottak. Mennyivel változott ezen a napon a légtérben a szén-dioxid mennyisége, ha a légzési hányados értéke 1? Válaszát indokolja!

IV. ZÁRVATERMŐK (11 pont) - 1998

Írja le sorban az alábbi táblázatban számokkal jelölt hiányzó kifejezéseket!

osztály 1. 4.
a gyökérzet típusa 2. 5.
a szár szöveti szerkezete a fiatal növényekben a szállítónyalábok körkörösen rendeződnek ----
a levél erezete ---- 6.
a virágtakaró levelek típusa általában --- 7.
a táplálószövet jellemző helye a magban 3. ---

Válaszoljon röviden, egy-két szóval vagy kifejezéssel a következő kérdésekre!

  1. Melyek a fás szárú növények alaptípusai?

  2. A földtörténet mely időszakában jelentek meg a zárvatermők?

  3. Egy mondatban fogalmazza meg, mit jelent a hosszúnappalos növény kifejezés! Milyen éghajlati öv területén gyakoriak az ilyen fajok?

V. A VIRÁG SZERKEZETE ÉS FUNKCIÓJA (11 pont) - 1999

A vázlatos rajzon látható virág valamely rendszertani csoport jellegzetességét mutatja.


  1. Melyik törzsbe tartozik a növény, amelynek virága ábránkon látható? Miből állapítható meg?

  2. Melyik rendszertani osztályba tartozik ez a növény? Miből állapítható meg?

  3. 3. Írja le sorban, hogy a megporzást és megtermékenyítést követően mi alakul ki az A, B, C és D jelzésű részekből!

    A szóban forgó növény levelének bőrszöveti sejtje 26 kromoszómát tartalmaz.

  4. Mennyi az ábrán E-vel jelölt sejt kromoszómaszáma?

  5. A megtermékenyítés után a D-ből kialakuló képződményben sejtenként hány kromoszóma van?

  6. Lehet-e a rajz szerinti növény kétlaki? Miért?

VI. A NÖVÉNYEK VÍZFORGALMA (13 pont) - 2000, pótfelvételi

Egyszerű választás

  1. Mi jellemző a változó vízállapotú növényekre?

    A) Vízi vagy mocsári növények.
    B) Kiszáradástűrők.
    C) Mind szövetes növények.
    D) Csak egysejtű fajaik vannak.
    E) Közéjük tartozik a termesztett növények zöme.

    Többszörös választás

  2. Milyen tényezők befolyásolhatják lényegesen a magasabbrendű szárazföldi lágyszárú növények vízfelvételét?

    1. A talaj víztartalma.
    2. A gyökér ionfelvétele.
    3. A hajtás párologtatása.
    4. A szárban elhelyezkedő háncsrész nyomásviszonyai.

  3. Hol történik víztovábbítás egy hajtásos növényben?

    1. A fiatal gyökerek bőrszövetén keresztül.
    2. A szállítónyalábok farészében.
    3. A fiatal gyökerek alapszövetén keresztül.
    4. A szállítónyalábok háncsrészében.

  4. Mikor csukódnak a gázcserenyílások?

    1. A tartalék tápanyagok felhasználásakor.
    2. Hajnalban, a fényerősség növekedésekor.
    3. A zárósejt fotoszintézisének fokozódásakor.
    4. A növény víztartalmának csökkenésekor.

    Röviden, egy-két mondatban fogalmazza meg ...

  5. Mit jelent a gyökérnyomás?

  6. Hogyan alakul ki a gyökérnyomás?

Az alábbiakban két egyszerű kísérlet leírását olvashatja, és az ezekre vonatkozó feladatokat kell megoldania!

I. Kísérlet:

Egy mesterséges tápközegben nevelt növény szárát a tövénél elvágták. A növénynek a tápközegből kiálló csonkjának metszési felszínén rövidesen folyadékcseppek jelentek meg.

Válaszoljon a következő kérdésre!

  1. A cseppek pontosan melyik szövettani rész helyét jelzik?

    A növény gyökerének oxigénfelvételét megszüntették.

    Egyszerű választás

  2. Mire kell számítani? Változnak-e a fentebb vizsgált folyadékcseppek az oxigénfelvétel megszüntetése után?

    A) A folyadékcseppek az addigi ütemben növekednek tovább.
    B) A folyadékcseppek növekedési üteme lassan fokozódik.
    C) A folyadékcseppek növekedési üteme rohamosan fokozódik.
    D) A folyadékcseppek növekedése lassul.
    E) A folyadék visszaszívódik a gyökér felé.

    Szöveges feladat

  3. Röviden magyarázza meg, mi az oka, hogy a gyökér vízfelvétele megváltozott az oxigénhiány következtében! A lezajló biokémiai folyamatokat ne részletezze!

II. Kísérlet:

Egy másik laboratóriumi növény vízellátását fokozatosan csökkentették és egy hétig csak az életben maradáshoz minimálisan szükséges vízmennyiséget biztosították.

Többszörös választás

  1. Az alábbi állítások közül melyek jellemzőek a növény állapotára?

    1. Fokozódik a növény oxigéntermelése.
    2. Nő a gázcserenyílások zárósejtjeinek turgora.
    3. A farészben nő a vízmolekulák közötti összetartó erő.
    4. Csökken a szívóerő a vízszállító csövekben.


VII. A NÖVÉNYEK SZERVEI (16 pont) - 2001

Többszörös választás

  1. Melyek a zárvatermők magjának részei?

    1. A sziklevél.
    2. A maghéj.
    3. A csíra.
    4. A termésfal.

    Szöveges feladat

  2. Írja le, melyik két tényező játszhat lényeges szerepet a növény szárán belül a gyökértől a levél felé irányuló vízszállításban!

Egészítse ki a következő hiányos mondatokat! Megoldólapjára a sorszámok sorrendjében a számmal jelölt, megfelelő kifejezéseket írja le!

Ha hosszabb ideig, legalább néhány napig csökken egy növény vízellátása (de azért még életben marad!), akkor a fotoszintézis intenzitása ...3...., mert vízhiányos növényben a(z) ...4.... turgora csökken, és ezért a(z) ...5.... bezáródik. Ennek következtében a(z) ...6... felvétele csaknem megszűnik.

A következő ábrán valamely növényi szerv egy részének szövettani szerkezete látható, két különböző nagyításban. A két rajz nem feltétlenül azonos helyzetben mutatja a megfelelő részleteket.


Állítsa párba a két rajzon számokkal, illetve kisbetűkkel jelölt részeket, és nevezze meg a számozott részleteket! (Például így: 12. - d - gyökérszőr.) Ha valamelyik jelzett részletnek nem jut pár, akkor is meg kell nevezni.

Egyszerű választás

  1. Mi jellemző a rajzon szereplő növényre?

    A. A növény lágy szárú, egyszikű.
    B. A növény lágy szárú, kétszikű.
    C. A növény fás szárú, egyszikű.
    D. A növény fás szárú, kétszikű.
    E. A növény valószínűleg nem zárvatermő.


A következő diagram azt mutatja be, hogy a búzalevelek fotoszintézisének mértékét hogyan befolyásolja a levegő CO2-koncentrációja és a fényerősség. Tételezzük fel, hogy a fotoszintézis során kizárólag szőlőcukor képződik. A növény légzését figyelmen kívül hagyjuk.

  1. Az ábráról leolvasható adatok segítségével számolja ki, hogy a vizsgált növény levelei összesen hány mmól glükózt termelnek fotoszintézissel, ha

    - 30 percig árnyékban tartják, 0,16 %-os CO2-tartalmú levegőben, majd
    - 30 percig közepes fényen tartják, 0,16 %-os CO2-tartalmú levegőben, végül pedig
    - 30 percig erős fényen tartják, 0,08 %-os CO2-tartalmú levegőben?

    Számolásának gondolatmenetét követhetően írja le, e nélkül megoldásait nem értékelhetjük.

- megoldások -

- vissza a tematikához -