TÖRTÉNET

A tudományos pszichológia kialakulása:
hagyományok, hősök, fordulópontok

I. Bevezető

Naiv pszichológia, népi pszichológia (lelki folyamatokra stb. vonatkozó kifejezések)
Rejtett feltételezésrendszer - a viselkedés értelmezése
Természettudomány: magyarázatot találni a megfigyelhető jelenségekre, függetlenedni a külső befolyások alól (felvilágosodás kora)
A pszichológia kialakulására hatottak:

1. filozófia (racionalista, empirista hagyományok; tudományfilozófia)
   
2. természettudományok (fiziológia-élettan, elméleti biológia-evolúcióbiológia)
   

II. Az előtörténet

1. Descartes és a racionalista hagyomány
   Descartes: a hittől független alapot találni a világ megismerésére, az emberi lélek megismerése, test-lélek viszony (interakcionalista dualizmus), a tudatosság személyes természete, a gondolkodás és a nyelv vizsgálata, tudásunk velünkszületett (nativizmus).
   Gondolatrendszerének bizonyos elemei a kognitivizmushoz kapcsolhatók.
   
   
2. Az empirista hagyomány
   Locke: tabula rasa (külső tapasztalat a meghatározó)
   1. észlelés (ideák)
   2. asszociációk (az ideák összekapcsolása)
   3. absztrakció (az egyedi ideákból a közös jegyek elvonása - absztrakt fogalmak létrehozása)
   Hume: a pszichés folyamatok oksági törvények alapján működnek.
   Mill: az egyedi tapasztalatok különbözőkre formálják az embereket, a személyiség változatossága társadalmi érték (politikai filozófia), pozitivizmus.
   Az empirizmus gondolatrendszerének bizonyos elemei a behaviourizmushoz kapcsolhatók.
   
   
3. A fiziológiai gondolkodás fejlődése
   Descartes elmélete az idegműködésről (reflex korai leírása, akaratlagos és reflexes mozgások megkülönböztetése).
   Whytt, Legallois: a reflexműködések központja a gerincvelő.
   Bell, Magendie: az alapvető anatómiai viszonyok leírása.
   Pavlov, Szokolov: a fiziológiai reflexfogalom, mint minden viselkedést magyarázó általános elv.
   Jackson: az idegrendszer eredete és szerkezete (benne az evolúciós állapotok tükröződése), kontroll és gátlás.
   Helmholtz, Fechner, Weber: az észlelés kutatása, pszichofizika.
   Gall, Broca, Wernicke: az agyi lokalizáció kutatása.
   
   
4. A 19. század fontos fejleményei: pozitivizmus és evolúcióelmélet
   
   A pozitivizmus hatása a pszichológiára
   Comte: a társadalomtudományoknak át kell venniük a természettudományok módszereit, de rendszerében a pszichológiának nem talált helyet (szociológia, vagy fiziológia).
   Mill: rendszerében az asszociációk törvényeit kutató pszichológia központi szerepet kap.
   
   A darwini elmélet hatása a lélektanra
   Darwin: szembekerül a zsidó-keresztény felfogással, variáció, szelekció, öröklés, nézetei hatottak a fejlődéslélektanra, az összehasonlító lélektanra (az állatok vizsgálata az ember jobb megismerése érdekében), a variáció a fejlődés előfeltétele (személyiség-lélektan, pszichometria), az evolúció a jobb alkalmazkodás kialakulását segíti elő (a lelki jelenségek is az evolúció termékei).

III. A születés(ek) időszaka: a 19. század vége

1. Miért pont a 19. század vége, és miért születések?
   A problematika, a módszer és a világkép ekkorra áll együtt a lélektan születéséhez.
   
2. Wundt laboratóriuma
   Kísérleti pszichológia, néplélektan.
   
3. A pszichoanalízis létrejötte
   Freud: az emberi 'lélek' felépítése, a pszichoszexuális fejlődés szakaszai, a lelki zavarok keletkezési mechanizmusai, pszichoterápiás eljárás.
   Fogalmai: tudattalan, elfojtás.
   
4. William James
   A tudatosság dinamikus folyamat, a mentális folyamatok a környezethez való alkalmazkodást szolgálják.
   Érzelemelmélete: érzelmi élmény = vegetatív válaszreakciók észlelésének élménye.
   
5. A megértő vagy hermeneutikus pszichológia
   Dilthey: az emberre nem mint gépezetre tekint (jelentés, történetiség, szabadság).

IV. Intézményesedés

1800-as évek vége, 1900-as évek eleje: pszichológiai tanszékek, laboratóriumok létrejötte, folyóiratok, kézikönyvek megjelenése, nagyobb kutatási területek körvonalazódása.

V. A 20. század nagy iskolái és hagyományai

1. A pszichoanalízis
   Freud, Adler (individuálpszichológia), Jung (kollektív tudattalan, archetípusok), Anna Freud és Hartmann (egopszichológia).
   
2. Az alaklélektan
   Gestalt pszichológia: központban az észlelés és gondolkodás.
   Szerveződés, egészlegesség, forma.
   Koffka, Köhler, Wertheimer, Lewin.
   
3. A behaviourizmus
   Watson: központban a viselkedés magyarázata.
   
4. A kognitivizmus
   Chomsky - nyelvhasználat képessége.
   Mentális reprezentációk.
   
5. A megértő - hermeneutikus pszichológia
   Wittgenstein: az emberi cselekvések és az ezeket irányító szabályok az életformák kontextusaiból nem szakíthatók ki.
   
6. A fenomenológiai pszichológia
   Szubjektív élmény, tapasztalat.
   Brentano, Husserl.
   Humanisztikus pszichológia: Maslow, Rogers (központban az önkiteljesítés).
   

VI. Napjaink pszichológiája

1. Alapkutatások és alkalmazott pszichológiák
   Alkalmazott lélektan: klinikai psz., neveléspsz., munkalélektan, szervezetpszichológia, stb.
   Fontos, hogy a gyakorlati életben jól alkalmazható módszerrel rendelkezzenek.
   Kutatás: általános pszichológia, fejlődéslélektan, szociálpszichológia, személyiségpsz., neuropszichológia
   
2. A nagy módszertani hagyományok
   a) Pozitivista lélektan (az ember is a biológiai világ része, az evolúció hozta létre) behaviourizmus, alaklélektan, kognitív pszichológia.
   b) Megértő - hermeneutikus lélektan.
   c) Fenomenológiai megközelítés.
   
3. A nagy iskolák, irányzatok
   
4. Határterületek
   Kognitív tudomány, megismeréstudomány (filozófia, myelvészet, kogn. psz., számítógép-tudomány, biológia).
   Pszicholingvisztika (nyelvészet, pszichológia).
   Szociobiológia (genetika, evolúciós elméletek, pszichológia).
   Pszichoneuroimmunológia (pszichés- és idegrendszeri mechanizmusok valamint az immunrendszer viszonya).