Nyelvtani feladatsor a versenyhez

A szavak szerkezete

1. Alkosson párokat az összetartozó kifejezésekből!
   

   a) affixum	1) hang
   b) morféma	2) olyan toldalék, amely megelőzi a tövet
   c) fonéma	3) toldalék
   d) alternáns	4) szóelem
   e) prefixum	5) ragozási sor
   f) paradigma	6) alakváltozat

   
   Párok: a - , b - , c - , d - , e - , f -
   
   
2. Melyik állítás nem igaz a lov- tőre?
   
   1. A ló- tő egyik változata.
      
   2. Ez a tő jelenik meg a mássalhangzóval kezdődő toldalékok előtt.
      
   3. A tő az időtartamot váltakoztató v-s tőtípusba tartozik.
      
   4. A v eredetileg hiátustöltő elem volt.
      
      
3. Mi a különbség a szótő és a tő mint szóelem között?
   
   1. A szótő lexéma, a szavak szintjén áll, míg a szóelem a morfémák szintjén helyezkedik el a nyelvi rendszerben.
      
   2. A szótő egy vagy több szóelemből is állhat, míg a tőszóelem - nevéből következően - egyetlen szóelemből áll.
      
   3. A szótő lehet relatív tő, amely további tőre vagy tövekre bontható, ezzel szemben a tőmorféma már nem bontható tovább.
      
   4. A szótő megjelenhet önállóan, a tőmorféma nem.
      
      
4. Melyik állítás igaz a tipikus képzőre?
   
   1. Mindig közvetlenül a tő után áll.
      
   2. Megelőzheti másik képző.
      
   3. Megelőzheti jel és rag.
      
   4. Mindig megváltoztatja a szófajt.
      
   5. Jelentése mindig pontosan megadható egy szó jelentésével.
      
   6. Új szót hoz létre.
      
      
5. Melyik állítás igaz a tipikus jelre?
   
   1. A tő, a képző vagy egy másik jel után áll.
      
   2. Megváltoztathatja a szófajt.
      
   3. Van olyan jel, amely egyeztetést jelöl.
      
   4. A jelek többsége kijelöli a szó mondatrészszerepét.
      
      
6. Melyik állítás nem igaz a tipikus ragra?
   
   1. Megelőzheti a tő, a toldalékok közül a képző és a jel.
      
   2. Megváltoztatja a szó bővíthetőségét.
      
   3. A névszóragok kijelölik a szó mondatrészszerepét.
      
   4. Az igei és az igenévi személyragok ragozási sort (paradigmát) alkotnak.
      
      
7. Melyik állítás igaz a leg- és a le szóelemekre?
   
   1. Nem lehet hozzájuk toldalékot kapcsolni.
      
   2. Mindkettő prefixum, azaz a tövet megelőző toldalék.
      
   3. A leg- nem fordul elő önállóan, le viszont igen.
      
   4. A leg- toldalék, a le viszont szó, szófaja van, több szófajú (igekötő és határozószó).
      
      
8. Válassza ki a rendhagyó elemszerkezeteket!
   
   1. 1 + 3 + 3 +3 + 4
      
   2. 1 + 1 + 3 + 2
      
   3. 1 + 1 + 1 + 4
      
   4. 1 + 4 + 2
      
      
9. Melyik nem illik a sorba: víz, lúd, kéz? Válassza ki a helyes állítást és helyes magyarázatot tartalmazó feleleteket!
   
   1. A kéz, mert abban nem zárt a magánhangzó.
      
   2. Mindegyik illik a sorba, mert a toldalékolás során mindnek van tő belseji időtartamot váltakoztató (azaz rövid magánhangzós) alakváltozata.
      
   3. A lúd, mert abban nem rövidül meg a magánhangzó az -s képző előtt, tehát lúdas, míg a másik kettő: vizes, kezes.
      
   4. A lúd, mert abban nem rövidül meg a magánhangzó az egyes szám 3. személyű birtokos személyjel előtt, míg a másik kettőben igen.
      
      
10. Hány szóelemből áll az elkelkáposztásítottalanítottátok szóalak?
    
    1. 10 vagy 11 elemből.
       
    2. 9 vagy 10 elemből.
       
    3. 8 vagy 9 elemből.
       
    4. 7 vagy 8 elemből.
       
       
11. Válassza ki azokat a szóalakokat, amelyekben a dőlt betűvel kiemelt szóelemek változataihoz eltérő nyelvtani funkciók (pl. szófaji érték, ragozási sorban elfoglalt hely) kapcsolódnak!
    
    1. falv-ak ~ falu-k
       
    2. izgulós-ak ~ izgulós-ok
       
    3. lapos-on ~ lapos-an
       
    4. vagy-0 ~ van-0
       
       
12. Melyik szóelem nem illik a sorba: -ig, -ért, -kor, -hoz? Jelölje meg, ha van hibás állítást vagy hibás magyarázatot tartalmazó felelet!
    
    1. Az -ig, mert csak két fonémából áll, míg a többi háromból.
       
    2. Az -ig, mert csak toldalékmorféma lehet, míg a többi szóként vagy szóalakként is előfordulhatna ugyanebben az alakban: ért (valamihez) (igealak), kor (főnév), hoz (ige). Ezek közül a kor főnév valóban összefügg a -kor toldalékkal, a többi egyszerű homonímia.
       
    3. Mindegyik illik a sorba, mert mind a négy viszonyrag vagy határozórag.
       
    4. A -hoz, mert az többalakú, míg a többinek nincsenek alakváltozatai.
       
       
13. Melyik nem illik a sorba: szebb, több, kevesebb? Válassza ki a helyes választ és helyes indoklást tartalmazó feleleteket!
    
    1. Mindegyik illik a sorba, mert mind a három középfokban álló alak.
       
    2. A szebb, mert az minőségjelölő melléknév, míg a másik kettő határozatlan mennyiséget jelöl.
       
    3. A kevesebb, mert annak nincsenek tőváltozatai.
       
    4. A kevesebb, mert ennek a töve más szóalakban is előfordul (pl. keveset), míg a másik két szóalak töve csak ebben az alakban fordul elő.
       
       
14. Mi lehet a zéró szóelem szerepe?
    
    1. Az igében egyetlen szóelem sem lehet zéró, testesen kell jelölni az időt, a módot és a számot-személyt is.
       
    2. A főnévi szóalakban jelölheti az egyes számot.
       
    3. A főnéven több birtok esetén jelölheti az egyes szám 3. személyű birtokost.
       
    4. A fokozható mellékneveknél zéró jelöli azt, hogy alapfokban állnak.
       
       
15. Melyik szófajra jellemző az, hogy "tövei" nem vesznek fel toldalékot (eredeti szófaji értékükben megmaradva)?
    
    1. Főnévi igenév.
       
    2. Határozói igenév.
       
    3. Indulatszó.
       
    4. Kötőszó.
       
    5. Segédige.
       
    6. Módosítószó.
       
    7. Főnevet és melléknevet helyettesítő névmások.

- megoldások -

- vissza -