A történelem segédtudományai

 

Diplomatika (oklevéltan)

Oklevelek formai vizsgálata és létrejöttük körülményeit kutatja

Paleográfia

Írások történetével foglalkozó tudományág

Epigráfia (felirattan)

Az ókori feliratok gyűjtésével, megfejtésével foglalkozik

Kodikológia

A kódexeket (kézzel írott könyvek) vizsgálja


Pecséttan

 

Kronológia

Az időmérés és időszámítás tudománya

Az idő mértékegységeinek meghatározása legtöbbször csillagászati megfigyelésen alapul, amely a Föld-Hold-Nap mozgásának figyelembe vételével történik. A holdév (354 nap) és a napév (365 nap) azonban nem fed egymást. Az európai rendszer, amely az egyiptomiaktól származik és Julius Caesar tökéletesíttette, a szolaris (napév) évet használja. A Julián- naptárat, amelyet a mai napig is használunk utoljára XIII. Gergely pápa módosíttatta 1582-ben (gregoriánus naptár).

A keresztény időszámítás

Krisztus születésének időpontját, amely a kezdőpontot adja a 6. sz-ban határozta meg Dionysius Exiguus római apát. Ez az időszámítás a 11. sz-ra terjedt el Európában kivéve az iszlám és a keleti kereszténységet valló országokban. Így Oroszországban Nagy Péter cár rendelte el az időszámítás megváltoztatását (7208. dec. 31. után 1700. jan. 1. következett).


Genealógia: eredet- vagy származástan, családtörténet.

Fontosabb fogalmak:

Név:

VilágtérképTörténeti földrajz

Néhány ókori város és a mai ország neve, amelynek a területén található:

Törökország Tunézia Libanon Irak Irán Izrael
Pergamon Karthago Szidon Ur Szuza Akko
Epheszosz Zama Büblosz Uruk Ekbatana Haifa
Milétosz   Türosz Lagas Perszepolisz Názáret
Halikar-nasszosz   Megiddo Larsa   Jeruzsálem
Trója     Eridu    
      Asszur    
      Ninive    
      Babilon    

 

Numizmatika: pénztörténet


Az európai országok pénzverését három szakaszra bonthatjuk:

  1. Denárperiódus (középkori pénzverés a XIII. század végéig)
  2. Garasperiódus (XIII-XIV. sz. fordulójától a XV-XVI. sz. fordulójáig)
  3. Tallérperiódus (XV-XVI. sz. fordulójától a XIX. sz-i nemzeti valutáig)

 

Heraldika: címertan


A címer egy családhoz, földterülethez kötődő színes jelvény, amely az évszázadok folyamán örökölhető. A címer legfőbb hordozója a pajzs, amelyen a színes figurális ábrázolások elhelyezkednek. Európában a 12. sz-ban jelent meg és terjedt el használatuk.

Középcímer

A magyar középcímer

A magyar országcímer

Inszigniológia: hatalmi jelvények történetét vizsgáló tudomány

Magyar koronázási jelvények

A legfontosabbak (mivel csak akkor tartották érvényesnek a koronázást, ha azt a hagyományos jelvényekkel végezték ld. pl. Károly Róbert háromszori koronázása): a korona, a jogar, az országalma és a kard volt valamint a palást, amely Szent István öröksége.

Koronázási jelvények

Korona

A ma látható Szent Koronát I. István még nem viselhette, azt később állították össze V. István vagy más feltételezések szerint III. Béla koronázására. A két részből álló korona alsó rész, az úgy nevezett görög korona egy homlokpánt, amelyet drágakövek és színes zománcképek (pl. Bíborbanszületett Konstantin, I. Géza) díszítenek A pánt elülső részét 8 oromdísz ékíti, az elülső rész közepén félkör alakú aranylapon az áldást osztó Krisztus látható. A pánton aranyláncokon lóhere formájú drágakövek függnek. A korona felső részét az úgynevezett latin koronát szintén az áldást osztó Krisztus díszíti az ezt körülvevő apostolképekkel. A pántok kereszteződésében található az aranykereszt, amely ferdeségére nincs megnyugtató érvelés.

Története:

Jogar

A nyele fapálca aranyozott ezüstlemez borítással, amelynek végére szabálytalan hegyi kristályt erősítettek aranyfoglalatba. a kristálygömbbe 3 oroszlánt véstek. valószínűleg 10. sz-i munka.

Országalma

Tömör, aranyozott rézgolyó, tetején az apostoli kettős kereszttel. Valószínűleg a 14. sz-ban az Anjouk készíttették, mivel a ráerősített lemezen liliomos címerük látható.


Kard

A ma látható kard a 16. sz-i velencei ötvösmunka.
Az eredeti kard a 16. sz-ban elveszett. A prágai szent Vitus templomban őriznek egy viking kardot, amely Luxemburgi Károly leltárában mint Szent István kardja szerepel.

Palást

Gazdagon hímzett bíborselyem kelméből készült. Szöveget is hímeztek bele, amely szerint István és Gizella ajándékozta a székesfehérvári bazilikának.

 

Vexillológia: zászlótörténet

A zászlókat a hadviselésben, már az ókortól használták. A középkorban jelvénnyel, címerrel díszítették. A lobogó mint a nemzeti hovatartozás jelképe a 16. sz-ban alakult ki. Elsőként a hollandok használták. A francia forradalomtól kezdve terjedt el a nemzeti trikolór használata.


Magyar zászlóink


A megadott témák forrásai, további ismeretszerzéshez ajánlott művek:

A magyarságtudomány kézikönyve. Szerk. Kósa László. Bp. 1991.
A történelem segédtudományai. Szerk. Bertényi Iván. Bp. 1988.
Történeti földrajzi kislexikon. Szerk. Zsidi Vilmos. Bp. 1995.
Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig. Szerk. Honvári János. Bp. 1997.
Magyar Történelmi Fogalomtár. Szerk. Bán Péter. Bp. 1989.
Bertényi Iván: Kis magyar címertan Bp. 1984

- teszt -

- vissza a tematikához -