Megoldás - a verselemzés vázlata

• Vajda János helye a magyar költészetben - Juhász Gyula
  
• Verstermése viszonylag bő, kevés ilyen jó, mondhatni hibátlan versét, dalát találjuk.
  
• Dal - angol és német költészet kedvenc formája, a magyar irodalom azonban nem bővelkedik vele - Petőfi Farkasok dala.
  
• A dal nálunk rendszerint hord magában valami életképszerűt vagy jelenetszerűt, s ritkán bír meg bölcseleti jelentésűre szűrt, tömörített és tudatosított életérzést, élethangulatot.
  
• Vajda verse 1875-re datálható, s elképzelhető, hogy a boldog békeidők "ereje", ha tudatlanul is, de benne foglaltatik.
  
• A vers vágyat fejez ki a természet, a megnyugvás után. Gyakorlatilag egy történelem előtti világ, ahol minden baj és gond megoldódik, beleértve a halált is.
  
• A vers stíluseszközeit két csoportra bonthatjuk:
  
• az egyik az egyetemesítés, - vágy
  
• a másik az egyénre bontás - idill
  
• A vers egyetlen mondat, az állítmánya: jó volna.
  
• Kilenc főnévi igeneves alany tartozik hozzá: élni, éldegélni, nem törődni, meggondolni, nézni, lehullani, mit se tenni, pihenni.
  
• Az állítmány létige, annak jelen idejű, óhajtó-feltételes módú, általános alanyra utaló harmadik személye. Bár az ideje jelen, mégis a versből kiolvasható, hogy a cselekmény a jövő időben valósulhat meg.
  
• Mintaszerű dal.
  
• Az egyedítő kicsinyítés:
  
• a vers uralkodó mondatrésze a jelzős határozó.
  
• a vers első felében a helyhatározó uralkodik.
  
• ez a szűkítés, egyedivé tevés az abban a kis házikóban sűrűsödik össze.
  
• az idilli utáni vágy valójában nem életforma, hanem létállapot utáni vágy, melyben a cselekvés fölösleges. Mód és állapothatározók: békességben, csendességben, háborítlan, észrevétlen, önmagától.
  
• A hangállomány és hangelrendezés a dal és az idilli szolgálatában áll.
  
• A nazálisok, és a lágy ajak-, fog-, és ínyhangok döntő többségben vannak.
  
• Az elalunni ige használata az elaludni helyett.
  
• A vers ritmikája, metrikája, strófaépítése is egészében a sóhajszerű dalhoz alkalmazkodik.
  
• A nyolcas szótagszámú trocheusai mellett a hangsúlyos, a nemzeti ütemezést is lehetővé teszi.
  
• Hasonlóan a vers hangállományához és hangelrendezéséhez, a kép- és szóképanyaga is idilli.
  
• az első szakasz sorvégein, hangsúlyos rímhelyzetben négy főnév, négy határozó áll.
  
• rejtettség (vadon),
  
• ismertség (iharos),
  
• védettség (völgy ölében),
  
• megpihenő béke (árnyak enyhhelyében).
  
• A másik elem az, hogy az elhagyni vágyott világot leíró szavak mind negatív jelentéssel bírnak.
  
• A halál a versben csupán eszköz. Fokozza a nyugalmat, a költő azonban nem vágyik rá - pozitivizmus

- vissza -