Magyarország története Mohácstól a Rákóczi szabadságharcig


GazdaságGazdaság:

Társadalom:

TörökKözigazgatás:

Királyi Magyarország Erdély Hódoltság

 

Eseménytörténet

Bethlen Gábor (1613-29)

I. Rákóczi György (1630-48) "istenes, őrtálló fejedelem"

II. Rákóczi György (1648-1660)

Zrínyi Miklós (1620-64)

1664. szentgothárdi csata Montecuccoli győzelme, ő lett keresztények fővezére nem Zrínyi.
1664. vasvári béke: jó pozícióban legrosszabb békét kötik meg a keresztény hadak.
1670. Wesselényi-felkelés.

I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Péter felkelése is megbukik.

Bécs rendeleti kormányzást vezet be (Erdély: Gubernium):

Bujdosók élén: Thököly Imre, 1678. felkelés 1682. Kassa, Fülek elfoglalása, török segítséggel új államalakulat jön létre.

1681. soproni országgyűlés, Esterházy Pál nádorrá választása, Gubernium eltörlése, kiegyezési kísérlet, de a bujdosók nem élnek vele.

 

Török kiűzése Magyarországról

Berendezkedési tervek Magyarországon a török kiűzése után

Esterházy Magyarországot idegenek szabadították fel, ezért lehetőség az abszolutizmus bevezetésére.

1687. országgyűlés lemond a szabad királyválasztásról, és az ellenállási záradékról, megemelt adóteher elfogadása.

1. Kollonich Lipót: neoaquistica, kamarai igazgatás, megváltásos rendszer, nem állítja vissza az országrészek egységét.
2. Esterházy Pál: rendiségre és vármegyére épít, országegység, magyarok kerülnek a központi hivatalokba.

Rákóczi szabadságharc

Bécs folyamatos alkotmánysértő magatartása.
Rákóczi felkérése, de először nem mozdul (1696. felkelést Károlyi Sándor leveri).
1703. zászlóbontás, vetési pátens kiadása.
Felvidék és Duna-Tisza közének megszerzése, dunántúli támadás elakad.

Külpolitika:

Államszervezet:

FOGALOMTÁR

Ajánlott irodalom

- feladatok -

- vissza a tematikához -