Európa és Amerika története a 17-18. Században

Anglia a XVII. században

• Demográfiai válság, népesség csökken (pestis, háborúk, kivándorlás, rossz termés).
  
• Agrártermelés nehezen követi az iparit, tőkés munkaszervezés a megoldás: szabad paraszti réteg, polgári földtulajdon.
  
• Manufaktúra - erős belső piac.
  
• Kereskedelem támogatása - Moszkvai Társaság, Levantei Társaság, Kelet-Indiai Társaság.
  
• Erős polgárság, látszólagos parlamentáris szerep - önkényes adókivetés a fő probléma.
  
  
• 1603. kihal a Tudor-dinasztia - I. Jakab néven a skót Stuart-király a trónon (1603-1625).
  
• Istentől eredeztetett, korlátlan hatalom, rendek, presbiteriánus berendezkedés ellen - 1609. "lőpor-összeesküvés" ellene.
  
• 1611-1622 között nem hívja össze a parlamentet, Francis Bacon kancellár tanácsai szerint kormányoz.
  
• 1621. európai háborúra készül Jakab - parlament összehívása, erős ellenzéke van, kikényszerítik:
  
• Csillagkamara megszüntetése, felléphetnek a királyi tisztviselők ellen - Bacon megbuktatása, bekerítések engedélyezése, külpolitikába beleszólás - ekkor még királyi felségjog (spanyol házasság ellen).

I. Károly (1625-1640)

Habsburgok ellen beavatkozás a 30 éves háborúban, spanyol gyarmatok elleni támadás, hugenották ellen segítséget nyújt, önkényes adókivetés.

• 1628. 1 évig parlament - "jogok kérvénye" - engedély nélküli adószedés megtiltása, törvényes bírói ítélet nélkül ne lehessen letartóztatni senkit - a parlamentet szétkergeti.
  
• Politikai mozgalom vallásos köntösben - puritánok: nagy tömegben, polgárság érdeke - nincs megegyezés, két irány:
  
• Presbiteriánusok: kálvini irány, teljes személyi és vagyonbiztonság követelése, egyházi hierarchia ellen, választott testületek igénye (presbiterek).
  
• Independensek ("függetlenek"): elutasítják a püspöki és a presbiteriánus egyházkormányzatot is, helyettük önálló egyházközségek, polgári gondolkodás előtérbe (későbbi politikai tartalma a polgárháború végigvitelének igénye, a királlyal való kiegyezés ellenzése lett).

Az angol polgári forradalom

• 1638. Skóciában lázadás az anglikán egyház szervezete, szertartása ellen - skót felkelés, megverik az angolokat, adómegtagadás, tiltakozás, kormányozhatatlanság.
  
• 1640. tavasz - rövid parlament - 3 hét után szétkergetés.
  
• 1640. ősz - hosszú parlament együtt marad 1653-ig.
  
• 1641. a parlament kimondja: csak a saját határozata alapján lehet feloszlatni, adószedés csak felhatalmazásukkal, hadsereg, miniszterek ellenőrzésének joga, okt. felkelés Írországban.
  
• 1641-42. Londonban fegyveres harcok a "gavallérok" (királyhoz hű nemesek) és a "kerekfejűek" (a parlament puritán hívei) között, a király kegyencének kivégzése.
  
• 1642. január - a király elhagyja Londont, Nottinghamben rendezkedik be.
  
• 1642-1649. polgárháború időszaka - megszűnik a parlament egysége, a presbiteriánusok megegyezést keresnek a királlyal, a hadsereg népfölkelőkből, zsoldosokból, képzetlenek, kudarcok.
  
• Fordulópont: Cromwell hadseregreformja - "új típusú hadsereg": plebejus, munkás, paraszt felkelők helyett vagyonos kispolgárság, puritanizmus vallási céljaival fanatizál, kiképzés, személyéhez kötődéselvekért harcoló vértes lovasegységek - 1644-45. sikerek (Marston Moor, Nasbey, Preston).
  
• Presbiteriánus- independens ellentét - levellerek megjelenése ("egyenlősítők" - teljes jogegyenlőség, kistulajdonosok, népfelség elve).
  
• 1648. dec. Cromwell bevonul Londonba - a parlamentből eltávolítják a presbiteriánusokat: csonka parlament.
  
• 1649. a skótok által kiadott király elutasítja a megegyezést, halálra ítélik és kivégzik.
  
• Anglia köztársaság lett, nemesi előjogok megszűnése, feud. birtokok felvásárlása.
  
• Levellerek radikalizálódása - katonai felkeléseket leverik - helyettük: diggerek ("ásók"), a társadalmi igazságtalanság oka a földtulajdon formájában, termelő parasztközösségek létrehozása a cél.

A protektorátus kora (1649-1660)

• Nagyhatalmi politika - Cromwellhez kötődik.
  
• Agresszív külpolitika: brit és ír sziget politikai egyesítése: 1649. ír felkelés leverése, 1650-51. skót ellenállás legyűrése - tartományok lesznek.
  
• Erőltetett ütemű flottafejlesztés: Hollandia tengeri hatalmának megtörése a cél.
  
• 1650-51. Hajózási törvények (Navigation Act) - 1652-52. háború - Hollandia elismeri a törvényeket.
  
• Állami protekcionizmus, előnyös szállítási szerződések Dániával, Portugáliával, Franciaországgal.
  
• 1653. ápr. csonka parlament szétkergetése - egyházközségek jelölése alapján a legkegyesebb emberek behívása: "szentek parlamentje" - polgári demokratikus rendszer alapjainak lerakása, Cromwell nem ezt akarja: 1653 végén feloszlatja.
  
• Az állam védnöke (Lord Protector) lesz - egyszemélyű végrehajtó hatalom.
  
• Alatta a katonaságból összeállított államtanács.
  
• A parlamentbe csak vagyonosak kerülhetnek be, majd feloszlatja - személyes diktatúra.
  
• Ellenzék lehetőségei: - királyválasztás (de a hadsereg köztársaságpárti), világtól elforduló vallásosság (quakerek), II. Károly visszahívása.
  
• 1658. meghal Cromwell - fia az utódja, de nem elég erős - lemond.
  
• A skót hadsereg támogatja a parlamentet - 1660. bevonul Londonba, új parlament összehívása.

II. Károly (1660-1685)

• Amnesztia, vallásszabadság, forradalom vívmányai maradnak.
  
• Monarchikus államforma, pártok kialakulása: whig (polgári)- radikális, tory (földbirtokos)- konzervatív, politikai váltógazdaság.
  
• katolikusok támogatása, franciák pénzzel segítik.

II. Jakab (1685-1688)

• Tüntető katolizáció - hivatalviselési előnyök, kinevezések.

A parlament Jakab lányának férjét, Orániai III. Vilmost hívja meg a trónra - holland flottával, zsoldossereggel érkezik, városok, főurak átállnak, Jakab Franciaországba szökik "dicsőséges forradalom".

1689. Jognyilatkozat (Bill of Rights) - alkotmányos monarchia:

• törvényeket a választott parlament hozza,
  
• hadi és pénzügyekben a parlament dönt,
  
• a király joga a választáskor a többségi párt tagjaiból a miniszterek kinevezése,
  
• létre kell hozni a független bíróságot,
  
• a király köteles időnként összehívni a parlamentet,
  
• a király egyszemélyű hatalom, de vétójoga van csak, nem igazi ellenerő,
  
• 1693-96. kialakul a miniszteri felelősség elve.

A francia abszolutizmus

• Nagyhatalmi státusz, egyenletesen fejlődő ipar, egységes nyelvű ország, tökéletes abszolút monarchia.
  
• A földbirtokokról nem űzik el a parasztokat, szabad állapot, de feudális jogviszony.
  
• Ált. királyi központosított manufaktúrák - luxusáruk, hadicikkek.
  
• Szűk belső piac, alacsony életszínvonal.
  
• A nemesség nem kapcsolódik be a tőkés termelésbe - feudális előjogait őrzi: "a nemesség kötelez", adómentesség a legfontosabb.
  
• Tőkefelhalmozódás - uzsoratőke fejlődése, nincs bank- és hitelrendszer.

XIV. Lajos (1643-1715)

• Mazarin - államminiszter, amíg a király kiskorú, kompromisszum a társadalmi érdekek között.
  
• 1614-től nincs rendi gyűlés.
• Központosított hatalom, főképp polgári származású szakemberek - királyi megbízottak: intendánsok.
• Colbert - merkantilizmus: külföldi pénz beáramlása, protekcionizmus, állami manufaktúrák.
• Louvois - nagy létszámú állandó hadsereg: egyenruha, hivatásos tisztek, hadmérnökképzés, tüzérség technikai fölénye, nem reguláris polgárőrség egészíti ki.

Spanyol örökösödési háború

• V. Károly egykori birodalmának felosztása: osztrák-Habsburg és spanyol-Habsburg területek.
• Spanyol területen 1665-1700. II. Károly az uralkodó: beteges, kihalás veszélye - I. Lipót spekulál
• 1668. I. Lipót és XIV. Lajos megállapodása - felosztják a spanyol birtokokat egymás között, de Károly nem hal meg.
• Új elképzelés: 1698. József Ferdinánd bajor herceg alatt önálló Spanyolország, Fro. és Ausztria itáliai területeket kapna, de József Ferdinánd meghal 1699-ben.
  
• 1700. okt. végrendelkezik Károly, nov. meghal: Anjou Fülöp az örökös, XIV. Lajos unokája, bevonul Madridba.
  
• Lipót nem fogadja el, háborút indít: nápolyi területeken felkelést szítanak, Hollandia, Anglia, Portugália hadba száll, választófejedelmek bekapcsolódása.
  
• 1704-ig francia fölény, (Rákóczi-szabadságharc hatása), de nincs elég tartalék.
  
• 1704-1709. Viktor Amadé savoyai fejedelem átáll az osztrákokhoz, Höchstadt - csata.
  
• 1705. meghal Lipót, 1709. Angliában kormányváltás - a béke hívei, 1711. meghal József.
  
• 1713. Utrechti béke: elismeri Fülöpöt a trónon, spanyol Németalföld, Milánó, Nápoly az osztrákoké, Poroszo. királyi cím, Anglia megkapja Gibraltárt, a spanyol és a francia korona nem egyesíthető.

A felvilágosult abszolutizmusok Közép- és Kelet-Európában

• A felvilágosodás eszmerendszerének hatása.
  
• Feudális gazdasági és politikai rendszer korszerűsítése a cél, felzárkózás.
  
• A második jobbágyság kialakulásának hatásait enyhíteni az állami ellenőrzéssel.
  
• Korszerűbb, jobban szervezett állam létrehozása a cél, hivatalnoki szakapparátus.
  
• Egységesítés, központosítás a racionalizmus szellemében.
  
• Iparpártolás.
  
• Életmód javítása - iskoláztatás, közegészségügy fejlesztése.
  
• Feudális előjogok lazítása, adómentesség ellen, polgárság támogatása.

Poroszország

1701. I Frigyes (1701-13) az első király

• Katona- és rendőrállam.
  
• Jól szervezett katonaság, huszárezredek.
  
• Egyetem, árvaház, akadémia alapítása.

I. Frigyes Vilmos (1713-40)

• Általános tankötelezettség.
  
• Drasztikus takarékossági intézkedések.
  
• Nagyszabású fejlesztés a hadseregben (junker = földbirtokos katonanemes, drill = kemény katonai fegyelem a hadseregben).

II. Frigyes (1740-86)

• Felvilágosodással rokonszenvezett (porosz jog megalkotása, kínvallatás eltörlése, törvény előtti egyenlőség bevezetése, vallásszabadság hirdetése, hatalmi ágak szétválasztása).
  
• Az állam érdeke (államrezon) a fő szempont.
  
• Manufaktúra alapítás- korlátozza a jobbágyok földtől való megfosztását.
  
• Katolikus kisebbség vallásgyakorlatát biztosítja.
  
• Utak, csatornák építése.

Oroszország

• Nem alakult ki rendiség, nincs köznemesség, nincs polgárság.
  
• Despotikus uralkodás.
  
• Nincs nyugat-európai értelemben vett jobbágyság, csak örökös röghözkötés.
  
• A modernizáció felülről, erőszakos úton történik.

I. Péter (1689-1725)

• Nyugatosítás a szokásokban, külsőségekben.
• Központi, szakszerű kormányzat kialakítása (közigazgatási reform: 50 kerület 121 kormányzóság).
  
• Merkantilizmus.
  
• Manufaktúrák, nyugat-európai tanulmányutak, külföldi mesterek meghívása.
  
• Új főváros: Szentpétervár.
  
• Hadsereg modernizáció.
  
• Háborúk a meleg-tengeri kikötőkért: svédekkel, törökökkel, 1709. Poltava - a Balti-tenger keleti partvidékének megszerzése.

II. Katalin (1762-1796)

• Felvilágosodás híve (Törvényhozó Bizottság létrehozása), levelezik Diderot-val, Voltaire-rel.
  
• Igazgatás és adórendszer központosítása.
  
• Adóterhek nőnek: 1773-1775. Pugacsov-féle parasztfölkelés, vérbe fojtják.

Függetlenségi háború Észak-Amerikában

• Észak-Amerikában 13 angol gyarmat - önkormányzattal rendelkező kolóniák, egykori puritánok (szólásszabadság, önigazgatás igénye).
  
• Északon: farmergazdálkodás, önállóság, önellátás.
  
• Délen: ültetvényes rendszer, rabszolgamunkával műveltetik.
  
• Szoros kapcsolat az anyaországgal - nyersanyagtermelő, árufelvevő piac, de fokozatosan kialakuló belső piac.
  
• Gyarmatok szövetkezése, önállósulási törekvés: Benjamin Franklin.
  
• Az anyaország nem akarja a túlzott erősödést: nyugatra település megtiltása, vámok, illetékek kivetése, bélyegtörvény, az amerikaiaknak nincs az angol parlamentben képviseletük.
  
• Angol áruk bojkottja, adófizetés megtagadása.
  
• Teavám - 1773. Bostoni teadélután.
  
• 1774. Philadelphia - a gyarmatok első kongresszusa - a függetlenségi háború kitörése.
  
• 1776. júl. 4. Függetlenségi nyilatkozat elfogadása (Thomas Jefferson szövegezi) - USA születése.
  
• Patrióták harca az angolokkal - szétszórt alakzat alkalmazása, francia támogatás.
  
• 1777. Saratoga, 1781. Yorktown
  
• 1783. Versailles-i béke: USA függetlenségének elismerése.
  
• 1787. alkotmányozó nemzetgyűlés összeül.
  
• 1789. az USA alkotmánya.
  
• A végrehajtó hatalmat a négy évre választott, széles jogkörrel rendelkező elnök gyakorolja, aki nem tartozik felelősséggel a kongresszusnak.
  
• A törvényhozó hatalom a kongresszus, két házból áll: szenátus és képviselőház. A szenátusban minden államot két-két szenátor képvisel, a képviselőházba a lakosság számarányában választják a képviselőket.
  
• A bírói hatalmat a Legfelsőbb Bíróság gyakorolja, tagjait az elnök nevezi ki, szenátusi beleegyezéssel.
  
• 1791. kiegészítések: gyülekezés, szólás, sajtó szabadsága, állam és egyház szétválasztása.

Érdekességek

• Benjamin Franklin (1706-1790), a jeles természettudós, aki a 13 újvilági kolónia önállósodási és összefogó mozgalma élére állt, a villámhárító feltalálója.
  
  
• 1716-ban a francia király rendbe akarta szedni az ország pénzügyeit. John Law skót bankár bankot alapított, majd létrehozta a gyarmati kereskedelemben érdekelt Indiák Társaságot, amelynek részvényeiért állampapírt is elfogadott, az állampapírok tulajdonosai éltek a lehetőséggel, ezért a részvények árai az égbe szöktek. Law vállalta, hogy kiegyenlíti a francia államadósságot, ha bérbe veheti az adókat. Law már pénzügyminiszterként papírpénzt bocsátott ki, melynek fedezete a kereskedelmi társaság jövedelme lett volna. A bankár ekkor helyesen ismerte fel, hogy a papírpénz, a hitelek és a részvények megmozgatják a gazdaságot, de nem mérte fel a gyenge gazdasági háttér visszahúzó szerepét. Hamar kiderült, hogy a magas osztalék spekulációból származik, s bár sikerült a francia államkasszát rendeznie bankja elszegényedett, s vele együtt a kisrészvényesek is.
  
  
• XV. Lajos polgári származású kegyencnője, Madame Pompadour, a szerelem elmúltával is hatalmon maradt, ő irányította a gyenge királyt. Az ő szava döntött a kinevezéseknél, saját emberei kerültek be a vezetésbe. A királyt maga szervezte kalandokkal, általa kiválasztott szeretőkkel szórakoztatta, 1768-ban bekövetkezett haláláig.
  
  
• 1754-63-ban nem csak Európában folyt az osztrák örökösödési háború újabb szakasza, hanem a gyarmatokon is súlyos konfliktus alakult ki Anglia és Franciaország között, amely megalapozta a későbbi brit világbirodalom létrejöttét. Az angol haderő Észak-Amerikában Montreal elfoglalása után birtokba vette a Nagy tavak környékét, Nyugat-Afrikában felszámolta a francia támaszpontokat. 1757-ben R. Clive, a Kelet-indiai Társaság megbízottja vezetésével Plassey mellet legyőzte a franciák által támogatott bengáli fejedelmet, ezzel kezére került Nyugat-India leggazdagabb tartománya. A háborúba beavatkozó Spanyolország elvesztette Floridát.
  
  
• A Downing Street 10 1736 óta az angol miniszterelnök rezidenciája. Ez lett a politikai élet színtere, míg a királyi palota a reprezentáció színhelyévé vált.
  
  
• A 18. sz-i Anglia pártjai alapvetően eltértek a ma létező pártoktól. Laza politikai csoportosulások voltak, alacsony taglétszámmal, s néha alig-alig elkülöníthető elvekkel, amelyek csak a gyakorlatban tértek el egymástól.
  
  
  
  
• I Frigyes Vilmos kíméletlenül lépett fel minden politikáját bíráló egyénnel szemben. Intézkedései kritizáló fiát (a későbbi Nagy Frigyest) haditörvényszék elé állítatta és követelte, hogy ítéljék halálra!

- feladatok -

- vissza a tematikához -