Berkeley: Hülasz és Philonusz három párbeszéde
Első párbeszéd

Kérdések

1. Ismertesse az érzéki dolgok meghatározásának változásait a párbeszéd során!
   
2. Hogyan bizonyítja Ph., hogy a hő nem a tárgyakban létezik?
   
3. Hogyan létezik a hang H. és Ph. szerint?
   
4. Hogyan bizonyítja Ph. az elsődleges tulajdonságokról, hogy azok sem az anyagi szubsztanciainherens tulajdonságai?
   
5. Hogyan cáfolja Ph. H. feltevését tárgyról és érzetről?

Válaszok

1. Eleinte H. azt a definíciót adja az érzéki dolgoknak, hogy ezek azok, amelyeket érzékeinkkel közvetlenül észlelünk. Nem tartozik ide tehát a jelenségek okának vizsgálata, hiszen az érzékek nem vonnak le következtetéseket. Az érzéki dolgok ugyankkor érzéki tulajdonságok együttesei. A továbbiakban azonban minden egyes tulajdonságról kiderül, hogy relatív, ezért nem juthatunk el ahhoz a bizonyossághoz, mely szerint az érzéki dolgok léteznek.
   
2. a) Először is azt állítja, hogy a legerősebb hőfok fájdalom. Mivel pedig egy nem észlelő dolog pedig nem képes fájdalomra, így egy dolog nem lehet alanya a fájdalomnak. Tehát nem lehet benne nagy hő, mert az anyagi szubsztanciában nem létezhet.
   b) A fájdalom viszont mindenképpen azonos a hővel, állítja Ph., mert amikor közvetlenül érzékeljük, nem két külön ideát, hanem egyetlen egyszerű ideát kelt bennünk. És így minden heves érzés érzéki fájdalom vagy élvezet kíséretében jelenik meg, amely csak az elmében létezik. Tehát az erős érzetek által közvetített dolgok csak az elmében léteznek.
   c) Az alacsonyabb hőfokokra ez hasonlóképpen áll. Ám a hideg kéz-meleg kéz problémája [lásd a 23. hét 8. kérdését!] ugyanahhoz a vízhez különböző érzeteket rendel, így képtelenség állítani, hogy a hő a dolgokban létezik.
   
3. H. állítja, hogy a hang nem terjed a levegő hiányában, tehát inkább a levegő inherens tulajdonsága lehet ez. A hang H. szerint kétféle: ahogyan észleljük és ahogyan önmagában van, azaz mint hangérzetet és mint a levegő mozgását. Csak a köznyelv mondja a hangra, hogy hang, mikor az mozgás. Ph. ebből azt a következtetést vonja le, hogy a hangokat sosem halljuk, csak láthatjuk vagy tapinthatjuk (mint mozgást). De ez ellentmondásban van a dolgok igazságával. Tehát a hang sem létezik az elmén kívül.
   
4. a) Ami az ember számára kicsi, egy bogár számára nagy - pedig ugyanazokkal az érzékekkel van felruházva mindkettő. Egy dolog önmagában nem lehet különböző kiterjedésű. Ha egy tárgyhoz közeledünk, akkor nagyobbnak látszik, mint messziről.
   b) Egy felület szabad szemmel simának és gömbölyűnek látszik, mikroszkóp segítségével pedig egyenetlennek és szögletesnek.
   c) Hiába a törvény (egy mozgó test gyorsasága fordított arányban áll a távolság megtételéhez szükséges idővel), lehetséges, hogy az ideák kétszer olyan gyorsan kövessék egymást valaki elméjében, mint máséban. Ezért egy test mozoghat valaki számára lassan, mikor más számára gyors.
   d) A szilárdság is relatív, mert egy erős állatnak lágyabb lehet egy test, mint egy másiknak.
   
5. H. szerint az érzet az észlelő elme aktusa, ezenkívül van valami, amit észlelünk, a tárgy. Ph. szerint ez nem lehet így, mivel az elme cselekvése lenne az érzet, a másik pedig nem. Csakhogy az elme akkor aktív, ha létrehoz, megszakít vagy megváltoztat valamit. Az elem tehát akkor aktív, ha akaratlagos. Ám az érzékelés nem aktív, hanem passzív: a szín észlelése nem cselekvés, hanem elszenvedése valaminek. Az anyagi szubsztancia (külső tárgy) nem érzékelhető, csak móduszai és tulajdonságai segítségével, ez pedig ellentmond az érzékelés közvetlenségének.