A gazdasági folyamatok legfontosabb színtere a piac. Egy jól működő makrogazdaságban
egymás mellett többféle piac működik. Ezek a részpiacok mindegyike nagyon fontos.
Ha csak az egyik nem működik megfelelően annak hatása érezhető lesz a többi
részpiacon is. A gazdaság teljes működése az alábbi részpiacok közötti kölcsönhatáshoz
kapcsolódik:
A fogyasztási cikkek piacát, és a tőkejavak piacát együttesen árupiacnak is
nevezzük. Ez a piac határozza meg, hogy mennyi jövedelem képződik az országban.
Az árupiac, hasonlóan a többi piachoz akkor van egyensúlyban, ha a kereslet
megegyezik a kínálattal.
Az árupiaci kereslet azon javak mennyisége, amelyet a gazdaság szereplői az
adott árszínvonalon vásárolni szeretnének.
A makrogazdaság árukínálatán azt a termékmennyiséget értjük, amelyet a gazdaság
szereplői adott technológiai kapacitások mellett, adott árszínvonalon hajlandóak
termelni.
A makrogazdaság árukereslet legfontosabb befolyásoló tényezői:
Az egyszerűség kedvéért eltekintünk a pénzfolyamatoktól. Feltételezzük, hogy
a pénz egyetlen szerepe az, hogy az árakat kifejezze.
Vizsgáljuk meg a jövedelmet. Azt már láttuk, hogy Y = C + I + G + X - M. Az
X - M a külfölddel való kapcsolatot jelenti, és nagyságát az árfolyamoktól kezdve,
a gazdasági nyitottság mértékéig nagyon sok minden befolyásolja. A G a kormányzati
vásárlásokat jelenti, így nagysága a mindig uralkodó kormányzattól függ.
A kétszereplős gazdaságban: Y = C + I.
Ez az egyenlet az árupiaci kereslet legáltalánosabb megfogalmazása. A fogyasztás a háztartások vásárlási szándékától függ. Egy gazdaságban annyi beruházás valósul meg, amennyit a vállalkozók elhatároznak. Most pedig megpróbáljuk meghatározni, hogy ezek a szándékok mitől függnek.
Az összgazdasági fogyasztás az egyes gazdasági szereplők fogyasztásából tevődik
össze. A legfontosabb befolyásoló tényező a jövedelem, amelynek egy részét használják
fel mindig áru-, és szolgáltatásvásárlásokra. Arra, hogy pontosan mekkora részét
is használják fel a jövedelemnek, bevezetjük a fogyasztási függvény fogalmát.
Fogyasztási függvényen azt az összefüggést értjük, amely minden tervezett
jövedelemszinthez hozzárendeli a tervezett fogyasztást.
A függvény képlete: C(Y)=C0+cY .
A C0 az a fogyasztási szint, amit a gazdaság a jövedelem nagyságától
függetlenül elfogyaszt. Ilyen fogyasztás pl: az alapvető létszükségleteket fedező
kiadások. Neve: autonóm fogyasztás.
A c azt mutatja meg, hogy egységnyi jövedelemnövekedés mekkora fogyasztásnövekedést jelent. Neve: fogyasztási határhajlandóság. A fogyasztási határhajlandóság megmutatja a fogyasztási függvény meredekségét.
Ebben a részben kell néhány szót szólni a megtakarításról. A megtakarítás definíció szerint az a jövedelemrész, amit nem költenek el fogyasztási célra, tehát C+S=Y. Hasonlóan az autonóm fogyasztáshoz és a fogyasztási határhajlandósághoz, itt is értelmezzük az autonóm megtakarítást és a megtakarítási határhajlandóságot. Nagyságuk egyértelműen levezethető a fogyasztási függvény hasonló adataiból:
S=S0+sY= -C0+(1-c)Y
Tekintsük át, hogy mit is tekintünk beruházásnak. Nettóberuházás a tőkeállomány bővítése, a bruttóberuházás ezen kívül még a pótlást is tartalmazza. A beruházás mérése a viszonylag egyértelmű definíció ellenére is nehezen mérhető. Ez a nehézség abból fakad, hogy a beruházások óriási időigényűek, és ez azzal jár hogy a döntéshozatal pillanatában egészen más feltételek állhatnak fenn, mint a beruházás üzembe helyezésekor.
Az egyszerűség kedvéért azzal a feltételezéssel élünk, hogy a beruházási kereslet a jövedelemtől független és állandó. Ez a feltételezés abból fakad, hogy egyetlen egy időszakot vizsgálunk, és a beruházási kereslet alapját képező összeg, az elmúlt időszak jövedelme adott.
A beruházás nagyságát jövedelemtől függetlennek feltételeztük. A beruházási
döntéseket a vállalati szférában hozzák. A vállalatok döntéseiket azonban több
tényező ismeretében hozzák. Mik azok tényezők, amik motiválják a döntéseket?
A beruházási döntéseket leginkább a profitszempontok motiválják. Ezeket a makroökonómiában
profitvárakozásoknak nevezzük. Ez a kategória elég szubjektív. Megítélésébe
sok minden beletartozik. Általánosságban kijelenthető, hogy a beruházási kereslet
egyenes arányban változik a profitkilátások módosulásával. Ha javulnak a kilátások
nőnek a beruházások, ha rosszabbodnak, akkor pedig csökkenek. A várakozások,
láthatjuk nagy részben a gazdaságon kívüli tényezők által meghatározottnak kell
tekinteni.
Vannak a beruházásnak objektívabb tényezői is. Minden beruházás költségekkel
jár. A szükséges költségek fedezése hitelfelvétellel történik. A hitelnek pedig
ára van, ez a kamat. Minél magasabbak a kamatok annál nagyobbak a beruházások
költségei, így a magas kamatlábak a beruházások csökkenésével járnak.
Az ábrán látható, hogy a kamatláb nagysága függvényszerű kapcsolatban áll
a beruházások nagyságával. A profitvárakozások módosulása ezt a függvényt tolják
fentebb (ha javulnak) vagy lentebb (ha rosszabbodnak).
A fogyasztási és beruházási keresletet a tervezett jövedelemtől függően vizsgáltuk.
Különböző jövedelemszintekhez különböző összkeresleti szintek tartoznak. Létezik
azonban mindig egy jövedelemszint, amely mellett a beruházási és fogyasztási
kereslet megegyezik a valós "vélt" jövedelemmel.
Egyensúlyi jövedelemről beszélünk, ha a tervezett jövedelem egyenlő a tervezett fogyasztás és a szándékolt beruházás összegével.
A vízszintes tengelyen a tervezett jövedelem, a függőlegesen a fogyasztási
és a beruházási keresletek összege szerepel. Az összes olyan pont, amely a lehetséges
egyensúlyi jövedelmeket jelenti ugyanakkora távolságra fekszik a két tengelytől
(YD=Y), egy 45 fokos egyenes .
A koordinátarendszerben a két egyenes metszéspontja pontosan kijelöli azt a
pontot, ahol az egyensúlyi jövedelem megvalósul. Ez a pont viszonylag stabil.
Ha ennél kisebb jövedelmet várnak, akkor a hozzá tartozó árupiaci kereslet nagyobb,
mint a várt jövedelem. A gazdaságban túlkereslet érvényesül. Túlkereslet esetén
a vállalatok azt tapasztalják, hogy nem szándékolt outputkészlet csökkenés megy
végbe a gazdaságban. Ez a termelés növelésére serkenti őket, és egészen addig
növelik azt, míg vissza nem áll a kívánatos output szint.
Hasonlóan az előbbihez az outputkészletek változása révén az egyensúly automatikusan
létrejön túlkínálat esetén is. Csak éppen a vállalatok most csökkenteni fogják
termelésüket, hiszen nincs rájuk fizetőképes kereslet.
- feladatok -