A történelem segédtudományai

Diplomatika (oklevéltan)

Oklevelek formai vizsgálata és létrejöttük körülményeit kutatja

Paleográfia

Írások történetével foglalkozó tudományág

Epigráfia (felirattan)

Kodikológia

A kódexeket (kézzel írott könyvek) vizsgálja

Pecséttan

Kronológia

Az időmérés és időszámítás tudománya

• az idő számításának kezdőpontját a különböző népek más-más dologhoz kötik:
• ókori görögök az első olimpiai játék megrendezésétől számították: Kr. e 776.
  
• ókori rómaiak Róma város alapítását tekintették kezdőpontnak: Kr.e. 753.
  
• a zsidóság a világ teremtésétől számol: Kr. e 3761., amit a Bibliában található ősatyák mondai korának összeadásából következtetett ki
  
• bizánci kezdőpont is a világ teremtéséhez kötődik: Kr. e. 5494.
  
• a keresztények krisztus feltételezett születésétől számolnak
  
• a mohamedánok prófétájuk Mohamed Mekkába menekülésétől számolnak: 622.

Az idő mértékegységeinek meghatározása legtöbbször csillagászati megfigyelésen alapul, amely a Föld-Hold-Nap mozgásának figyelembe vételével történik. A holdév (354 nap) és a napév (365 nap) azonban nem fed egymást. Az európai rendszer, amely az egyiptomiaktól származik és Julius Caesar tökéletesíttette, a szolaris (napév) évet használja. A Julián- naptárat, amelyet a mai napig is használunk utoljára XIII. Gergely pápa módosíttatta 1582-ben (gregoriánus naptár).

A keresztény időszámítás

Krisztus születésének időpontját, amely a kezdőpontot adja a 6. sz-ban határozta meg Dionysius Exiguus római apát. Ez az időszámítás a 11. sz-ra terjedt el Európában kivéve az iszlám és a keleti kereszténységet valló országokban. Így Oroszországban Nagy Péter cár rendelte el az időszámítás megváltoztatását (7208. dec. 31. után 1700. jan. 1. következett).

• az év nem mindig jan. 1-vel kezdődött elsősorban pogány eredete miatt csak a 14. sz-tól terjedt el. márc. 25. szinte egész Nyugat-Európában elterjedt évkezdet volt, ez az angyali üdvözlet napja.
  
• szept. 1. főleg a keleti kereszténységben elterjedt évkezdet
  
• dec. 25. az egyik leginkább elterjedt évkezdet, Magyarországon a 16. sz-ig ezt használták
• a hónapok neveit a legtöbb nép a rómaiaktól vette át, ám léteznek saját anyanyelvi hónapnevek is
  
• Magyarország:
  január = Boldogasszony hava, február = Böjtelő hava március = Böjtmás hava április = Szent György hava május = Pünkösd hava június = Szent Iván hava július = Szent Jakab hava augusztus = Kisasszony hava szeptember = Szent Mihály hava október = Mindszent hava november = Szent András hava december = Karácsony hava
• a középkorban a napokat inkább jeles egyházi ünnepekhez viszonyítva adták meg a mai sorszámmal jelölés a 14. sz-tól kezdett elterjedni

Genealógia: eredet- vagy származástan, családtörténet.

Fontosabb fogalmak:

• ős - felmenő rokon, akitől valaki vagy valamely család származik
  
• nemzetség (gens) - egy közös őstől származó, azonos nevű ivadékok sora
  
• nemzedék (generáció) - egy időben élő, megközelítően azonos korú emberek összessége
  
• ág - leszármazási vonal (egyenes ági, oldalági)

Név:

• Anjou-kortól alakult ki a vezetéknév
  
• öröklődő családnevek kialakulása a nemesség körében (XIV-XV.sz.) a városi polgárság körében (XV.sz) a jobbágyság körében (XVI-XVII. sz.)
  
• 1787. bevezetik a vezetéknevek apai ágon való öröklését
  
• a névváltoztatást királyi engedélyhez kötik 1848. belügyminisztériumi engedélyre változik

Történeti földrajz

• korábbi történeti korok földrajzi képének rekonstruálása
  
• forrásai az oklevelek, amelyek megadják birtokok határát, gazdasági természeti jellemzőit, adó- és birtokösszeírások, helynévtárak
  
• Az első Magyarországot ábrázoló térkép a 16. sz-ban készült. 1785-ben volt az első egész Magyarország területét felölelő katonai felmérés

Néhány ókori város és a mai ország neve, amelynek a területén található:

Numizmatika: pénztörténet

Az európai országok pénzverését három szakaszra bonthatjuk:

1. Denárperiódus (középkori pénzverés a XIII. század végéig)
   
2. Garasperiódus (XIII-XIV. sz. fordulójától a XV-XVI. sz. fordulójáig)
   
3. Tallérperiódus (XV-XVI. sz. fordulójától a XIX. sz-i nemzeti valutáig)

• I. Istvántól az Árpád-korban változó értékkel érvényes: ezüstdénár
  
• Károly Róbert: magyar aranyforint 1325-ben, váltópénz a garas 1329-től
  
• Mátyás: állandó ezüstpénzt veret 1467-ben, de forgalomban van a dénár, az obulus, a garas és a magyar aranyforint is
  
• I. Ferdinánd: ezüsttallért veret 1553-ban, létezik még a magyar aranyforint, ekkor dukát a neve, váltópénze az ezüstdénár
  
• 1659-től bevezetik a krajcárértéket, de megmarad az aranydukát és az ezüst váltópénzek is.
  
• II. Rákóczi Ferenc: arany féltallért veret, váltópénze az ezüst poltura (lengyel mintára)
  
• 1760. először vernek Magyarországon rézpénzt
  
• 1762. az első papírpénz megjelenése
  
• 1848/49. először lesz magyar nyelvű felirat a pénzen
  
• 1892. az aranyalapú korona-valuta megjelenése
  
• 1926. aranyalapú pengő kibocsátása
  
• 1946. aranyalapú forint megjelenése

Heraldika: címertan

A címer egy családhoz, földterülethez kötődő színes jelvény, amely az évszázadok folyamán örökölhető. A címer legfőbb hordozója a pajzs, amelyen a színes figurális ábrázolások elhelyezkednek. Európában a 12. sz-ban jelent meg és terjedt el használatuk.

A magyar középcímer

A magyar országcímer

• Magyarországon az első ábrázolással III. Béla idején találkozunk, ezeken az érméken már megjelent a kettős kereszt ábrázolása.
• I. Imre idején címereink másik alapeleme a vörössel és ezüsttel vágott pajzsmező is megjelent.
• Az Anjouk egyesítették saját liliomos címerüket az Árpádokéval és megjelent a kereszt alatt a hármas lóhereív, ez még nem hegyet jelentett ekkor csak talapzatot adott. 14. sz. végén bukkan fel a pajzs fölé helyezett korona.
  
• A 15. sz végétől a címerhez szimbolikus jelentés tapadt: az ezüst sávot a 4 folyóval (Duna, Tisza, Dráva, Száva) a kereszt alatti lóhere formát hegyekkel (Tátra, Mátra, Fátra) azonosították. Ezzel készen állt az úgy nevezett kiscímer. E mellett kialakult a középcímer, amely a meghódított vagy igényelt tartományok címereit is magában foglalta (Horvátország, Dalmácia, Szlavónia, Erdély).
• 1849-ben alakították ki a Kossuth-címert, amely a kiscímert jelentette korona nélkül.
  
• 1949-ben, majd 1957-ben új szocialista jelképekkel teletűzdelt országcímert vezettek be.
• A ma érvényes címert 1990-től használjuk, amely a koronás kiscímert idézi.
  
  

Inszigniológia: hatalmi jelvények történetét vizsgáló tudomány

Magyar koronázási jelvények

A legfontosabbak (mivel csak akkor tartották érvényesnek a koronázást, ha azt a hagyományos jelvényekkel végezték ld. pl. Károly Róbert háromszori koronázása): a korona, a jogar, az országalma és a kard volt valamint a palást, amely Szent István öröksége.

Korona

A ma látható Szent Koronát I. István még nem viselhette, azt később állították össze V. István vagy más feltételezések szerint III. Béla koronázására. A két részből álló korona alsó rész, az úgy nevezett görög korona egy homlokpánt, amelyet drágakövek és színes zománcképek (pl. Bíborbanszületett Konstantin, I. Géza) díszítenek A pánt elülső részét 8 oromdísz ékíti, az elülső rész közepén félkör alakú aranylapon az áldást osztó Krisztus látható. A pánton aranyláncokon lóhere formájú drágakövek függnek. A korona felső részét az úgynevezett latin koronát szintén az áldást osztó Krisztus díszíti az ezt körülvevő apostolképekkel. A pántok kereszteződésében található az aranykereszt, amely ferdeségére nincs megnyugtató érvelés.

Története:

• 1001-ben Istvánt (még nem az itt leírt jelvényekkel) koronázták királlyá Esztergomban. Az ekkor használatos jelvények eltűntek
  
• a ma ismeretes korona kb 1180-ra alakult ki Székesfehérváron, Visegrádon, Budán őrizték
  
• 1440-ben Habsburg Albert özvegye kilopta az országból, Mátyás király szerzi vissza II. Frigyestől hatalmas összeg fejében (1464)
  
• 1551-ben Izabella királyné Ferdinándnak adta át
  
• 1619-ben II. Mátyás adta vissza a magyaroknak és a pozsonyi várban őrizték
  
• 1849-ben Orsovánál elásták, amelyet a Habsburgok 1853-ban ásattak ki, ettől kezdve Budán őrizték
  
• a második világháború idején Nyugatra menekítették, 1945-től amerikai tulajdonba került, amelyet 1978-ban ajándékoztak vissza
  

Jogar

A nyele fapálca aranyozott ezüstlemez borítással, amelynek végére szabálytalan hegyi kristályt erősítettek aranyfoglalatba. a kristálygömbbe 3 oroszlánt véstek. valószínűleg 10. sz-i munka.

Országalma

Tömör, aranyozott rézgolyó, tetején az apostoli kettős kereszttel. Valószínűleg a 14. sz-ban az Anjouk készíttették, mivel a ráerősített lemezen liliomos címerük látható.

Kard

A ma látható kard a 16. sz-i velencei ötvösmunka.
Az eredeti kard a 16. sz-ban elveszett. A prágai szent Vitus templomban őriznek egy viking kardot, amely Luxemburgi Károly leltárában mint Szent István kardja szerepel.

Palást

Gazdagon hímzett bíborselyem kelméből készült. Szöveget is hímeztek bele, amely szerint István és Gizella ajándékozta a székesfehérvári bazilikának.

Vexillológia: zászlótörténet

A zászlókat a hadviselésben, már az ókortól használták. A középkorban jelvénnyel, címerrel díszítették. A lobogó mint a nemzeti hovatartozás jelképe a 16. sz-ban alakult ki. Elsőként a hollandok használták. A francia forradalomtól kezdve terjedt el a nemzeti trikolór használata.

Magyar zászlóink

• I. István korában a vörös zászlóra a turul helyett a kereszt került fel,
• III. Béla pedig már a kettős keresztet hímeztette zászlajára.
• II. András vörös-ezüst csíkozású zászlót használt.
• 16. sz-tól ismét csak vörös színű a lobogó, jelentőségét elveszti.
• 1608-ban II. Mátyás koronázásakor tűnt fel együttesen a 3 színű zászló.
• Rákóczi szabadságharc idején a fehér selyemből készült zászló terjedt el.
• A francia trikolór mintájára a 18. sz-tól terjedt el hazánkban a három színű zászló használata. Az 1848-as törvények rögzítették a nemzetiszínt és az országcímert, amit az uralkodó is szentesített.
• Magyarország nemzetiszínei a 19. sz. óta nem változtak csupán a címer alakult át a zászlón.

A megadott témák forrásai, további ismeretszerzéshez ajánlott művek:

A magyarságtudomány kézikönyve. Szerk. Kósa László. Bp. 1991.
A történelem segédtudományai. Szerk. Bertényi Iván. Bp. 1988.
Történeti földrajzi kislexikon. Szerk. Zsidi Vilmos. Bp. 1995.
Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig. Szerk. Honvári János. Bp. 1997.
Magyar Történelmi Fogalomtár. Szerk. Bán Péter. Bp. 1989.
Bertényi Iván: Kis magyar címertan Bp. 1984

- teszt -

- vissza a tematikához -