Filozófia felvételi előkészítő - 1. rész

Ebben a részben a nyugati filozófia kezdeteiről lesz szó. Ízelítőt kapunk az ezzel a korszakkal kapcsolatos azon nehézségekből, amelyek a szóban forgó korszakból fennmaradt szövegek értelmezésével kapcsolatosak. Ezeket a nehézségeket szem előtt tartva tanulmányozhatjuk a hozzáférhető töredékeket és egyéb közléseket.

Preszókratikusok

A filozófia i. e. 6. századtól Szókratészig terjedő korszakát preszókratikus filozófiának nevezzük. Az elnevezés arra utal, hogy ez a korszak Szókratész előtti.

A Szókratész előtti filozófiák megegyeznek abban, hogy töredékek formájában maradtak fönn. A töredékekről a következőket kell tudnunk:

Eredeti mű egyik filozófustól sem maradt fönn, minden amit ismerünk, idézetekből ismerjük, illetve a művekről szóló parafrázisokból és egyéb leírásokból.
A fennmaradt idézetek nem tárnak elénk teljes műveket, csak töredékeket. A töredékekről esetenként azt sem tudjuk, hogy egy művön belül hogyan követik egymást, vagy egyáltalán egy műhöz tartoznak-e. Nem ismerjük a töredékek kontextusát.
Nem tudjuk pontosan, hogy az egyes töredékeknek adott művön belül, illetve egy érvhez kapcsolódóan milyen szerepet szánt a szerzője, mekkora jelentőséget tulajdonított neki.

A preszókratikusok töredékeinek (fragmentumainak) és a róluk szóló beszámolóknak (testimóniumoknak) legteljesebb gyűjteményét Hermann Diels és Walter Kranz készítette, amelynek A preszókratikusok töredékei a címe. Ebben a gyűjteményben viszont nem csak a preszókratikusok, hanem a szofisták töredékei is szerepelnek. Összesen 83 filozófus szerepel a műben, ami ennek megfelelően 83 fejezetre bomlik. Minden fejezet egy A és egy B részből áll: az A részben vannak az adott filozófusra vonatkozó közlések (testimóniumok), a B részben találhatók az eredeti töredékek (fragmentumok). A preszókratikusokra - és persze a szofistákra is - ezen könyv szerint hivatkozunk. Például: Hérakleitosz A 1 a Hérakleitoszról szóló első testimóniumra utal, Hérakleitosz B 11 a Hérakleitosz tizenegyedik töredékére.

A preszókratikus filozófia forrásai:

Szókratész (i. e. 469-399) tanítványai és kortársai, az úgynevezett szókratikus filozófusok. Ők ismerhették az eredeti, teljes műveket, ám jellemző módon a nekik tetsző gondolatokat válogatták ki az eredeti művekből, a gondolatokat kiragadva szövegkörnyezetükből.
Platón (i. e. 427-347).
Arisztotelész (i. e. 384-322) és tanítványai. Külön említést érdemel Theophrasztosz (i. e. 370-286) Arisztotelész utóda a peripatetikus iskola élén.
Filozófus-folklór irodalom Arisztoxenosz, Timaiosz, Démétriosz és Hérakleidész.
Timón Szilloi című műve.
Biográfusok, akik a rendelkezésükre álló kevés adatokból, a töredékekből konstruálnak életrajzi adatokat, a filozófust mint típust tekintik, és megalkotják a preszókratikus filozófus tipikus életkereteit. Az itt említhető legjelentősebb munka Digenész Laertiosz Híres filozófusok élete című munkája.
Doxográfusok. A doxográfia szó egy műfajt jelöl: a preszókratikus filozófiai tantételeit gyűjteményes formában tartalmazó munkák összeségét. A doxográfia két fontos típusát érdemes megjegyezni:

1. diadokhé irodalom (Szótion, Euszebiosz, Irenaeus) A diadokhé irodalom a filozófusokat mester-tanítvány viszonyba igyekezett állítani, iskolákba rendezte őket.

2. kronográfia (Apollodórosz). A kronográfusok a preszókratikusok egyéb forrásokból ismert életrajzi adatait próbálták egységes formára hozni (pl.: szerintük minden filozófus 20 éves korában találkozott a mesterével, 40 éves korában érte el szellemi csúcspontját, 60 éves korában fogadta tanítványául az utódát és 80 éves korában halt meg).

THALÉSZ

I. e. 640-639. (624-623), Milétosz - i. e. 546-45. Hagyományosan a legkorábbi görög természetfilozófusnak tartjuk. Akméját i. e. 585-581 körül valószínűsítik. Kronológiai fogódzó az általa előre jelzett, i. e. 585. május 28-i napfogyatkozás (mely a méd-lüd csata napjára esett). Examüosz és Kleobulina fia, a Thelidák leszármazottja; föníciai származása kétséges (per contra vo. Hérodotosz I. 146.). Kroiszosz seregeinek átkelését a Halüszon úgy oldotta meg, hogy a folyót új mederbe terelte. Szövetségi politikájának köszönhetően Milétosz volt az egyedüli város, amely elkerülte a perzsa uralmat. A fenyegetett ióniai városoknak Theosz székhellyel ión szövetség szervezését javasolja, míg a többi városnak önálló közigazgatást tanácsolt. A közügyektől korán visszavonult. Föníciai utazásairól szóló tudósítások kétes hitelűek. Idős korában valószínűleg járt Egyiptomban. I. e. 582-581 körül kaphatta meg a szophosz (bölcs) címet. Platón (Theaitétosz 174a) egy világtól elrugaszkodott bölcsről tudósít, aki a csillagok tanulmányozása közben beleesett egy gödörbe. A bölcs életrevalóságát erősíti ezzel szemben Arisztotelész története (Pol. 1259a.), amely szerint Thalész jelentős haszonra tett szert az olajsajtolókkal való spekulációval.

[1. forrás]

ANAXIMANDROSZ

I. e. 610-609., Milétosz - i. e. 547-546 Praxiadész fia. Kronológiailag cáfolható, hogy Szamoszban, Polükratész türannosz környezetében élt volna (Apollodórosz szerint, lásd Diog. Laert. II. 3.). Neki tulajdonítják egy nap-óra és éggömb szerkesztését, egy Földet és tengert ábrázoló térkép elkészítését, valamint a gnómon felfedezését. Theophrasztosz szerint (vö. Simpl. Phys. 24.13.) Thalész tanítványa, majd követője. Elsőként foglalta írásba (prózába) tanítását a preszókratikus gondolkodók közül.

[2. forrás]

ANAXIMENÉSZ

I.e. 585-584., Milétosz -i. e. 526-525. Akméját i. e. 546-545-re teszik. Eurüsztratosz fia. Valószínűleg Anaximandrosz tanítványa. A feltételezések szerint Anaxagorasz "költőibb terminológiájához" képest (vö. Simpl. Phys. 24.17.) az "egyszerű és mesterkéletlen" ión nyelvjárást használta (Diog. Laert. II. 3.).

[3. forrás]

ANAXAGORASZ

I. e. 500-496., Klazomena - i. e. 428-427., Lampszakosz. Hégiszibolosz vagy Eubulosz fia. i. e. 430-479-ben érkezik Athénba. Periklész barátja. Hatott Euripidészre, s valószínűleg Szókratészre. Feltételezések szerint i. e. 456-455-ben száműzi őt Thuküdidész, Periklész ellenlábasa, majd i. e. 445-444-ben amnesztiát kap. Később, i. e. 433-430-ban Kleón száműzi istentelenség vádjával. Ekkor megy Lampszakoszba. Arisztotelész szerint (Metaph. 984b 18.) a klazomenai Hermetimosz volt a mestere.

PHILOLAOSZ

Krotóni, az I. e. V. sz. közepén élt. Püthagorasz tanítványa. A püthagoreus iskolák feloszlatása után vándorfilozófus lesz. Járt Szicíliában, Thébában (Platón szerint - Phaid. 61e. - Kebész itt hallgatta Philolaosz előadásait). Ciceró azt írja (Gr. 3.139.), hogy a tarentumi Arkhütasz tanára - ami kronológiailag nem zárható ki. Szatürosz említi, hogy Platón három püthagoreus könyvet vásárolt tőle száz mináért (Diog. Laert. Ill. 9.), s Herrnipposszal egyetért abban, hogy Platón valószínűleg visszaélt a könyvekkel, ezek alapján írta meg - állításuk szerint - a Timaioszt.

ALKMAION

Krotóni. Akméját i. e. 520 körülre teszik. Reirithosz fia, Püthagorasz Ifjabb kortársa és követője. Élettani, természetfilozófiai vizsgálódásokat végez. Faborinus szerint ő állította össze az első természetfilozófiai értekezést.

HÉRAKLEITOSZ

I.e. 544-540., Epheszosz -i. e. 480. Akméját i. e. 504-501-re teszik. Bloszón (vagy mások szerint Hérakón) fia. Előkelő, régi epheszoszi családból származik. A várost alapító Androklosz nemzetségének tagjai a "baszileusz" kitüntető címet viselték. Erről az őt megillető címről fivére javára lemondott (Diog. Laert. IX. 6.). Az epheszosziakkal kölcsönösen megvetették egymást. A gyerekekkel Artemisz temploma előtt kockázó Hérakleitosz városlakókat elutasító szavai mellett (Diog. Laert. IX. 3.) Heidegger a kemencénél melegedő gondolkodó hívogató hangját (Arist. P. A. 645a 17.) is meghallja. Személyes kapcsolatban volt I. Dareiosz perzsa királlyal. "Rejtélyesnek" "homályosnak" nevezik (a szatirista phliuszi Timón - Diog. IX. 6., illetve Cicero in: De finibus II. 5.15., vö. Clem. Alex. Strom. 5.89.).

[4. forrás]

XENOPHANÉSZ

I. e. 580-577., Kolophón - i. e. 485-430., Elea. Apja Dexiosz (vagy Dexinosz vagy Orthomenész). Miután az arisztokrácia hatalmát egy türannosz uralkodása váltotta fel Kolophónban, i. e. 555 körül száműzték. Megpróbálja visszatérését előkészíteni, ám Kolophón méd elfoglalása után (I. e. 546-545 körül) elhagyja Ióniát. Görög városállamokban vándorol, főleg Szicíliában; költő és énekes: valószínű, hogy saját verseit énekelte és nem másokét. Bizonyosan nem volt homéroszi rhapszodosz. A doxográfusok által egyöntetűen állított eleai tartózkodása nem erősíthető meg. Theophrasztosz szerint Anaximandrosz tanítványa; Arisztotelész szerint Parmenidész tanára. Versmértékben írt (hexameter, jambikus trimeter). Diogenész Laertiosz szerint (IX. 20.) kétezer sort írt Kolophón alapításáról ás Elea gyarmatosításáról.

PARMENIDÉSZ

Eleai, i. e. 540-ben született. Akméját i. e. 540-501-re teszik. Plutarkhosz szerint ő adott alkotmányt (politeía) Eleának (Adv. C. 32. 1 126a). Xenophanész tanítványa ás követője (ezt biográfiailag megerősíti, hogy Xenophanész Eleában halt meg). A püthagoreus Ameiniász is hatott gondolkodására (Diog. Laert. IX. 21-25.). Nem valószínűsíthető, hogy Athénban járt volna (per contra vö. Plat. Parm. Laert. 127b)..Miként Xenophanész, ő is tanköltemény formájában rögzítette tanítását.

ZÉNON

I. e. 495-480., Kolophón - i. e. 430., Elea. Akméját i. e. 464-481-re teszik. Apollodórosz szerint nemzőatyja Teleutagorasz, nevelőapja pedig Pürész fia, Parmenidész. Zankléban, Katanában és Eleában élt. Az eleai türannosz elleni összeesküvés leleplezésekor ölték meg (Diog. Laert. IX. 26-27.). Ennek hiteles története a ma ismert adatok fényében nem rekonstruálható.

TESZTEK

Most következzen mindenki örömére három teszt, amelyeknek minden kérdése megválaszolható az olvasmányjegyzék kötetei alapján.

Az ókori görög filozófia kezdetei
A preszókratikus filozófia

A

1.	Mikor jelent meg a filozófia görög földön?
2.	Kik voltak a legfontosabb preszókratikus filozófusok?
3.	Mik a preszókratikus filozófia forrásai, és mikor keletkeztek? Kiktől származnak a legfontosabb források? Milyen, a preszókratikus filozófiát feldolgozó műfajok alakultak ki Alexandriában? [Ismertetések, parafrázisok, értelmezések]
4.	Mi a testimónium és a fragmentum? Kik gyűjtötték ezeket egybe? Mi a gyűjtemény címe, mikor adták ki és milyen a szerkezete?
5.	Mik a korszak filozófiai műfajai? Kire melyik jellemző? Honnan származnak ezek a műfajok?
6.	Alapfogalmak. Mi a szó - eredeti és - filozófiai jelentése? kozmosz arkhé princípium akmé diadokhosz kronográfia Mi a különbség kozmológia és kozmogónia között?
7.	Ki Immanuel Bekker, és mi volt a jelentőssége?
8.	Parmenidész és Melisszosz miért nem természetfilozófusok Arisztotelész szerint?
9.	Ki volt Szimplikiosz és kb. mikor élt?
10.	Mi az apeiron?
11.	Ki tanította több kozmosz létezését?
12.	Kinek a töredéke a legkorábbi filozófiai szöveg? Hány töredék maradt fönn Thalésztól?
13.	Kitől származik és hogyan értelmezhető a következő szöveg: "amikből keletkezésük van a dolgoknak, azokban lelik pusztulásukat is szükségszerűen, mert büntetést és váltságdíjat fizetnek egymásnak jogtalankodásukért az idő rendje szerint"? [kulcsszavak: epikus nyelvhasználat, jogi terminológia, a "dolgok" kifejezés minőségekre utal nem tárgyakra]
14.	Milyen különböző típusú tanítások vannak a kozmosz arkhékból való létrejöttére? +1 Fejtse ki fél oldalban, hogy mik a korai görög filozófiai nyelv sajátosságai!

B

15.	Mi a megismerés kettőssége Parmenidésznél és Hérakleitosznál? to onta, to pán, phüszisz
16.	Hány jelentése van a "Logosz"-nak?
17.	Hogyan értelmezhető Hérakleitosz B1 ? "Noha ez a Logosz örökké létezik, az emberek képtelenek megérteni mind azelőtt, hogy hallották volna, mind azután, hogy először hallották, mert bár minden e Logosz szerint történik, mégis olyanok [az emberek], mintha nem tapasztalták volna meg azokat a beszédeket és dolgokat, amelyeken én végigvezetem őket, és amelyeknek mindegyikét fölbontom annak valódi természete szerint, és megmutatom, hogyan van, a többi ember azonban ugyanúgy nem veszi észre, amit ébren művel, mint ahogy elfelejti, amit álmában tett." Milyen értelemben használja a "Logosz"-t?
18.	Miben írta Parmenidész a tankölteményét? Mi az epikus kerettörténet?
19.	Mi Parmenidész hármas tanítása? Mit jelentenek a következő kifejezések? alétheia Diké to on hodosz to pán methodosz to noein doxa Léteznek-e a keletkező-pusztuló dolgok Parmenidész szerint? Az azonosság milyen értelmezését teszi lehetővé a következő szöveg: "mert ugyan az a gondolkodás és a létezés"? (Parmenidész B3)
20.	Mi Empedoklész tanítása?
21.	Mi az amplifikáció?
22.	A hagyomány szerint ki dolgozta ki a retorika eszköztárát? Melyik filozófiai irányzathoz soroljuk? Kinek volt a tanítványa?
23.	Hogyan értelmezhető: "kettős a halandók keletkezése, kettős a távozásuk"? Kitől való?

C

24.	Melyik antik filozófiai "iskolához" tartozott... Thálész Alkmaión Philolaosz Leukipposz Anaximenész Melisszosz Empedoklész
25.	Hagyományosan kit tekintünk a következő filozófusok mesterének? Parmenidész Püthagórasz Anaximandrosz Zénón Démokritosz Empedoklész
26.	A következő filozófusoknál mi az arkhé? Anaximandrosz Anaximenész Démokritosz Empedoklész Hérakleitosz Parmenidész Püthagórasz Thálész
27.	Kit sorol föl Platón a hét görög bölcs között az első helyen?
28.	Platón Szókratészen kívül más filozófust is hallgatott. Ki ez a filozófus, és kinek a közvetett tanítványa?
29.	Platón egyik dialógusának címe egy eleai filozófus nevét viseli. Mi a dialógus címe?
30.	Szókratészt ie. 399-ben kivégezték Athénban, többek között istenkáromlás vádjával. Előtte egy filozófust szintén hamis vádak alapján perbe fogtak és kivégeztek Athénban. Ki volt ez a filozófus? Milyen ürüggyel perelték be? A filozófus melyik tanítása szolgáltatta erre az alapot? Mi volt a vádlók valódi indítéka? Platón Phaidón című dialógusa alapján mit mondhatunk el e filozófus és Szókratész kapcsolatáról? Mennyiben támasztják alá Szókratész álláspontját e filozófusról szóló azon közlések, melyeket Arisztotelész Metafizikájának I. könyvében olvashatunk?
31.	Szókratész milyen értelemben jelent korszakhatárt a görög filozófiában?
32.	Mi a szent tetraktüsz, és hogyan értelmezhető mint szimbólum?
33.	Kiket tekint az angolszász filozófiatörténeti hagyomány posztparmenideánusoknak, és miben nevezi meg a jelentőségüket?
34.	Ismertesse vázlatosan Püthagórasz harmóniaelméletét!
35.	Határolja körül a filozófiai tanköltemény fogalmát!
36.	Mit jelentenek a következő kifejezések, és mely filozófusokra jellemző? gnómon daimón maniá
37.	Milyen értelemben tagadható az empedoklészi zárt kozmológiai sémában fellépő ellentétek szukcesszivitása?
38.	Hogyan kapcsolja össze Hérakleitosz a lélek és a Logosz fogalmát?
39.	Hogyan különül el a pszühé és az éthosz fogalma Hérakleitosznál?
40.	Ki tanítja, hogy... a föld henger alakú a föld gömb alakú a föld kering egy központi tűz körül a kecskék a fülükön át lélegeznek a lélek levegő a lelkek a nedvességből párolognak fel minden a fényből és a sötétből részesedve jön létre a bal oldalon megtermékenyített nők fiút szülnek
41.	Milyen filozófiatörténeti utalás rejlik a képekben?

Olvasmányjegyzék:

Görög gondolkodók 1, 2, 5, Kossuth Kiadó 1992
SH Atlasz Filozófia, Springer Hungarica 1993
33 híres bölcseleti mű, Móra Könyvkiadó 1995
A. C. Grayling: Filozófiai kalauz, Akadémia Kiadó 1997
Steiger K.: A lappangó Örökség Jószöveg, Műhely Kiadó 1999
G.S. Kirk, J. E. Raven, M. Schofield: A preszókratikus filozófia, Atlantisz
Steiger K.: A szofista filozófia szöveggyűjtemény, Atlantisz 1993
Steiger K.: Bevezetés a filozófiába szöveggyűjtemény, Holnap Kiadó 1994

- megoldás -

- vissza a tematikához -