17. HÉT: AZ IDEGRENDSZER II.: AZ AGY ÉS MŰKÖDÉSE


(Biológia IV. 40-53., 57-65. oldal)

KULCSFOGALMAK


1. Vegetatív idegrendszer

Definíció:

Az idegrendszernek az a része, amely a simaizmok, a mirigyek és a szív működését szabályozza az akarattól nagymértékben függetlenül.

Magyarázat:

Az idegrendszer természetesen egységes egész, de a működésében el lehet különíteni két (egymástól egyébként korántsem független) részt: a vegetatív ("növényi jellegű") és a szomatikus idegrendszert. A szomatikus idegrendszer a vázizmok akaratlagosan is irányítható mozgatását végzi (szóma = test), míg a vegetatív - a fenti definícióból is láthatóan - a zsigerek automatikus működtetését végzi (ezért nevezik néha "zsigeri" vagy "autonóm" idegrendszernek is).

A vegetatív idegrendszer felépítési és működési szempontból két további részre osztható: a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszerre.


KIEGÉSZÍTÉSEK


Az alábbiakban táblázatosan összefoglaljuk az emberi központi idegrendszer területeinek fontosabb szomatikus és vegetatív mozgató és érző működéseit:

 

GERINCVELŐ
Mozgatóműködés Érzőműködés
SZOMATIKUS VEGETATÍV Csak továbbítja a hátulsó gyökéren befutó ingerületeket, érzetek kialakítását nem végzi.
szimpatikus paraszimpatikus
1. Saját reflexek

a) Izom eredetű reflexek:
- A vázizmokat nyújtás hatására összehúzódásra készteti (ezzel alakítja ki az izomtónust),
- túlzott nyújtóhatásra viszont ellazítja (ezzel akadályozza meg a szakadást).

b) Bőr eredetű reflexek:
- Hő vagy fájdalom hatására az azonos oldali végtag behajlik, az ellenoldali megfeszül.
- A talp érintésekor a láb megfeszül.

A háti és ágyéki szakaszhoz köthető.

Példa:
Ha hideghatás éri a bőr nagy felületét, az reflexesen az erek szűkülését eredményezi, ami vérnyomás-emelkedéssel jár.

A keresztcsonti szakaszhoz köthető.

Példa:
A nemi szerveket ért ingerhatásra értágulat következik be, ami erekciót okoz.

2. Felsőbb központok utasításainak végrehajtása
A nagyagyból eredő mozgatópályák (piramis és extrapiramidális) a mellső szervi mozgatóneuronokat működtetik. A fentiek felsőbb vegetatív központok (pl. agytörzs, hipotalamusz) utasítására is bekövetkezhetnek.

 

AGYTÖRZS
Mozgatóműködés Érzőműködés
SZOMATIKUS VEGETATÍV  
szimpatikus paraszimpatikus
1. Saját reflexek

Nyúltvelő és híd:

a) Testtartási reflexek

Pl. a fej elmozdulásának hatására a feszítőizmok tónusa növekszik. A fej felemelése pedig reflexesen a hátsó végtag behajlását eredményezheti.

b) Nyálkahártyareflexek

Pl. köhögés, tüsszentés, nyelés, hányás.

c) Légzési reflexek

A nyúltvelői légzőközpont spontán ritmusban utasítja összehúzódásra a légzőizmokat.
A hídban található központok (az ún. belégzésben megállító központ és az annak működését gátló központ egyensúlya) kisimítják, szabályossá teszik a nyúltvelői központ aktivitását.

Középagy:

a) Testtartási reflexek
Pl. felemelkedés a test oldalát ért nyomás, vagy a nyakizmok megnyúlásának hatására.

b) Mozgási reflexek
Lépési mozgások szervezése, összerendezése (a kisaggyal együttműködve).

c) Tekintő mozgások
Pl. nyugvó háttér előtt mozgó tárgy reflexes követése tekintettel.

Nyúltvelő:

Érszűkítő központ (ún. vazomotor régió): a légzőközponthoz hasonlóan ennek is belső aktivitása van, amelyet a paraszimpatikus gátló központ "tart kordában".

Nyúltvelő:

-Szívműködést gátló és vérnyomást csökkentő központ: az aorta falában található feszülésérző receptorok hatására aktivizálódik és a X. agyidegen át kifejtett hatásán túl az érszűkítő központ gátlását is végzi.

- Nyál és gyomornedv elválasztás reflexes fokozása.

- Pupillaszűkítő központ.

A gerincvelőből felfelé haladó érzőpályák futnak át rajta.

A középagy a látás és a hallás pályáival is kapcsolatban áll.

Önálló érzetkialakító funkciója emberben már nincs.

2. Alsóbb központok működésének irányítása és hatása az agykéregre
Nyúltvelő és híd:

Izomtónus szabályozás: fokozza a gerincvelő izonmtónus-kialakító tevékenységét.

- A szimpatikus központok a gerincvelő háti és ágyéki vegetatív neuronjait működtetik, a paraszimpatikus központok pedig a keresztcsonti szakaszéit, valamint a vegetatív hatású agyidegeket.

- A nyúltvelő az agykéreg gátlását (elalvást), a középagy pedig az agykéreg aktiválását (ébredést) okozó központokat tartalmaz. (A középagyi sérülések gyakori következménye kóma.)

2. Felsőbb központok utasításainak végrehajtása

Középagy:

- Az ún. nucleus ruber a nagyagy felől érkező extrapiramidális pálya fontos átkapcsolóhelye.

- Az akaratlagos tekintőmozgások kivitelezője (a nagyagykéreg tekintőközpontjából érkező ingerület hatására).

Az agykéreg és a hipotalamusz hatására is működhet, így például:
szimpatikusan: vérnyomásemelkedés érzelmi hatásokra,
paraszimpatikusan: széklet és vizeletürítésre vonatkozó agyi parancs továbbítása a gerincvelő számára.


HIPOTALAMUSZ

Mozgatóműködés Érzőműködés
SZOMATIKUS VEGETATÍV

Központjai a vér bizonyos paramétereinek hatására (cukorszint, ozmotikus koncentráció, bizonyos hormonok szintje) aktivizálódnak.

szimpatikus paraszimpatikus

- A szomatikus mozgató rendszerek aktivitásának szabályozása (működési szint beállítás).

- Izomremegés kiváltása hidegre adott válaszreakcióként.

- Fűtőközpont:
a hőleadás csökkentése (érszűkület, szőrmerevítő izmok összehúzódása), izomremegés beindítása.

- Éhségközpont:
az éhség szubjektív érzetének kialakítása (pl. alacsonyvércukorszint hatására).

- Neuroszekréció (hormontermelés a hipofízis számára).

- Hűtőközpont:
értágulat, verejtékmirigyek működésének fokozása.

- Jóllakottságközpont:

a jóllakottság szubjektív érzetének kialakítása (pl. magas vércukorszint esetén).

- Neuroszekréció (hormontermelés a hipofízis számára).


TALAMUSZ

Mozgatóműködés Érzőműködés
SZOMATIKUS VEGETATÍV

A szagláson kívül minden érzőreceptor ingerülete áthalad itt. A talamusz analizálja ezeket, előfeldolgozást végez, és szubjektív színezetet alakít ki velük kapcsolatban (pl. kellemes-kellemetlen).

- A VPL és VPM jelű magvak a testfelületi és zsigeri receptorokból kapnak ingerületet,

- a CGM a hallási,

- a CGL pedig a látási információk feldolgozását végzi.

- Bizonyos magcsoportjai az extrapiramidális rendszer kiinduló pontjai (pl. a CM: centrum medianum és az IL: intralamináris magvak), illetve átkapcsoló pontjai lehetnek (ilyenek pl. a VA és VL jelű ventrális magvak).

- Az IL jelű magvak képesek az agykéreg serkentésére (melynek viszontválaszaként az agykéreg is serkenti a talamuszt: ez az ún. reverberációs kör). A folyamat az agykéreg nyugalmi tevékenységének szinkronizáltsága érdekében szükséges.


NAGYAGY

Mozgatóműködés Érzőműködés
SZOMATIKUS VEGETATÍV

- Szomatikus érzőmező (a fali lebenyben): a testérzetek (hő, tapintás, fájdalom) és az ízérzékelés központja.

- Látóközpont (a nyakszirtlebenyben).

- Hallóközpont (a halántéklebenyben).

- Szomatikus mozgatómező (az agykéreg homloklebenyében): a piramis és extrapiramidális pályák kiindulópontja.

- Kéreg alatti törzsdúcok: az extrapiramidális pálya átkapcsolódási és részben kiindulási pontjai.

- Beszédmozgató központ (szintén a homloklebenyben, férfiakban csak a bal, nőkben mindkét féltekében).

- Limbikus rendszer (a nagyagykéregnek a kérgestest körüli területe és néhány kéreg alatti mag): a legfelsőbb vegetatív központ és az érzelmek kialakulásának helye.

Komplex működések:

- memória (több helyen az agykéregben),

- asszociációs képességek, tudat, akarat.

 

KISAGY
Mozgatóműködés Érzőműködés
SZOMATIKUS VEGETATÍV

- A retinából és a belső fülből is kap ingerületet, és ezek elemzésével alakítja ki a szemnek azt a tulajdonságát, hogy a fej elmozdulásakor is egy helyben marad (jellegzetes kisagyi működészavar a nisztagmus, a szem rezgése ide-oda).

- Az izomtónus gátlása.

- A piramis és extrapiramidális pályák működésének összehangolása (mozgáskoordináció). Alkohol hatására ez az egyik legelőször kieső idegi funkció.

- Az agytörzsi vegetatív funkciók ellenőrzése, regulálása a feladata.

- feladatok -

- vissza a tematikához -