Nyelvtani feladatsor a versenyhez

Az ige

  1. Melyik állítás igaz a visszaható igére?
    1. Mindig van, illetve kitehető az alanya, azaz sosem alanytalan.
    2. Tárgyas.
    3. Egyenértékű cselekvő ige + visszaható névmás szószerkezetével.
    4. Azt fejezi ki, hogy az alany úgy cselekszik, hogy cselekvése önmagára irányul.

  2. Melyik állítás nem igaz a fut, szalad igékre?
    1. Gyakorító igék (akcióminőségük szerint).
    2. Jelentésükhöz nem tartozik hozzá a tárgyra való kihatás, tehát nem tárgyas igék.
    3. A B állítás igaz, de előfordulhatnak tárgyas szerkezetben is (pl. fut/szalad egy kört).
    4. A cselekvő igenembe tartoznak.

  3. Mi a közös a villámlik, havazik igékben? Válassza ki a helyes feleleteket!
    1. Mediális vagy középigék.
    2. Visszaható igék.
    3. Alanytalan igék.
    4. Semmilyen bővítményt sem kívánnak meg, azaz nincs vonzatuk.

  4. Válassza ki azoknak a morfémáknak (szóelemeknek) a betűjelét, amelyek nem fordulhatnak elő igealakban!
    1. Birtokos személyjel.
    2. Számjel.
    3. Számot és személyt egy szóelemben jelölő személyrag.
    4. Módjel.
    5. A határozói igenév képzője.
    6. Időjel.

  5. Melyik kategória nem lehet zéró, azaz jelöletlen az igelakban?
    1. Feltételes mód.
    2. Egyes szám 3. személy ragja általános (alanyi) ragozásban, kijelentő módban.
    3. Múlt idő.
    4. Egyes szám 3. személy ragja határozott (tárgyas) ragozásban, kijelentő módban.
    5. Egyes szám 2. személy ragja határozott (tárgyas) ragozásban, felszólító módban.
    6. Egyes szám 2. személy ragja általános (alanyi) ragozásban, felszólító módban.

  6. Mi a közös a várlak és a várunk igelakokban?
    1. Alanyuk 1. személyű.
    2. Tárgyas ige szóalakjában szerepelnek.
    3. Lehet 2. személyű határozott tárgyuk (téged, titeket).
    4. Tárgyas (határozott) ragozásúak.

  7. Mi a közös a várlak és a várok igelakokban?
    1. Ugyanaz az alanyuk (E/1.).
    2. Ugyanolyan tárgyaik lehetnek.
    3. Tárgyas (határozott) ragozásúak.
    4. Mindkettőnek lehet határozatlan tárgya.

  8. Alkossa meg a hisz- igető megfelelő tőváltozatából a következő felépítésű igealakokat és származékokat!
    1. Jelen idő, felszólító mód, E/2. határozott (tárgyas) ragozás, hosszabb és rövidebb alak.
    2. Jelen idő, felszólító mód, E/2. általános (alanyi) ragozás, hosszabb és rövidebb alak.
    3. Folyamatos melléknévi igenév.
    4. Jelen idő, feltételes, T/3. általános (alanyi) ragozás.

  9. Mikor válik el az igekötő az igétől?
    1. Ha az igére esik a legnagyobb hangsúly a mondatban.
    2. Ha az ige előtt álló mondatrészre esik a legnagyobb hangsúly a mondatban.
    3. Ha a fog, szokott, kell stb. szavak megszakítják az igekötős igealakot, és beékelődnek az igekötő és az ige közé.
    4. Gyakran az igekötő hátravetésével tesszük folyamatossá az igével jelölt (egyenes szórendnél befejezett) eseményt (pl. Éppen szedte össze a holmiját, amikor ...).

  10. Mely kategóriák nem fordulhatnak elő egyszerre az egyszerű (szintetikus) igealakban?
    1. Jelen idő, felszólító mód.
    2. Múlt idő, felszólító mód.
    3. Múlt idő, feltételes mód.
    4. Múlt idő, kijelentő mód.

  11. Melyik állítás igaz a fog és a volna viszonyszókra (segédszókra)?
    1. Analitikus (összetett) igelakokban fordulnak elő.
    2. Ragozhatók, amikor analitikus (összetett) igelakban szerepelnek.
    3. A fog lehet tárgyas ige (pl. fogott egy lepkét) és segédige is (pl. menni fog), tehát több szófajú szó, a volna csak analitikus (összetett) igelakban szerepelhet (pl. mentem volna), egy szófajú szó.
    4. A fog az ige jövő idejű alaksorának megalkotásában vesz részt, a volna a múlt idejű paradigmában a feltételes mód kifejezésére szolgál.

  12. Hány vonzata (kötött bővítménye) van az elvégeztet igének, ha az alanyt is a vonzatok közé számoljuk?
    1. 2, az alany és a tárgy.
    2. 3, az alany, a tárgy és az eszközhatározó.
    3. 4, az alany, a tárgy, az eszközhatározó és a módhatározó.
    4. 4, az alany, a tárgy és két eszközhatározó: valakivel és valamilyen eszközzel.

  13. Melyik igei személyrag utalhat határozatlan alanyra?
    1. Többes szám 1. személyű.
    2. Többes szám 2. személyű.
    3. Többes szám 3. személyű.
    4. Személyrag nem utalhat határozatlan alanyra, csak szó/lexéma (például határozatlan névmás).

  14. Mi a közös a nincs és a gyere igében?
    1. Cselekvő igék.
    2. Hiányos a ragozásuk, nem alkotható meg a teljes alaksoruk számban és személyben.
    3. A nincs csak kijelentő, a gyere csak felszólító módot tud kifejezni, de az utóbbiban a módot nem módjel jelöli.
    4. Nem használhatók minden időben, nincs sem múlt, sem jövő idejű alakjuk.

  15. Mely állítások igazak a létigére?
    1. A létige mediális vagy középige.
    2. Szűkebb értelemben két létige van: a van és a lesz, az előbbinek nincs teljes alaksora, a lesz igének azonban teljes a paradigmája.
    3. Teljes alaksorát két igetőből (van-, lesz-) és ezek alakváltozataiból alkotjuk meg, ezért alakkiegészüléses alaksornak (paradigmának) nevezzük.
    4. Több szófajú, lehet létigeként ige (alapszófajú szó), és lehet az összetett vagy másként névszói-igei állítmány igéje, pontosabban segédigéje (viszonyszó vagy segédszó).

- megoldások -

- vissza -