Az ige

I. rész

  1. Mit fejez ki az ige?
    3 p.

  2. Mit jelölnek az ige tárgyas személyragjai?
    1 p.

  3. Írja le az igéket a megadott ragozás alapján!
  4. 17 p.

  5. A következő szavakkal - jelentésük szerint - alkosson mondatokat!
    1. nem csak - nemcsak
    2. áru - árú
    3. jól esik - jólesik
    6 p.

II. rész

  1. Bontsa szóelemekre az alábbi igealakokat, és jelölje a szóelemek fajtáit a szokásos módon:
    1 = tő, 2 = képző, 3 = jel, 4 = rag!
    (8 pont)
    megkérhetnének emelgette
    emeljed vegyetek
    emeld elhinném
    fűtsél vágjátok ki
    fűts kivágjátok

  2. Alkosson mondatokat, melyekben az igéhez a következő mondatrészek kapcsolódnak! (5 pont)
    1. csak alany:
    2. alany és tárgy:
    3. alany és határozó:
    4. alany, tárgy és határozó:
    5. alany, tárgy és két különféle határozó:

  3. Milyen igenembe* sorolható az ige a következő mondatokban? (4 pont)
    1. Nelli megint megbetegedett.
    2. Elég alaposan megmosakodtál?
    3. Kivel vitetted le a szemetet?
    4. A szerződés két tanú jelentétében íratik alá.
    5. Hová üljek.
    6. Kibicsaklott a bokám.
    7. Mikor látogatsz meg minket?
    8. Takarózz be jobban!

      *Az igenemek: A cselekvő, a cselekvés, valamint a cselekvés irányulásának viszonya szerint az igék különféle igeneműek lehetnek. Öt igenem van: a cselekvő, a történést kifejező (mediális vagy középige), a visszaható, a műveltető és a szenvedő.
      A cselekvő ige cselekvést jelent; a cselekvés végzőjét a mondat alanya, a cselekvés irányulását a tárgy vagy a határozó nevezheti meg. Például: Balázs kakaót iszik; Ma még nem tornáztam.
      A történést kifejező
      (mediális) ige alanyában nem cselekvőt találunk, hanem valamely esemény, folyamat részesét, átélőjét, illetőleg azt, amire az esemény hatással van, például: Elhamvadt a tűz; Kilyukadt a zoknid; Kipirosodott az arcunk a széltől.
      A létigék is a történést kifejező igeneműek közé tartoznak:
      A visszaható ige cselekvést fejez ki; a cselekvőt megnevező szó a mondat alanyi szerepében áll. Csakhogy itt a cselekvés magára a cselekvőre irányul, arra hat vissza, ezért az nem is jelenhet meg tárgy vagy határozó formájában. Például: Apa minden reggel megborotválkozik; A macskánk nyalakszik.
      A műveltető ige cselekedtetést fejez ki. A valódi cselekvő tárgy vagy eszközhatározó formájában tehető ki a műveltető ige mellett. Például: A matematikatanár nehéz feladatot oldatott meg velünk; Miért engem dolgoztatnak mindig? A műveltető ige képzője az -at/-et, -tat/-tet.
      A szenvedő ige alanya azt a személyt vagy dolgot nevezi meg, amire a cselekvés irányul. A cselekvés végzőjét eszközhatározóval fejezhetjük ki. Például: A kert fölásatott; A levél összegyűretik. Képzője az -at/-et, -tat/-tet, melyet ikes személyragozás követ.

  4. Írja le, milyen szóelemekből épül fel az ad ige két megadott szóalakja! A jelölet-len-ség-ről, azaz a zéró morfémáról se feledkezzék meg! (1 pont)
    adjad: ...................................................................................
    add: ...................................................................................

  5. A következő igelakokban legalább egy szóelem zéró morféma. Nevezze meg pontosan melyik (melyek)! (5 pont)
      A szóalakban zéró:
    tanulnék ...................................................................................
    tanulta ...................................................................................
    tanulna ...................................................................................
    tanuld ...................................................................................
    tanulj ...................................................................................

  6. Írjon két különböző példát arra, hogy az igealak több szóból áll! (1 pont)

  7. Alkossa meg az iszik ige következő felépítésű alakjait! (4 pont)
  8. Válassza ki az igaz állításokat! (2 pont)
    1. Az ige a mondatban csak állítmány lehet.
    2. Az ige lehet állítmány és jelző, de az utóbbi csak ritkán fordul elő.
    3. Az igét bővítheti tárgy, határozó és jelző.
    4. Az igének lehetnek vonzatai és szabad bővítményei is.
    5. A tárgyas igének vonzata a tárgy.
    6. A menni fogok igei alaptagú, tárgyas szintagma.
    7. A menni fogok összetett - vagy másként: analitikus - igealak.

    Igaz állítások: .......................................................................

- megoldások -

- archívum feladatok -

- versenyfeladatok -

- vissza a tematikához -