16. HÉT: MAGYARORSZÁG TERMÉSZETFÖLDRAJZA


Bora-Nemerkényi: Magyarország földrajza 9-68. o.


1. Földrajzi helyzet

Magyarország területe 93036 km2, ami Európa összterületének kb. 1 %-a. Magyarország Európa középső részén, a kb. 330000 km2 területű Kárpát-medencében helyezkedik el. Magyarország az északi szélesség 45 °48' - 48 °35' és a keleti hosszúság 16 °5' - 22 °58' földrajzi koordináták által határolt területen fekszik, legnagyobb észak-déli kiterjedése 320 km, legnagyobb kelet-nyugati kiterjedése 520 km. Magyarország az északi mérsékelt övezetben helyezkedik el, nagyjából egyenlő távolságra az Egyenlítőtől és az Északi-sarktól, kb. 1500 km-re az Atlanti-óceántól, így ennek hatása már alig érvényesül. Magyarország tengerszint feletti magassága alacsony, területének 68 %-a alföld (200 m alatt), 30 %-a dombság (200-400 m), 2 %-a hegység (400 m fölött). Legmagasabb pontja is csak 1014 m (Kékes).

Magyarország határai:

Az országhatár nem esik egybe a természetföldrajzi határokkal, így hazánk tájai az országhatáron túl folytatódnak.

Magyarországot határoló nagyobb tájegységek:

nyugaton: Keleti-Alpok, Fertőzug (a Kisalföld folytatása);
északon: Csallóköz, Szlovák alföld, Szlovák-érchegység;
északkeleten és keleten: az Alföld határon túli részei;
délen: Bácska és a Dráva-völgy határon túli részei.

 

2. Földtörténet

Magyarország területét a DNY-ÉK irányú Zágráb-Hernád nagyszerkezeti vonal két fő szerkezeti egységre osztja. E vonaltól északra eső lemezdarab az Afrikai-lemez peremén, a délre eső lemezdarab pedig az Eurázsiai-lemez peremén alakult ki. Kb. 25 millió éve (az oligocénben) délnyugatról nyomult be az Afrikai-lemezdarab a Kárpát medence északi részébe, amit andezites-riolitos vulkáni tevékenység kísért. Magyarország területén a földkéreg az átlagosnál vékonyabb (a 33 km-es átlaggal szemben csak 26-27 km), ezért a geotermikus grádiens értéke nagyobb, helyenként 6-8 °C/100 m.

talajtan

  1. Ősidő: Magyarország területén nem ismertek kőzetek ebből a korból.

  2. Előidő: Magyarország legidősebb kőzetei 1100 millió éves kristályos palák, az Alföld mélyén találhatók, mélyfúrásokból kerültek elő. A felszínen lévő legidősebb kőzetek, 900 millió éves csillámpalák a Vilyvitányi-rög területén találhatók, a Zempléni-hegység keleti előterében.

  3. Óidő: Az ekkor keletkezett magyarországi kőzetek jórészt trópusi éghajlaton alakultak ki, csak az óidő végén, a perm időszakban vált félsivatagivá az éghajlat. Az óidőben elsősorban tengeri üledékek képződtek, de a karbon időszak végén és a permben szárazföldi üledékek is keletkeztek.

    1. Kambrium, ordovicium: Magyarország területén nem ismertek kőzetek ezekből az időszakokból.

    2. Szilur: A balaton-felvidéki palasorozat Révfülöp és Alsóőrs környékén bukkan a felszínre, a balatonfőkajári Somlyó-hegyen kvarcit (homokkőváltozat) és fillit (átalakult kőzet) képviseli ezt az időszakot.

    3. Devon: A szendrő-hegyi korallos mészkő és az Upponyi-hegységben található agyagpalák, homokkövek és mészkövek keletkeztek ebben az időszakban.

    4. Karbon: A Mecsekben a Mórágyi-rög gránitja, a Velencei-hegység gránittömbje a Soproni-hegység kristályos palái, a Bükk-hegység északi részén agyagpalák, homokkövek, a Szendrői- és az Upponyi-hegységben különböző palák, a Zempléni-hegységben homokkő, kvarcit és kis mennyiségű antracit (jó minőségű feketekőszén) keletkezett ebben az időszakban.

    5. Perm: A Mecsekben a Jakab-hegyen és a Balaton-felvidéken Balatonalmádi, Alsóörs, Révfülöp környékén permi vörös homokkő található, amely a Variszkuszi-hegységek lepusztulása során keletkezett. A Bükk-hegység északi részén homokkő, mészkő, dolomit és különböző palák jöttek létre ebben az időszakban.


  4. Középidő: A magyarországi középidei kőzetek trópusi éghajlaton keletkeztek. Ezek elsősorban tengerben lerakódott üledékes kőzetek, csak a középidő végén, a kréta időszakban vált szárazulattá a terület.

    1. Triász: A Dunántúli-középhegység jelentős részét (Keszthelyi-hegység, Balaton-felvidék, Bakony, Vértes, Gerecse, Pilis, Budai-hegység) alkotó mészkő és dolomit, a Naszály (Vác mellett), a Bükk, az Aggteleki-karszt és a Cserhát egyes részeinek mészkövei valamint a Mecsek és a Villányi-hegység mészkövei keletkeztek ebben az időszakban.

    2. Jura: A Bakonyban sok helyen keletkezett mészkő ebben az időszakban, benne ammonitesek (tengeri puhatestű állatok) maradványai találhatók. A Gerecsében Lábatlan közelében rózsaszín-vörös színű, "piszkei márványnak" nevezett, építő- és díszítőkőnek fejtett mészkő található. A tengeri üledékek közül még a tatai Kálvária-domb mészköve érdemel említést. A Mecsek egyes részein szárazföldi üledékek, homokkő és agyag rakódtak le, a rétegek közé pedig a mocsári növényzetből keletkezett feketekőszén települt. Ez Magyarország egyetlen feketekőszén lelőhelye.

    3. Kréta: A Déli-Bakonyban a Sümegi várhegy mészköve és a közelében található tűzköves mészkő keletkezett ekkor, mely utóbbit már az itt élő ősemberek is felhasználtak. Az Északi-Bakonyban homokkő és kavics, a Gerecsében kavics és konglomerátum, a Mecsekben mészkő keletkezett. A Villányi-hegységben a jó minőségű, értékes mészkövéről, valamint ritka növény és állatvilágáról, ismert Szársomlyó-hegy is ekkor keletkezett. A kréta időszak végén a Bakony egyes részein, a szárazulatokon trópusi karsztbauxit alakult ki. A kréta időszakban a Mecsektől Szolnokig húzódó sávban tenger alatti vulkánok működtek, anyagaik ma a felszín alatt találhatók, csak mélyfúrásokból ismerjük.


  5. Újidő:

    1. Eocén: Trópusi éghajlaton tengeri üledékek keletkeztek. Nummuliteses (mészvázas egysejtű állat) mészkő alakult ki a Bakony, Vértes, Gerecse környékén, és ekkor keletkeztek a barnakőszéntelepek Dudar, Dorog, Oroszlány, Nagyegyháza térségében. Az Északi-középhegység területét csak az eocén végén öntötte el a tenger, és ekkor keletkeztek itt üledékes kőzetek, barnakőszéntelepek. A Budai-hegységből ismert budai márga is az eocén végén alakult ki.

    2. Oligocén: Továbbra is a tengeri üledékek jellemzőek: a tardi agyag a Bükk előterében fordul elő, a téglagyártás fontos alapanyagául szolgáló kiscelli agyag Esztergomtól a Sajó-völgyig megtalálható, a hárshegyi homokkő pedig a Budai-hegység egyik jellegzetes kőzete.

    3. Miocén: Az éghajlat egyre hűlt, a miocén vége felé a tenger (Tethys) beszűkült és több kisebb medencére esett szét. E részmedencék egyike volt a pannon beltenger. Ekkor érkeztek meg mai helyükre a korábban említett lemezdarabok. Az alábukás mentén aktív vulkáni tevékenység indult meg, ekkor jöttek létre az Északi-középhegység andezit és riolit vulkánjai, a Visegrádi-hegység, a Börzsöny, a Cserhát egyes részei, a Mátra és a Zempléni-hegység. A vulkanizmus a nyugati részen kezdődött 18-19 millió éve (a Visegrádi- és a Börzsöny-hegység területén) és kelet felé haladt, Tokaj környékén 9-10 millió éve fejeződött be. A vulkáni kőzetek mellett alárendeltek a miocén üledékek: a Nógrádi- és a Borsodi-medence, valamint a Soproni-hegységben Brennbergbánya barnakőszén-készlete, az Északi-középhegység jellegzetes tengeri üledéke a kárpáti slír. A híres lajta mészkő megtalálható Fertőrákoson, a Tapolcai-medencében, a Tétényi-fennsíkon, Kőbányán, a Börzsönyben, és a Cserhátban. Ugyancsak a miocénben keletkezett a Várpalota környéki lignittelep is.

    4. Pliocén: A pannon beltenger tóvá édesedett, a Pannon-medence süllyedésével elöntötte a mélyedéseket, a már meglévő középhegységek kivételével az ország egész területét elöntötte. Magyarország nagy részén ennek üledékei találhatók, néhol igen nagy, akár 4000 méteres vastagságban. A pannon üledékek elsősorban az Alföld, a Kisalföld és a Dunántúli-dombság területén halmozódtak fel. Ekkor keletkeztek a Mátra- és Bükkalja hatalmas lignitkészletei, hazánk legnagyobb kőolaj- és földgáztelepei Algyő és Szeged térségében. A pliocénben működő bazaltvulkánosság eredményei a Sághegy, a Somló, a Kab-hegy, az Agár-tető és a Tapolcai-medence tanúhegyei, mely utóbbiakat a pannon üledékekre ömlő bazaltláva védett meg a lepusztulástól. A pliocén legvégén Nógrádban, Salgótarján, Somoskő, Medves területén is keletkeztek bazaltvulkánok.

    5. Pleisztocén: Hazánkat a jégkorszakban nem borította jég, így csak jég környéki, periglaciális terület volt, hideg, viszonylag száraz éghajlattal. Ekkor keletkezett a szél által szállított finom hulló porból a lösz, amely elsősorban az alacsonyabb térszíneken maradt meg, így az Alföldön (Mezőföld, Paks térsége, Bácska) és a Dunántúli dombság területén jelentős vastagságot is elér, míg a hegységekben csak kisebb foltokban található meg. Ebben az időszakban alakult ki hazánk folyóvízhálózata. A pleisztocén időszak jellegzetes képződménye a futóhomok, amely a folyók parti sávjában lerakott homokból alakult ki a szél szállító tevékenységének hatására. Ekkor keletkeztek az ősfolyók által lerakott hatalmas kavicstakarók a Soproni- és Kőszegi-hegység lábánál, valamint a kialakuló folyóhálózat teraszai is ekkor jöttek létre.

    6. Holocén: Az éghajlat fokozatosan melegszik, az uralkodó fásszárúak alapján négy szakasz különböztethető meg: 1. fenyő-nyír, 2. mogyoró, 3. tölgy, 4. bükk.

 

3. Ásványkincsek

A. Ércek:

B. Energiahordozók

C. Nemérces ásványi nyersanyagok

4. Éghajlat

Magyarország a valódi mérsékelt éghajlati övben, a mérsékelten szárazföldi éghajlati területen fekszik. Az éghajlatot alapvetően a földrajzi helyzet befolyásolja. Az óceántól való távolság alapján a kontinentális vonások nyugatról kelet felé erősödnek. A medencejelleg azonban erősebben befolyásolja az éghajlatot, ezért a legkontinentálisabb terület a medence központján, a Középső-Tisza vidékén található. Jelentős hatással vannak hazánk éghajlatára a légkör magas illetve alacsony nyomású képződményei az ún. akciócentrumok.

Magyarország éghajlatát négy fő akciócentrum befolyásolja:
  1. Izlandi minimum (állandó alacsony nyomású képződmény, hazánkban főleg tavasszal hat, csapadékot szállít)
  2. Azori maximum (állandó magas nyomású képződmény, derült, száraz időt hoz)
  3. Szibériai maximum (Belső-Ázsia fölött a téli hónapokban létrejövő magas nyomású képződmény, amely száraz, hideg időt hoz)
  4. Pontus-Iráni minimum (Elő-Ázsia fölött kialakuló alacsony nyomású képződmény, amely Magyarországon nyár végén hat, forró, párás, csapadékos időt hoz)

 

Éghajlati elemek Magyarországon:

  1. Napsugárzás: A napsugarak beesési szöge hazánkban a téli 18-21o és a nyári 65-68o között változik. A napsütéses órák száma a nyugati határszélen évi 1700 óra, míg a Duna-Tisza köze déli részén 2100 óra évente. A napsugárzás évi összege nyugaton 60-70 kcal/cm2, keleten 100-110 kcal/cm2.

  2. Hőmérséklet: Magyarországon az évi középhőmérséklet 8-11°C. Az évi közepes hőingás 21-25°C. Eddig a legmelegebbet Pécsett mérték 1950. július 5-én: 41,3 °C-ot, a leghidegebbet pedig Miskolc mellett 1940. február 17-én: -35 °C-ot, így a hőmérséklet abszolút évi ingása 76,3 °C. Hazánk, bár 1300-1700 kilométerre fekszik az Atlanti-óceántól, az Észak-atlanti-áramlás hatására 2,5 °C-os pozitív hőmérsékleti anomáliát élvez. A hőösszeg nyugaton 2900 °C, a Dél-Alföldön 3300 °C.

  3. Szél: A szelek a Kárpát-medencét körülvevő hegységek alacsonyabb részein, az ún. szélkapukon áramlanak be hazánk területére: elsősorban az Alpok és a Kárpátok közötti Dévényi-kapun, így hazánkban az uralkodó szélirány északnyugati. Magyarországon az átlagos szélsebesség 2-4 m/s. A helyi jellegű szelek közül a főn jellegű Bakonyi- vagy Vázsonyi-szél érdemel említést, amely észak felől áramlik le a Balaton felé és itt erős hullámzást okoz.

  4. Csapadék: Magyarországon az évi csapadékmennyiség 500-900 mm. A legkevesebb csapadék (500-600 mm) az Alföldön, a Középső-Tisza mentén hullik, míg a legtöbb a nyugati határszélen (800-900 mm). A csapadék megoszlása időben is változik, két maximum figyelhető meg, az elsődleges, kora nyári (április-június) és a másodlagos, őszi (október). A legkevesebb csapadék január-februárban hullik. Magyarország területén évente mintegy 660 front vonul át, melyeknek 80 %-a hideg, 20 %-a meleg front. A csapadék jelentős része ezekhez a frontokhoz kötődik. Évente átlagosan 15-30 havas nap van az országban. A hótakarás időtartama az Alföldön 25-50 nap, míg a hegységeinkben 50-100 nap.

 

5. Vízrajz

A. Folyóhálózat:

Magyarország folyói alapvetően a hegységkeret felől a medence közepe felé folynak. A folyóvizek döntő többsége (90 %-a) külföldről érkezik hazánk területére. Hazánk folyói a Duna vízgyűjtőjéhez tartoznak. A Duna magyarországi szakasza 417 km, amelyből 140 km a szlovák-magyar határszakasz. A Duna teljes magyarországi esése nem túl nagy, mindössze 26 méter. A Duna vízhozama kisvízkor 600, középvízkor 2400, nagyvízkor 8000-10000 m3/s. Hazánk második legnagyobb folyója a Tisza, magyarországi hossza 596 km.(A folyószabályozások eredményeként az eredeti hossz 40 %-ával lett rövidebb, a szabályozás előtt 955 km hosszú volt a magyarországi szakasza.) A Tisza teljes esése hazánk területén 30 méter. Vízhozama kisvízkor 30-90, középvízkor 800, nagyvízkor 4000 m3/s. Sok lebegtetett hordalékot szállít ("Szőke Tisza"). Hazánk folyóin évente két jelentős árhullám vonul le: a kora tavaszi (március) áradást a hóolvadás okozza (jeges ár), a kora nyári áradást pedig a nyár eleji csapadékmaximum (zöldár).

B. Tavak:

C. Felszín alatti vizek:

Magyarország medencejellege és földtani felépítése következtében felszín alatti vizekben igen gazdag.

 

6. Talaj

Magyarország legfontosabb természeti erőforrása a talaj, amely többnyire jó termőképességű, a mezőgazdaság igényeit messzemenően kielégíti. Talajainkat két fő csoportba sorolhatjuk: az alföldeken elsősorban mezőségi talajok, a domb- és hegyvidékeken erdőtalajok fordulnak elő. A mezőségi talajok közül a legjobb minőségű feketeföldek (csernozjomok) löszön alakultak ki a Bácskában, a Mezőföldön, a Hajdúságban, a Körös-Maros közén. Mezőségi talajok még a Dunántúl egyes részein is előfordulnak. Az erdőtalajok közül a barna erdőtalajok a leggyakoribbak, középhegységeinkben, dombságainkon fordulnak elő. A fakó erdőtalajok a csapadékosabb nyugati országrészben alakultak ki, az Alpokalján, a Zalai dombságon. Egyéb talajtípusaink a folyók menti öntéstalajok, a vizes területeken a láptalajok, a szikes talajok, a mészkő- és dolomitfelszíneken a rendzinatalajok, homokos területen a homoktalajok.

- Topográfia -

- feladatok -

- vissza a tematikához -