Magyarország története a Rákóczi szabadságharctól a reformkorig

Főbb politikai jellemzők

18. sz. elejére a Magyar Királyság területi egysége helyre állt (1718. Pozsareváci béke) - Erdélyt (1765 nagyfejedelemség) az és határőrvidéket (Temes vidéke) nem csatolták a Magyar Koronához, Horvátország autonómiát kap, de a magyar országgyűlés határozatai kötelezőek számára.

• Az ország betagozódott a Habsburg Birodalomba (rendek és Habsburg-család közötti megállapodások szabályozzák az ország kormányzását).
  
• Nemzetiségek és paraszti mozgalmak kijátszása a nemesi rendiség ellen.
  
• Megyék önkormányzata megmarad nemesi kézen.
  
• Uralkodók a felvilágosult abszolutizmus jegyében próbálnak meg kormányozni.

Magyar ügyeket intéző kormányszervek

• Magyar Kancellária (Bécs): magyar arisztokrata vezeti, országot érintő pénzügyi, hadügyi és igazgatási kérdések megvitatása és a végrehajtás ellenőrzése a feladata.
  
• Helytartótanács (Pozsony, Buda) - alárendelve Kancelláriának: uralkodói rendeletek végrehajtásán és megyéken őrködik, rendeletek re tehet javaslatot, élén nádor és mellette 22 tagú tanács (II. József ügyosztályokat szervez a hatékonyabb működéshez).
  
• Magyar Kamara (Pozsony): központi pénzügyek kezelése.
  
• Uralkodó hatáskörébe tartozik a külügy, a hadügy és a pénzügy.
  
• Országgyűlés csak adómegszavazásra jogosult, sem, a kormányszerveket sem a királyi hatáskörbe tartozó ügyeket nem ellenőrizhette.
  
• Országgyűlés működése: követutasítást adnak a megyék képviselőiknek. Alsótábla követei kerületi üléseken előkészítik az országgyűlési javaslatokat, alsó és felsőház közötti írásos üzenetváltás, ha megegyeztek, akkor feliratban terjesztették az uralkodó elé, aki ha egyetértett vele szentesítette azt.
  
• Vármegye helyi igazgatás színtere.
  
• 1723 bírói reform: Királyi Kúria (legfelsőbb bíróság), Hétszemélyes Tábla (Királyi Tábla fellebbviteli bírósága élén a nádorral), Királyi Tábla (hűtlenségi és ingatlan perek élén: személynök), 4 kerületi tábla (megyei peres ügyek intézése), városok bírósága a tárnoki és személynöki bíróság maradt.

Etnikai változások

• Az újjáépítés nemzetiségek betelepülésével és betelepítésével járt együtt, így a magyarság aránya kb. 80%-ról 40%-ra csökkent az ország területén.
  
• Kb. 300 000 német betelepítése Dél- és Nyugat-Németországból.
  
• Szerbek betelepítése a határőrvidékre, valamint számos szerb él a városokban.
  
• "Görög" néven emlegetett kereskedők (görög, török, macedón, szerb, román) monopóliumokat szereztek.
  
• Szlovákok és ruszinok a Kárpátok hegyeiből lehúzódnak az Alföld felé.
  
• Románok betelepülése az Alföld keleti területeire.

Gazdaság

• Mezőgazdasági termelés fokozása.
  
• 1754 kettős vámhatár bevezetése, merkantilista rendelet, birodalom köré védővámhatár.
  
• Egységes piaccá akarják szervezni a birodalmat: Magyarország kiváló lehetőséget nyújt mezőgazdasági termelésre, tartományok ellátása, a tartományok iparcikkei pedig Magyarországra áramolnak (a magyar ipar lemaradását nem ez hátráltatta, hanem évszázados strukturális elmaradása).
  
• Új növények elterjedése (burgonya, dohány, lóhere).
  
• Tessedik Sámuel szarvasi mintagazdaság létrehozása (A paraszt ember Magyar Országban című műve).
  
• II. József manufaktúrák segítése.

Társadalom

• Arisztokrácia francia és német kultúra felé fordul: barokk, rokokó majd a felvilágosodás és a klasszicizmus hatása érvényesül ízlésvilágukban.
  
• A nemesség vagyonilag igen tagolt és az egyazon nemesség elve csak papíron létezik, valójában a főtisztségeket csak az arisztokrácia töltheti be, többi nemes megyei szinten juthat csak pozícióhoz.

Politikatörténet

III. Károly (1711-40)

• A magyar alkotmányosság hagyományaihoz visszanyúlva kormányoz.
  
• Állandó magyar hadsereg felállítása, Haditanács irányítása alatt, de a rendek szavazzák meg az újoncozást és a hadiadót (Temesvár és Belgrád visszavétele: Savoyai Jenő, Pálffy János).
  
• Határőrvidék megszervezése (Temesi Bánság).
  
• 1722-23 Pragmatica Sanctio kiadása (Habsburgok nőági örökösödését fogadtatja el, örökös tartományok és Magyarország feloszthatatlanul és elválaszthatatlanul kapcsolódnak egymáshoz, közös védelem, Magyarország saját törvényei szerint kormányoztatik).
  
• 1731. Carolina Resolutio szabályozza a protestánsok vallásgyakorlatát.

Mária Terézia (1740-80)

• Osztrák örökösödési és a hétéves háborúban a magyar rendek komoly segítséget nyújtottak a birodalomnak, ezért kiváltságaikat megerősítették.
• 1754. kettős vámhatár bevezetése (Haugwitz tanácsára).
• 1767. úrbéri pátens kiadása: szabályozta a jobbágyok terheit, szolgáltatásainak mértékét (földbér, országgyűlési költségek, vármegye igazgatásához való hozzájárulás, kilenced, tized, ajándék, robot) jogait (fellebbezési jogot kap) és a jobbágytelek nagyságát és adózóképességét.
• Székely határőrvidék megszervezése (mádéfalvi veszedelem).
  
• Ratio Educationis kiadása: laikus értelmiség kialakulásának segítése (számos iskolát alapít: Bécs Theresianum, bécsújhelyi tiszti iskola, selmecbányai bányászati akadémia).
  
• Uralkodása utolsó éveiben Kaunitz államminiszter a tanácsadója.

II. József (1780-90)

• 1761-től részt vesz az államtanács ülésein.
  
• 1765. császárrá választják, de csak társuralkodó anyja mellet.
  
• Célja az volt, hogy a Birodalom tartományait felzárkóztassa a legfejlettebb németalföldi régióhoz.
  
• Rendeleti úton kormányoz, nem koronáztatja meg magát sem magyar, sem cseh királynak (tehát elvileg nem kellett számolnia a rendiséggel).
  
• 1781. cenzúra rendelet (kiveszi a cenzúrát az egyházi irányítás alól, helyette Van Swieten vezette állami bizottság irányítja).
  
• 1781. türelmi rendelet (szabad vallásgyakorlat, korlátozta az egyház Rómával való kapcsolatát, nem hasznos egyházi rendek szekularizációja, egyházi ünnepek egy részének eltörlése, állami papi szemináriumok létrehozása).
  
• 1781-85. egész Birodalom területén megszünteti az örökös jobbágyságot.
  
• 1784. nyelvrendelet: egész Birodalom területén (kivéve Németalföldet és Itáliát) a német lett a hivatalos nyelv.
  
• Birodalmát 13 körzetre és azon belül kerületekre osztotta (Magyarország 10 kerület) megyei rendszer megszüntetését célozza meg.
  
• Nemesség összeírásának elrendelése megadóztatása céljából.
  
• Rendi-nemesi ellenállás indul meg rendeletei nyomán.
  
• 1788. nagy áldozatot követelő török háború.
  
• 1790. halálos ágyán türelmi és jobbágyrendelete kivételével összes rendelkezését visszavonja.

II. Lipót (1790-92)

• Toscanai nagyhercegségben kezdi az uralkodást (1765-től): közigazgatási reform (Montesquieu elvei alapján), szabadkereskedelem megteremtése (Turgot, Quesnay elvei alapján), önkormányzatok szerepét hangsúlyozza.
  
• Forrongó birodalomban kell uralkodnia (Belgium elszakadása, magyar trón veszélyben) -mindkét problémát megoldja.
  
• 1791. X. törvénycikk: Magyarország szabad és független ország, amely saját törvényei által kormányoztatik.
  
• Koronázás és korona Budára hozatala.
• 1790-91. országgyűlésen kezdeményezték a rendszeresen működő bizottságok felállítását a polgárosodás feltételeinek kidolgozására (pl. kereskedelem, közigazgatás, igazságszolgáltatás), azonban II. Lipót halálával a törvényelőkészítési folyamat megtorpan majd leáll.
  
• Elrendeli a magyar nyelv tanítását a középiskolákban.
  
• Francia forradalom elítélése (pillnitzi nyilatkozat), de fegyveresen nem lép fel ellene.

I. Ferenc (1792-1835)

• Polgárosító intézkedések veszélyességét látja (francia forradalom példája).
  
• Napóleon terjeszkedése során 1806-ban le kellett mondaniuk a császári címről (visszaszorulás saját tartományaikba).
  
• Magyar rendiség kezdeti szimpátiája a jakobinus diktatúra hatalomra kerülésekor elmúlt a francia forradalom iránt (csak egy szűk réteg vallja magáénak a francia eszméket).
  
• Napóleon terjeszkedése a nemességet a Habsburgok mellé állítja (polgárosodás ellenes nemesi eszmék), Napóleon csapatai kétszer érintik Magyarország területét (1805. 1809. dicstelen győri csata), napóleon függetlenségi ajánlataira nem érkezik a magyar rendektől válasz, kiállnak a Habsburgok mellett (félnek a polgári jogrendtől és számukra kedvező a háborús gazdasági konjunktúra).
  
• Nemzeti eszme erősödése egyre élénkebb a nemesség körében.
  
• Felvilágosult gondolkodók Magyarországon (jakobinus mozgalom elindítói): Ócsai Balogh Péter, Hajnóczy József, Kazinczy Ferenc, Berzeviczy Gergely, Szentmarjay Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály.
  
• A felvilágosult értelmiségiek szabadkőműves páholyokba, olvasókörökbe tömörülnek.
  
• Martinovics-mozgalom (1795).
  
• Reformátorok Társasága: mérsékeltebb irányzat, nemesi vezetésű köztársaság, jobbágyság felszámolása, helyette bérlő lenne, egyházi és királyi birtokok bérbeadásából fedezni közkiadásokat (nem a nemeseket is érintő adózásból), vezető: Sigray Jakab.
  
• Szabadság és Egyenlőség Társasága: radikális csoport, nemesi kiváltságok megszüntetése, nép kezébe adni az irányítást, vezetőik: Hajnóczy, Szentmarjay, Laczkovics.
  
• Elképzeléseiket kátékban fogalmazták meg.
  
• Martinovics árulása miatt hirtelen leleplezik a mozgalmat, vezetők kivégzése a Vérmezőn.
  
• Szigorúbb ellenőrzés és cenzúra követi a mozgalmat hazánkban, valamint számos vezető személyiség bebörtönzése (Kazinczy, Batsányi, Versheghy).
  
• 1820-as évektől Metternich államminiszter a tanácsadója.

Reformkor előkészítése

• Napóleoni háborúk gazdasági konjunktúrát eredményeznek Magyarországon (középnemesi és paraszti réteg is bekapcsolódik árutermelésbe).
  
• Pest megerősödése a kontinentális zárlat idején megélénkülő kereskedelemből.
  
• 1811., 1816. devalváció (pénz leértékelése) súlyos gazdasági gondokat okoz a nagy beruházásokba (kastély- és kúriaépítkezések, megyeházák felhúzása) kezdett nemesség körében.
  
• A gazdasági fellendülés mögött nem volt szerkezetváltozás.
  
• Nemesi nacionalizmus feléledése, országgyűlés összehívásának követelése.
  
• 1825-27. országgyűlés: nemesség visszaszerzi politikai pozícióit, Magyar Tudós Társaság felállításának megszavazása (Széchenyi István), rendszeres bizottsági munkálatok felújítása (1928-tól 9 bizottság működik a reformjavaslatok kidolgozásán).

Érdekességek

• A hétéves háborúban a magyar hadvezérek jelentős szerepet játszottak a Habsburg sikerekben. 1757-ben Hadik András altábornagy csapatai Berlint sarcolták.
  
  
• Mária Terézia igyekezett politikájának megnyerni a magyar rendeket. 1764-ben alapította a Szent István-rendet a diplomáciai és polgári érdemek jutalmazására, amellyel számos magyar arisztokratát jutalmaztak. A magyar köznemesség megnyerését szolgálta az 1760-ban alapított magyar nemesi testőrség, amelynek 120 tagját a megyék és az erdélyi szász székek által küldött nemesifjak adták.
  
  
• Az 1760-as években Erdélyben megerősödő mozgalom, amely a tartomány különállását elfogadja és támogatja. Elsősorban az erdélyi magyarság támogatja.
  
  
• II. József művészetpártolását mutatja, hogy Mozart Cosi fan tutte című operáját neki ajánlotta.
  
  
• A bányászat technikai fejlődésében nagy szerepet játszott a Felvidéken működő Hell-család. A bányavizesedés kiküszöbölésére az Osztrák Udvari Kamara által Csehországból Selmecbányára hívott Hell Máté Kornél gépmester által üzembe helyezett, vízikerékkel hajtott rudas szivattyú külföldön is elterjedt. Egyik fia, Hell József Károly 1753-ban megalkotta a világ első sűrített levegővel működő vízemelőjét. (Másik fia, Hell Miksa a csillagászat, a földrajz és a térképészet terén ért el kimagasló eredményeket.)
  Az erdélyi születésű Ignaz von Born 1786-ban bemutatott amalganizációs találmánya pedig a fémek a szegényebb tartalmú ezüstércből való kiválasztását szolgálta, higany segítségével.
  
  
• A 18. sz-ban megváltoztak az étkezési szokások. A kétszeri étkezésről áttértek a háromszori (reggeli, ebéd, vacsora) ételfogyasztásra. Az újítás az ekkor népszerűvé vált kávéfogyasztás köré csoportosított ételekből (kenyérfélékből és a hozzávalókból) állt.
  
  A francia forradalom hatásaként, annak nemzeti indulót a Marseilles magyarul is megszólalt Verseghy Ferenc tolmácsolásában.

Ajánlott irodalom

• H. Balász Éva: Európai gazdaságpolitika - magyar válasz, Budapest 1996.
  
• Ifj. Bartha János: A nevezetes tollvonás, Akadémiai, Budapest 1978.
  
• Marczali Henrik: Mária Terézia (reprint) Budapest 1987.

- feladatok -

- összefoglaló feladatok -

- vissza a tematikához -