Babits Mihály:
Jónás imája

 

Hozzám már hűtlen lettek a szavak,
vagy én lettem mint túláradt patak
oly tétova céltalan parttalan
s úgy hordom régi sok hiú szavam
mint a tévelygő ár az elszakadt
sövényt jelzőkarókat gátakat.
Óh bár adna a Gazda patakom
sodrának medret, biztos útakon
vinni tenger felé, bár verseim
csücskére Tőle volna szabva rím
előre kész, s mely itt áll polcomon,
szent Bibliája lenne verstanom,
hogy ki mint Jónás, rest szolgája, hajdan
bujkálva, később mint Jónás a Halban
leszálltam a kínoknak eleven
süket és forró sötétjébe, nem
három napra, de három hóra, három
évre vagy évszázadra, megtaláljam,
mielőtt mégvakabb és örök
Cethal szájában végképp eltünök,
a régi hangot, s szavaim hibátlan
hadsorba állván, mint Ő sugja, bátran
szólhassak s mint rossz gégémből telik
és ne fáradjak bele estelig
vagy míg az égi és ninivei hatalmak
engedik hogy beszéljek s meg ne haljak.

Mai témánk Babits Mihály Jónás imája című verséhez kötődik. Olvasd el figyelmesen a verset, és elemezd a következő szempontok szerint:

A verselemzésnek így (legalább) három részből kell összetevődnie, és ezeknek összhangban kell lenniük egymással, úgy hogy egy komplex értelmezést kaphassunk. Valószínű, hogy ilyen konkrét feladat nem szerepel majd a felvételin, legalábbis nem így részletezve a megválaszolandó kérdéseket, azonban az összeállt elemzés mindenképpen válasz lehet az "elemezd a verset" feladatra.

   Megállapíthatjuk, hogy ezt a verset önmagában elemezni, mintegy kiragadva az életműből, nem érdemes, és hitelesen nem is lehet. Számos vershez kötődik, egyeseket szinte megtagad, másokat "továbbvisz", összegez. Tekinthetjük ezt a maga folyamatában, a hangos szótól az elnémulásig, gondoljunk csak a Balázsolásra, vagy spirituális jeleket fölfedezve a hit megtalálásáig. Mint korábban már többször szóltunk róla, életrajzi vonásokat felfedezni a versekben, és egyáltalán a szövegekben nem célszerű, mert ez már nem az esztétika (és irodalomelmélet) mai felfogását tükrözi. Ehelyett a teljes életműre érdemes hivatkozni, hisz - és ez mindig is érvényes volt - akár szereplíra (gondoljunk Petőfi felhők ciklusára) könnyen becsaphatja az olvasót. Nem hozhatjuk összefüggésbe teljes mértékben Babits betegségét vagy akár a hit megtalálását (főleg olvasmányélményeiben Szent Ágostonon és Szent Pálon keresztül) a versben megjelenő könyörgéssel. Az életműn túl mindenképpen fontos figyelembe venni a környezetet, amelyben a vers született, a kultúrkört, és a hivatkozásait, párbeszédét más szövegekkel.
   Mint a címből már kiderül, Jónás imája rokon szálakat mutat a korábban született, és a különböző válogatásokban, szöveggyűjteményekbe vele együtt szereplő Jónás könyvével. De milyen is a két vers viszonya? Induljunk ki a narrációból. A hosszúvers egy történetet mesél el, ha úgy tetszik, a bibliai Jónás könyvét parafrazálja, így a vers szövege egyes szám, harmadik személyben íródott, a szerző a külső "lejegyző", az Úr és prófétája történetét meséli el, mely tele van megpróbáltatásokkal, példabeszédekkel. Ezt a verset ismerjük, és nem feladatunk most elemezni. Ezzel szemben ez a vers a címén kívül (mely egyes szám harmadik személyként értelmezhető) egyes szám első személyű. Talán egy szöveg címe az a kötelező rész, mely elénk tárja a szerzőjét. Az egyes szám első személy, tehát az én eleve definiálja személyes hangvételét. Azonban! Valóban Jónás mondja ezt el? Ez Jónás imája? Nem. Több okból sem. Egyrészt nem illeszthető bele a bibliai hagyományba, melyet a rokon vers átfog. De:

"hogy ki mint Jónás, rest szolgája, hajdan
bujkálva, később mint Jónás a Halban
leszálltam a kínoknak eleven
süket és forró sötétjébe…"

   A fenti négy sorból kiderül, hogy a versbeli szerző mintegy felveszi a próféta szerepét, ez a mint Jónás a Halban-képből egyértelmű. Tehát a szerző belehelyezi magát Jónás szerepébe, és mintegy nyolc szétszórt soron keresztül elmeséli azt a történetet, melyet a Jónás könyvében részletesen írt meg. A sorok tömörsége arra ad következtetni, hogy ez a vers nemcsak a hosszúvers után következik, hanem mintegy összefoglalja azt, és ezzel akár fölé is helyezkedik, ha úgy tetszik, már nem tartja olyan fontosnak azt, hisz a mintegy tizenegy oldalon átnyúló verset nyolc sorban ilyen módon összefogni felfogható akár a vers megtagadásaként, vagy, mint a hangnemből később kiderül, a fecsegés már nem vállalásának.
   Miért is könyörög a szerző/Jónás? Mindvégig két dologra gondolhatunk. Két olyan fontos dologra, mely egy költő számára talán a legértékesebb lehet, mégpedig a hitre (ebben az esetben a keresztény Istenben), és az ehhez kapcsolódó, azt ezt kifejezni tudó hiteles szavakra, végső soron a költészetre. Négy szó azonban új dimenziót ad a versnek "mint rossz gégémből telik". Azt hiszem, ez az a kapocs, melynél egy másik nagyon fontos Babits versre gondolhatunk, mégpedig a Balázsolásra. A Balázsolás a személyes vallásosság igen belső átélésébe vezet be minket, a bibliai szövegek interpretációjába. Ez a négy szó a szöveg új dimenzióját nyitja meg előttünk, mégpedig a betegségét, mely a test elmúlását, és akár végső soron a teljes megsemmisülését is jelzi. Itt így ez a könyörgés átvált az életért való könyörgéssé, hisz ekkor teljesedhet ki a költészet is, ha van miből szólni. És természetesen a félelem is fontos tényező. Nagyon érdekes találkozása ez a belső (költői) és a külső (ha úgy tetszik, emberi) hangnak. Milyen ez a hang? A gazda bekeríti házát magabiztossága már sehol, az írásjelek hiánya a megadást jelentheti könnyen. Más verseinek központozása ugyanis a magyar helyesírás szabályait követi, de itt alig találkozunk vesszővel is, akár egyetlen mondat is lehet az egész vers. Teljes megújulásért könyörög, és az "úgy hordom régi sok hiú szavam" akár a korábbi életmű megkérdőjelezhetőségeként is olvasható, a parttalanság pedig fecsegésnek. Itt is bekerítésről van szó, de nem olyanról, melyben "elefántcsont-toronyba" vonul a költő, hogy távol legyen másoktól, hanem olyan kereteket szeretne, melyek egy adott cél felé vezetik, mely a tenger - a végtelen, végső soron az Isten. Itt következik a versnek egy érdekes "időcsavara", ugyanis a következő két sorból: "s mely itt áll polcomon,/ szent Bibliája lenne verstanom" kiderül, hogy egyrészt a Bibliát tekinti a kánonnak, ha úgy tetszik, az elfogadható mércének, melyet saját elkövetkező költészete elé állít, másrészt pedig azzal, hogy a polcán áll, már szerepel benne Jónás története. Ezen sorok után helyezi magát a próféta szerepébe (mintegy visszamenve az időbe, és összegezve költészetét) amiről korábban már szóltunk. Miért is kánon számára a Biblia? Erre a szerző nem ad teljes választ. Ha belegondolunk, ez a vers ars poetica-ként is értelmezhető, melyben a hagyományok szerint a költő meghatározza művészetét, miről, és hogyan szeretne szólni. Látszólag ellentét van a versben: míg meg szeretné újítani költészetét, addig szeretné megtalálni a régi hangot. Nevezhető-e ez az állapot (alkotói) válságnak?
   A vers egyértelműen telítve van biblia elemekkel. Egy dolog azonban homályos. Miért írja azt Babits, hogy "egy mégvakabb és örök / Cethal szájában végképp eltünök". Ha mindvégig Istenhez fohászkodik akkor miért nevezi vaknak azt? Vagy a halálra gondol?
   A világirodalom és a magyar is tele van vallásos versekkel. Ezeknek a nagy része azonban olyan személyes líra, amely belülről fakad. Másrészt létezik egy olyan vonulata is, amely számos bibliai elemet tartalmaz. Ezek az elemek már sokkal "kötöttebbek", és bizonyos témákat és asszociációkat hoznak magukkal - jelentéssel telítettek. Ezek gyakorlatilag metaforaként is értelmezhetők. Babits verseire inkább a bibliai elemekből való építkezés a jellemző, szemben például József Attilával. Hogyan is jelennek meg ezek az elemek más költők verseiben? Két példát említenék. Az egyik T. S. Eliot angol költő, akinek a Háromkirályok vagy Mágusok utazása egy hasonló vers. Egy átvett szöveggel - talált kézirattal kezdődik. A vers végén egymást követik a bibliai elemek: három fa; sorsvetés, szőlőtők, tömlők, fehér ló. Ha észrevesszük ezeket, akkor a versnek teljesen új értelmét is feltárhatjuk. Másik példa Pilinszky János, akit "katolikus" költőként szokás emlegetni. Az ő verset a misztikum hatja át, de rengeteg bibliai elem is jelen van bennük.
   A könyörgés ellenére a költő a szerepét mégsem tudta levetkőzni. Ugyanis dominál benne egy kicsit a póz, amelybe belehelyezkedve talán jó verseket tudna írni, melyek által költészete (mellyel másoknak szeretne tetszeni) ismét jó lehetne.

Feladatok

Hogy a különböző szövegekben szereplő bibliai szövegeket felismerd és ezáltal azokat elemezni tudd, fontos a Biblia ismerete. Add meg ezért, hogy melyik szentírási részhez tartoznak a következő szövegek, és mi azoknak a rövid jelentése.

  1. A csillag
  2. Halászok
  3. A magvető
  4. Farizeusok
  5. A kakas
  6. Szamaritánus
  7. A tékozló fiú
  8. Kenyérszaporítás
  9. Júdás csókja
  10. A bárány

- megoldás -

- vissza -