Az állam elsődleges feladata a belső rend és igazságosság fenntartása, a gazdaság
és társadalom uralkodó, mindenki számára kötelező szabályainak kialakításával
és betartatásával. Ez magában foglalja a törvényalkotást, a törvények betartásának
ellenőrzését és be nem tartásának szankcionálását.
Az állam feladataihoz tartozik még az ország képviselete nemzetközi viszonylatban,
a külpolitikai diplomácia és az önálló hadsereg fenntartása.
Az állam tevékenységének nem célja a gazdasági életbe való aktív beavatkozás,
hanem a gazdasági élet, a hétköznapok nyugodt, megbízható intézményi hátterének
biztosítása. A modern gazdaságban az állam szerepvállalása a tényezők egy részének
központi hatalmon alapuló elosztása, amely nélkülözhetetlen az erőforrások hatékony
elosztásához.
Az állam fontos funkciója, hogy a piaci mechanizmusok által keletkezett jövedelemkülönbségeket
a jövedelmek egy részének újraelosztásával enyhítse.
|
A jövedelmeknek az újratermelési körfolyamat eredményeképpen kialakult eloszlását elsődleges jövedelemmegoszlásnak nevezzük. |
|
Az adók és támogatások rendszerét együttesen másodlagos jövedelemelosztásnak, újraelosztásnak - idegen kifejezéssel redisztribúciónak hívjuk. |
A jövedelmek megoszlását többféle módon lehet értékelni. A három alapvető módszer
a jövedelmek nagysága alapján, a jövedelmek forrása szerint, valamint a társadalmi
csoportok közötti megoszlás tekintetében.
Az ábrán a háztartások a legszegényebbtől haladnak a leggazdagabbak felé a százalékos
felosztásban. A diagramm átlója azt a lehetőséget jelzi, amikor mindenki egyenlően
részesedik a jövedelmekből. A tényleges állapotot egy átló alatti görbe képviseli.
Minél közelebb van a görbe az átlóhoz, annál egyenletesebb a jövedelmek eloszlása,
és fordítva. Az ábrán látható még a vagyon eloszlása is, amelyben láthatóan
nagyobbak a különbségek, mint a jövedelemnél.
Az állam a differenciált adórendszer, és támogatások segítségével az egyenletes
eloszlás felé mozdítja a görbét.
A funkcionális jövedelemmegoszlás azt vizsgálja, hogy az emberek jövedelme milyen arányban származik munkatevékenységből, földtulajdonból, vállalkozói tevékenységből, nyugdíjból stb. Az ilyen, foglalkozás szerinti jövedelemkülönbségek nagyban összefüggnek az iskoláztatottsággal, a feladatkörök bonyolultságával, valamint a munkaadó-tevékenység jövedelmezőségével.
A különböző társadalmi csoportok jövedelemrészesedését vizsgálja. Nemek alapján
a legtöbb országban a férfiak jövedelme nagyobb.
A különböző háztartások (gyerekszám stb.) között az egy főre jutó jövedelmet
vizsgálja. Valamint végez regionális jövedelemmegoszlást is.
A jövedelmek tisztán piaci elosztása sem igazságos, sem méltányos, így az állam feladata, hogy redisztribúció útján csökkentse az indokolatlan mértékű jövedelemkülönbségeket.
Az állami feladatok természetesen sokkal bonyolultabbak az itt leírtakon túl. A kérdés komolyabb megvitatása a makroökonómia témájába tartozik.
- feladatok -