A háború kirobbanásának legfőbb okai

• Hatalmi ellentét Európa vezető országai között.
  
• Fegyverkezési verseny.
  
• Európai szövetségi rendszer védelmi jellegének megszűnése, helyette mozgósítások, ultimátumok, mint külpolitikai eszközök használata.
  
• Kölcsönös bizalmatlanság az államok között.
  
• Nacionalizmus eszméjének előretörése.
  
• Egyik európai állam sem hajlandó saját céljairól lemondani.
  
• Oszrák-Magyar Monarchia célja a nemzetek feletti császárság fenntartása, ám állandó belső nemzetiségi problémákkal küzd.
  
• Oroszország pánszláv Balkán-politikája, belső feszültséget háborúval akarja levezetni.
  
• Franciaországot a németek elleni revans vezérli.
  
• Németország az európai elsőségért és gyarmatokért küzd.
  
• Anglia a tengeri vezető pozíció megtartását tartja szem előtt.

Az első világháború kirobbanása

• Jún. 28. Gavrilo Princip a Fekete Kéz nevű nacionalista szervezet tagja Szarajevóben meggyilkolja Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét.
  
• Monarchia vezető körei már rég sürgetik a Szerbia elleni támadást.
  
• Tisza István magyar miniszterelnök ellenzi a háború megindítását, úgy látja kedvezőtlen az időpont, Magyarország iparilag még nincs felkészülve, kevésnek találja az ürügyet a háború megindításához, félti a dualizmus rendszerét a háborús konfliktustól.
  
• Nemzetközi politikai körök úgy gondolják a Monarchia nem fogja kihagyni ezt a lehetőséget Szerbia ellenében.
  
• Végül Tisza júl. 14-én beleegyezik a háború megindításába.
  
• Júl. 23. Monarchia ultimátuma Szerbiának: szerb kormány hivatalosan ítélje el a merényletet, engedje meg az osztrák rendőrségnek a merénylet ügyének kivizsgálását (Franciaország és Oroszország megpróbálja rávenni Szerbiát az ultimátum elfogadására). Szerbia nem fogadja el a követeléseket.
  
• Júl. 28. Monarchia hadüzenete Szerbiának

Az első világháború legfőbb eseményei

1914

• Jún. 28.: szarajevói merénylet.
  
  
  
  
• Júl. 28.: Monarchia hadüzenete Belgrádnak.
  
• Aug. 3.: német hadüzenet Franciaországnak.
  
• Aug. 4. Anglia hadüzenete Németországnak.
  
• Aug.: németek lerohanják Belgiumot, mélyen előre nyomulnak Franciaországban (Schlieffen-terv).
  
• Aug. vége: gyors orosz mozgósítás a keleti fronton, de 26-29. között tannenbergi mocsarakban orosz vereség, majd a Mazuri-tavaknál is.
  
• Szept. 5.: brit támadás Marne folyónál, állóháború kialakulása.
  
• Okt.: orosz hadsereg lerohanja Galíciát.
  
• Dec.: csak egyetlen napra sikerül az Osztrák-Magyar Mobnarchiának elfoglalnia Belgrádot, gyors szerb ellentámadás.
  
• Dec. vége: német hadiflotta veresége britektől az ázsiai vizeken
  
  

1915

• Nyugati fronton állóháború, támadások mindkét részről elakadnak.
  
• Keleti fronton további orosz vereségek.
  
• Okt.: Törökország és Bulgária a központi hatalmak mellett száll harcba.
  
• Churchill által kigondolt gallipoli-i új frontot megnyitják, hatalmas vereség az angol erőknek.
  
• Japán és Olaszország az antant mellett lép be háborúba.
  
• Okt.: Dogger Bank-i ütközetben angol győzelem a német hadiflotta fölött.
  
• Nov-dec.: német-osztrák-bolgár áttörés Szerbiában (kitelepítések Korfura)

1916

• Febr.: nagy német offenzíva indul Verdun ellen jún-ig
  
• Máj. 31.: jüttlandi csata eldöntetlen (német és angol tengeri csata).
  
• Jún. 25.: brit offenzíva a Somme folyónál, keleti orosz offenzíva (Bruszilov), Osztrák-Magyar Monarchia hadserege megroppan, franciák felszabadulnak.
  
• Központi hatalmak békeajánlata az antantnak, de ők nem fogadják el.

1917

• Febr.: korlátlan tengeralattjáró-háború.
  
  
  
  
• Ápr. 6.: válasz erre: USA hadüzenete Németországnak (+ német diplomáciai próbálkozások Mexikóval)
  
• Márc.: orosz belpolitikai események kivonják az orosz haderőt a frontról.
  
• Ápr.: Ypernnél német gáztámadás.
  
  
  
  
• Széteső frontok
  
• Caporetto: Osztrák-Magyar Monarchia győzelme az olasz fronton.

1918

• Márc.: breszt-litovszki béke, oroszok kilépése.
  
• Ápr.: német támadás Belgiumban az angol erők ellen.
  
• Aug. 8.: megindul az angol-amerikai-francia offenzíva.
  
• Szept. 30.: francia-szerb támadás Bulgária ellen.
  
• Okt. 30.: angol győzelmek Belső-Törökországban.
  
• Piave mellett olasz győzelem OMM felett.
  
• Nov.: megkötik a fegyverszüneteket.
  
  

Háború mérlege

• kb. 8 millió katona vesztette életét, hatalmas volt a sebesültek száma, sokuk egész életére nyomorék maradt (Európa eddig nem látott ekkora pusztítást),
  
• kb. 5 millió civil vesztette életét közvetlenül a háború miatt és 6 millió áldozatot követelt az 1918-19-es spanyolnátha-járvány,
  
• hatalmas volt az anyagi veszteség is (hajók, szántóföldek, állatállomány pusztulás),
  
• európai gazdaság teljesen kizökkent addigi menetéből,
  
• háború mély lelki sebeket ejtetett az emberekben,

Az első világháború következményei, nagyhatalmak céljai

• Központi hatalmak vereségével új politikai helyzet állt elő Európában.
  
• Oroszország politikai átalakulása.
  
• Monarchia felbomlása és új nemzetállamok létrejötte.
  
• Törökország felbomlása.
  
• A győztesek célja a leszámolás (ebben kihasználják nemzeti mozgalmakat), gyarmatbirodalmak fenntartása, a világháború után a gyarmatok belső fejlődése miatt új helyzet állt elő.
  
• Franciaország: elsősorban Németországnak kíván megfizetni (Elzász-Lotaringia visszavétele, természetes határok Németországgal, Lengyelország megerősítése Németország ellenében, jóvátétel fizettetése a francia ipar fellendítésére, németellenes szövetség létrehozása, törökországi és afrikai gyarmatok szerzése.
  
• Anglia: német flotta korlátozása, nem törekszik a német ipar szétverésére, Szovjet-oroszország elleni védekezés, etnikai elvek alkalmazása, gyarmati pozíciók erősítése.
  
• Olaszország: „adásvételi szerződés” megkötésével lép be a háborúba: irredenta Itália visszaszerzése, Albánia, törökországi és észak-afrikai gyarmatok szerzése a cél.
  
• Japán: kínai terjeszkedés.
  
• USA: méltányos béke létrehozás Európában (Wilson - népek önrendelkezési joga, történeti, etnikai elvek figyelembevétele az új határok meghúzásánál)
  
  

A párizsi békekonferencia (1919) és a békepontok

A konferencia egy sakkjátszmához hasonlítható, ahol elsősorban a gazdasági, katonai területi és szövetségi érdekek döntenek Európa új rendjéről.
Eredetileg plenáris ülésen kellett volna megvitatni a békepontokat, de helyette a négy elnök: Clemenceau, Lloyd George, Wilson , és Orlando dönt.
Legfőbb elvek: a titkos diplomácia megszüntetése, tengerek szabadságának biztosítása, világkereskedelem szabadságának helyreállítása, fegyverkorlátozás, nemzetállamok létrehozása.

Békepontok

1. Németország

• Anschluss tilalma.
  
• Elzász-Lotaringia Franciaországhoz csatolása.
  
• Saar-vidéket 15 évre nemzetközi felügyelet alá helyezik, de a bányák Franciaországnak termelnek.
  
• Rajna jobb és bal partján egy 50-50 km-es sávban demilitarizált övezetet hoznak létre és nemzetközi felügyelet alá helyezik (15 év).
  
• Lengyelország létrehozása Németország keleti határán, amely megkapja Nyugat-Pomerániát és Poznan vidékét, Danzig (Gdansk) önálló városállam lesz, Felső-
• Szilézia hovatartozásáról népszavazás dönt.
  
• Hadsereg létszámát 100 000 főben maximálják.
  
• Nagyösszegű jóvátétel fizetése.
  
  

• új illetve megerősített nemzetállamok létrehozása a Monarchia területeiből: Lengyelország megkapja Galíciát, Csehország létrejötte, Románia területeket szerez (pl. Erdély), Dél-szláv Királyság létrehozása (szerb-horvát-szlovén) és területi erősödés (megkapja Bosznia-Hercegovinát és a Monarchiából pl. Horvátországot).
  
• Olaszország területi igényeinek teljesítése (pl. irredenta Itália).
  
• Ellentétek maradnak az új államok között (Teschen vidéke lengyel-cseh viszály, Fiume kapcsán olasz-délszláv ellentét).
  

3. Oroszország elleni intervenció

4. Törökország

• Anglia Mosul környékét kapja (kőolaj).
  
• Szmirna Görögországhoz csatolása.
  
• Tengerszorosok nemzetközi ellenőrzése (elakad a tárgyalás).
  

5. Bulgária

Újabb területeket veszít.

• 1919. jún. 28-án Németország aláírja a versailles-i békét, 1920. jún. 4-én Magyarország aláírja a trianoni békét, 1919. szept. 10.: Ausztria Saint Germain-ben írja alá a békét, 1919. nov. 27.: Bulgária aláírja a neuilly-i békét.

1919. ápr. 28. Nemzetek szövetsége (Népszövetség) létrehozása.

• Első főtitkár: Drummond, székhelye: Genf.
  
• Közgyűlésből (évente egyszer a külügyminiszterek gyűlnek össze) és Tanácsból áll (évente háromszor 4 állandó és 4 nem állandó tag, mindenkinek van vétójoga).
  
• Bizottsági munkák is folynak, valamint a Hágai Nemzetközi Bíróságot is a Népszövetség felügyeli.
  Wilson elképzelései alapján.
  
• Béke szavatolására alakul.
  
• Fellépése minden háborús tagállam ellen irányul.
  
• Nemzetközi kérdésekben illetékesnek tarja magát.
  
• Nem rendelkezik hadsereggel.
  
• Gyarmatokat szövetségi mandátumterületté nyilvánítanak és így kerülnek angol, francia gyarmati kézbe.

Problémák

• Kommunista mozgalmak megmozdulásai szerte Európában (tanácsköztársaságok).
  
• Felzaklatott nacionalizmus.
  
• Létrehozott új államok egyike sem volt mentes a nemzetiségi problémától.
  
• A nemzetiségek jogait egyetlen nemzetközi szerződés sem szabályozta.
  
• Számos állam kevesli a kapott területeket.
  
• Weimari köztársaság ratifikálja ugyan a békét, de számos ellenzője van, tiltakozó megmozdulások ellene (USA különbékét köt Németországgal).
  
  

Az első világháborút lezáró egyéb békék

• 1918.: breszt-litovszki béke: Oroszország kilépése a háborúból, Oroszország lemond Észtországról, Lettországról, Litvániáról és Finnországról, elismeri Ukrajna önálló államiságát, jóvátétel fizetésére kötelezi magát.
  
• 1920.: serves-i béke Törökországgal kötött különmegállapodás.
  
• 1921-22. washingtoni konferencia: csendes-óceániai térség kérdésének rendezése, flotta megállapodás, gyarmati rendezés (Santungot megkapja Japán, Kína függetlensége).
  
  

Magyarország az első világháborúban

A háború

• Tisza István a szarajevói merénylet után ellenzi a hadüzenetet (végül a német diplomáciai nyomás kényszeríti a háború megindítására).
  
  
• A háborúba lépés után a politikai elit lelkes háborúhívő, az ellenzék is támogatja a háborút.
  
  
• Haditerv: Szerbia gyors lerohanása után az oroszok feltartóztatása a galíciai határon, míg a németek lerohanják Franciaországot (egyik elképzelés sem válik be, már az 1914-es év végére a Monarchia hadseregének fele elpusztul).
  
  
  
  
• 1915.: Olaszország belépése, ettől kezdve a Monarchia hadseregének egy része az olasz fronton harcol (Isonzo, Doberdo).
  
  
• 1915.: Bulgária hadba lépésével sikerül Szerbia lerohanása.
  
  
• 1916.: Románia az antant oldalán lép be (ígéretet kap Erdély, Máramaros, Partium, Kelet-Tiszántúl, Bukovina, Bánság bekebelezésére), de Románia veresége az első csatákban. 1918.: bukaresti béke magyar-román határt a magyar fél számára előnyösen módosította.
  
  
• 1918. okt. 17.: Tisza István bejelenti a parlamentben, hogy a háború elveszett.
  Háború hatalmas gazdasági problémákat okozott: munkaerőhiány (női és hadifogoly munka nem pótolja), élelmiszerhiány (jegyrendszer bevetése, kényszer-beszolgáltatás), hadiüzemek létrehozása, infláció, feketekereskedelem virágzása.
  
  
• 1917-től sztrájkhullámok országszerte (az Oroszországból hazaérkező hadifoglyok szervezik 1918-tól).
  
  
• 1916.: Ferenc József halála, utódja IV. Károly.
  
  
• 1917-es birodalmi gyűlés a Monarchia föderatív átszervezését követeli, emigráns nemzetiségi politikusok még radikálisabb átszervezést követelnek (Benes, Masaryk cseh- és szlovák független állam létrehozását követelik).
  
  
• 1918-ig nagyhatalmak nem gondolnak a Monarchia teljes szétverésére, 1918. tavaszán változik a nagyhatalmak álláspontja a Monarchia fenntartásával kapcsolatban (római nemzetiségi kongresszus).
  

Politikai csoportosulások

• Nemzeti Munkapárt: háború folytatása, hátország megmozdulásinak kíméletlen leverése.
  
  
• Mérsékelt ellenzék: Apponyi Albert, ifj. Andrássy Gyula, háborúpárti és németbarát, de mérsékelt reformokra hajlandó (katonák földhöz juttatása).
  
  
• Függetlenségi és 48-as Károlyi Párt (SzDP, Országos Polgári Radikális Párt, 48-as és Függetlenségi Pártból alakul) területi integritást biztosító annexiómentes béke, perszonálunió, demokratikus reformok, nem szólnak nemzetiségek ügyéről.
  
  
• 1917. jún. 6.: Választójogi Blokk megalakulása (Függetlenségi Párt, Vázsonyi-féle Polgári Demokrata Párt, keresztényszocialisták egy rész): általános és titkos választójogért.
  
  
• Bangha Béla körüli antiliberális és antiszemita csoportosulás.
  
  
• 1917.: Tisza Istvánt menesztik a miniszterelnöki székből (Esterházy majd Wekerle-kormány követi, mindkettő rövid életű).
  
  
• 1918. okt.: nemzetiségi tanácsok megalakulása, IV. Károly szövetségi állammá nyilvánítja a Monarchiát.
  
  
• Wilson elkötelezi magát a monarchiai népeinek teljes függetlensége mellett.
  
  
• Piave melletti sikeres olasz offenzíva hírére magyar-osztrák ezredek fellázadnak.

A polgári demokratikus forradalom

• 1918. okt. 23-24.: Magyar Nemzeti Tanács megalakulása (Károlyi Párt, Országos Polgári Radikális Párt, SzDP), élén: Károlyi Mihály.
  Jászi Oszkár fogalmazza meg követeléseiket: háború befejezése, ország függetlenségének megteremtése, demokratikus reformok, nemzetiségekkel való megbékélés az ország területi integritásának sérelme nélkül.
  
  
• Okt. 28.: Tüntetés Károlyi miniszterelnökké való kinevezéséért (József főherceg a tömeg közé lövet).
  
  
• Okt. 29.: Sztrájkok
  
  
• Okt. 30.: Újabb tüntetés Károlyi mellett, majd a tüntetők elfoglalják a fontosabb középületeket (őszirózsa és kokárda a jelkép).
  
  
  
  
• Okt. 31.: Károlyi kinevezése miniszterelnökké (vérontás nélkül szerezték meg a hatalmat).
  Vidéken is megalakulnak a nemzeti tanácsok, számos éhségtüntetést a megalakuló nemzetőrség ver le.
  
  
• Okt. 31.: Olasz fronton fegyverszünetet kér a hadvezetőség.
  
  
• Okt. 28.: Prágai nemzetgyűlés deklarálja a független csehszlovák államot, amit a szlovák tanács is helyben hagyott, okt. 29.: Horvátok kimondják függetlenségüket és a szerb-horvát-szlovén államhoz tartozásukat, okt. 30.: osztrák törvényhozás elfogadta az ideiglenes alkotmányt, Galícia elszakadása › gyakorlatilag szétesett a Monarchia.
  
  Károlyi-kormány: kedvezőtlen a kül- és belpolitikai adottsága (nagyhatalmak minden demokratikus nemzetiségi programja ellenére vesztes országként kezelik Magyarországot, itthon szociális és nemzetiségi ellentétekkel kellett szembenéznie).
  
  
• D’Esperey-kompromisszum megkötése (román, szerb megszállás a kiürített területeken) és cseh légiók megjelenése az északi határon; eredménytelen tárgyalások a nemzetiségekkel, Erdély, Délvidék, Felvidék elvesztése.
  
  
• Károlyi katonailag nem lép fel a támadó román, szerb, cseh csapatokkal szemben (fél, hogy a béketárgyalásokon rontaná az esélyeket).
  
  
• 1918. nov. 13.: IV. Károly lemondási nyilatkozata.
  
  
• 1918. nov. 24.: Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulása (Kun Béla a vezetője, Vörös Újság), kapitalizmus megszüntetése, szovjet-orosz tanácsrendszer bevezetése a program.
  
  
• 1919. jan. 11.: Károlyi köztársasági elnökké választása.
  
  
• Földreform ellentéteket szül (Nagyatádi Szabó István készíti elő a reformot és végül a kis- és középbirtokokat létrehozó irányzat nyert).
  
  
• Új választójogi törvény (lakosság 50%-a választójoghoz jut).
  
  
• Gyülekezés és egyesülési jog kimondása.
  
  
• Szociálpolitikai intézkedések (pl. munkanélküli segély, adóhátralék elengedés).
  
  
• A gazdaság a teljes összeomlás szélére sodródott, hatalmas nyomorúság, infláció.
  
  
• Kormány jobb (katonatisztek és egzisztenciájukat vesztett a katonai megszállás alatt lévő nemzetiségi területek tisztviselői, erős központi hatalmat követelnek, Ébredő Magyarok Egyesülete, Magyar Országos Véderő Egyesület) és bal (kommunisták és baloldali szociáldemokraták) ellenzéke egyre erősebb.
  
  
• Megalakul a Nemzeti Egyesülés Pártja (1919. febr.) Bethlen István vezetésével, konzervatív nagytőke és nagybirtokos erők, mérsékelt reformok hívei.
  
  
• 1919. jan.: Károlyi-kormány felbomlása.
  
  
• 1919. febr.: a kormány megpróbál leszámolni mind a bal- mind a jobboldali ellenzékével.
  
  
• 1919. márc.: Károlyi elszánja magát a határok védelmére (márc. 20-án megérkező Vix-jegyzék ezt a döntését erősíti meg).
  
  
• 1919. márc. 21.: Károlyi visszautasítja a Vix-jegyzéket és szociáldemokrata kormányt akar kinevezni
  
  
• 1919. márc. 20-21.: Virradóra a szociáldemokraták a gyűjtőfogházban megegyeztek a kommunistákkal a közös hatalomátvételről.

A tanácsköztársaság

• A kommunisták programjának nagyon szűk az ideológiai bázisa (néhány messianisztikus agrárszocialista mozgalom és szociáldemokrata törekvés).
  
  
• Az őszirózsás forradalommal szemben, amelyet tömegmegmozdulások előztek meg és támogattak, ez egy puccszerű hatalomátvétel volt.
  
  
• Állami élet minden területén az eddigi hagyományokkal radikálisan szakító átalakulásokat kezdeményeztek a kommunisták.
  
  
• 1919. márc. 26.: Megalakul a Magyar Szocialista Párt (kommunista és szociáldemokrata pártból).
  
  
• Legfőbb irányító szerv: Forradalmi Kormányzótanács (teljhatalom), tagjai: népbiztosok (legbefolyásosabb tag: a külügyi népbiztos: Kun Béla, kapcsolatban álla Leninnel).
  
  
• A forradalom fő bázisa: munkásság, bányászok (városok).
  
  
• Közigazgatás átszervezése: munkás-, katona-paraszttanácsok, direktóriumok illetve intézőbizottságok veszik át a hatalmat (tanácsok eleinte spontán, alulról épülő szervezetek).
  
  
• Választójogból a „kizsákmányolók” és a papok ki vannak rekesztve.
  
  
• Igazságszolgáltatás új szervei a forradalmi törvényszékek lettek (főleg ellenforradalmi erők ellen).
  
  
• Vörös Őrség megszervezése (rettegett különítmények alakulnak).
  
  
• Magántulajdon felszámolása (20-nál több embert foglalkozató üzemek államosítása, kártalanítás nélkül, bankok, lakóházak államosítása).
  
  
• Minden közép- és nagybirtokot államosítottak, nem osztották ki, hanem szövetkezeti tulajdonba vették.
  
  
• Ármaximálás, jegyrendszer fenntartása.
  
  
• Szociális intézkedések (8 órás munkaidő, segélyek stb.).
  
  
• Oktatásügy reformja (8 osztályos ingyenes általános iskola bevezetése, egységesítik középiskolákat), papság teljes kiszorítása az oktatásból.
  
  
• Forradalom ellenzői: 1919. áprilisában megalakul Antibolsevista Comité (Bécs) Bethlen István vezetésével; szegedi kormány (Károlyi Gyula vezetésével, Teleki
  
  
• Pál külügyminiszter, Horthy Miklós a hadügyminiszter).
  
  
• Forradalom megosztja a társadalmat, legaktívabb ellenállók a parasztság soraiból kerülnek ki.
  
  
• Párizsi békekonferencia megretten a pesti forradalomtól és a környező országok seregeit használja fel az intervencióra (cseh, román, szerb).
  
  
• Vörös Hadsereg megszervezése (Böhm-Stromfeld a vezetői), északi hadjárat sikere következtében kikiáltják a Szlovák Tanácsköztársaságot.
  
  
• Párizsi békekonferencia diktátuma miatt Kun Béla kiürítteti a visszafoglalt Felvidéket.
  
  
• Tanácsköztársaság bázisa rohamosan csökken, számos megmozdulás ellene országszerte (főleg terror miatt).
  
  
• Kun Béla a románok elleni támadással igyekezett a felbomló hadsereget újra összekovácsolni, ám a támadás összeomlott és a román seregek átkeltek a Tiszán, megnyílt előttük az út a főváros felé.
  
  
• 1919. aug. 1.: Forradalmi Kormányzótanács lemondása (tagjai Bécsbe menekültek), Peidl-kormány megalakulása.
  
  

Az ellenforradalom

• Peidl-kormány polgári demokrácia alapján akarja stabilizálni az országot (hatályon kívül helyezik a kommunisták által hozott törvényeket).
  
  
• Belső erők kétkedve fogadják Peidl-kormányt.
  
  
• Párizsi békekonferencia sem áll ki a Peidl-kormány mellett.
  
  
• Román megszállás az ország keleti és középső területén.
  
  
• 1919. aug. 7.: Friedrich-kormány megalakulása (őszirózsás forradalom intézkedéseit is visszavonja, felelősségre vonások), antant nem ismeri el.
  
  
• Román csapatok hatalmi tényezőkké válnak Magyarországon (értékek elrablása).
  
  
• Szegedi kormány a harmadik hatalmi tényező (élén immár Horthy, Dél-Dunántúlra vonul), Horthy önálló alakulatot szervez (jogszerűtlen lincselések).
  
  
• 1919. okt.: Clerk antant küldött megkezdi a román csapatok kivonását.
  
  
• Horthy Nemzeti Hadserege vonul be a román csapatok kivonása után keletkező hatalmi űrbe.
  
  
• 1919. nov. 24.: Huszár-kormány megalakulása, antant elfogadja, és magyar delegációt kéretnek Párizsba a békekonferenciára.
  
  
• 1920.: nemzetgyűlési választások (titkos és széleskörű választójogi törvény alapján), Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja és a Kisgazdák nyerik.
  
  
• nternálási törvény (főleg MSZDP ellen irányul).
  
  
• Államforma rendezése: köztársaság elvetése, királyság visszaállítása (legitimista: IV. Károlyt akarja visszajuttatni a trónra, szabad királyválasztó: Habsburg-család elvetése).
  
  
• Antant Habsburg restaurációt háborús oknak nyilvánítja.
  
  
• Antant először Apponyi Albertet jelöli, majd Horthyt (párton kívüli, hadsereg erejével rendelkezik), nem lesz király, főleg kálvinista múltja miatt ideiglenes államfővé választják.
  
  
• Kormányzó jogköre: nemzetközi viszonylatban képviseli az országot, szerződéseket köthet részben a nemzetgyűlés hozzájárulása nélkül, nemzetgyűlés által elfogadott törvényeket nem kellett szentesíteni, törvényeket csak egyszer küldhet vissza az országgyűlésnek, hadüzenethez, békekötéshez és a hadsereg külföldi bevetéséhez a nemzetgyűlés felhatalmazása kell, honvédség vezérlését, rendjét teljhatalmúan intézhette, nem adományozhatott nemességet, nem gyakorolhatott főkegyúri jogokat, nem adhatott általános kegyelmet, törvényszegés vagy az alkotmány megsértése esetén a nemzetgyűlés felelősségre vonhatta.
  
  
• 1920.: megalakul Teleki Pál kormánya: tiszti különítmények feloszlatása, ÉME betiltása, numerus clausus bevezetése (egyetemi felvételik korlátozása), földreform (nincs maximálva a birtoknagyság, életképtelen kisbirtokok létrehozása (politikai megnyerése legszegényebb rétegeknek).
  
  
• Magyar társadalom legsúlyosabb kérdése továbbra is a föld- és parasztkérdés marad.
  
  
• Vitézi Rend létrehozása (kiemelten kezelik földigényüket): feltétlenül hű réteg kialakítása.

A trianoni békeszerződés

• Magyar delegáció vezetője: Apponyi Albert (tagjai voltak: Bethlen István, Teleki Pál), 1920. jan. 6-án érkeztek Párizsba.
  
  
• Románia megkapta Erdélyt, a Tiszántúl keleti szegélyét és a Bánság keleti felét.
  
  
• Az új délszláv állam Horvátországon és Szlavónián kívül megkapta a Bánság nyugati felét, Bácska nagy részét és a Muravidéket.
  
  
• Csehszlovákia megkapta Kárpátalját és a Felvidéket.
  
  
• A békekonferencián nemzetiségi területek mellett elszakítottak döntően magyar lakta területeket is, közülük olyanokat is, amelyek közbeékelt nemzetiségi szigetek nélkül közvetlenül kapcsolódtak az ország nyelvileg-etnikailag magyar részéhez (pl. Szatmárnémeti, Nagyvárad és Arad vidéke, Szabadka környéke,
  Csallóköz, Kassától délre eső felvidéki részek.
  
  
• Környező államok mohósága, közlekedési, gazdasági és stratégia szempontok döntöttek Párizsban.
  
  
• Angol-amerika javaslat kevesebb magyarlakta területet csatolt volna el, de nem bírták keresztülvinni.
  
  
• Számos magyar válaszjegyzék készült, amely a határok igazságosabb meghúzását szorgalmazta.
  
  
• Békekonferencia végül nem tárgyalja újra a magyar határokat (Curzon javaslata, hogy kisebb módosítások a helyszíni vizsgálatok után lehetségesek).
  
  
• Békekonferencia idején a nemzeti Hadsereg néhány tisztje (Gömbös, Prónay) német és osztrák szélsőjobboldali körökkel a háború újraindítását tervezte, a versailles-i szerződés érvénytelenítése céljából.
  
  
• Máj. 6-án veszi át a küldöttség a teljes béke szövegét, hazaérkezése után a küldöttség Magyarország gyenge helyzetét tekintve elfogadásra javasolja a békepontokat (minden fenntartása ellenére).
  
  
• 1920. jún. 4-én írták alá a magyar békeszerződést Versailles kertjének Garnd Trianon nevű kastélyában (Bernárd Ágoston népjóléti miniszter és Drasche-Lázár Alfréd).
  
  
• Magyarország területe 282 000 négyzetkilométerről 93 000-re zsugorodott, lakóinak száma 18, 2 millióról 7,6 millióra csökkent.
  
  
• A már említett Románia, délszláv állam és Csehszlovákia mellett Ausztria, Olaszország (Fiume) és Lengyelország (Szepesség) is részesedett a történelmi Magyarországból.
  
  
• Az elcsatolt területek 10, 6 millió lakosából 3,2 millió volt magyar.
  
  
• A békeszerződés kimondta még, hogy Magyarország semmilyen formában nem mondhat le függetlenségéről.
  
  
• Katonai, hajózási, repülési rendszabályok, korlátozások.
  
  
• Jóvátétel fizetésre kötelezték Magyarországot (zárolják az ország vagyonát).
  
  
• 1921. júl. 26-án cikkelyezi be a magyar nemzetgyűlés.
  
  
• Magyar társadalom a békeszerződést hatalmas igazságtalanságként élet meg.
  
  
• A baranyai háromszög átadása kisebb fegyveres konfliktusba torkollik (szerbek nem akarják átadni, csak kemény antant nyomásra sikerül a magyaroknak visszakapni).
  
  
• Az Ausztriának ítélt nyugat-magyarországi területek átadását időlegesen Prónay tiszti különítményeseinek fellépése akadályozza meg (ekkor határoznak a
  
  
• Sopron és környéke referendumáról, magyar kézen marad).
  
  
• Sopron környéki rendezés jól mutatta, hogyan lehetett volna etnikailag elfogadhatóbb határrendezést véghezvinni (legstabilabb országhatár az ausztriai lesz, semmilyen revíziós törekvés nem hangzik el ezzel kapcsolatban).

Értékelés

• Monarchia és ezen belül a történelmi Magyarország felbomlása egy organikus történeti folyamat eredménye, amelynek motorja a nyelvi-kulturális közösségekre épülő nacionalizmus (amely előbb vagy utóbb a térség minden multietnikus birodalmát felbomlasztotta).
  
  
• A felbomlás menete és az új rend azonban az első világháborúban győztes nagyhatalmak stratégia érdekeit tükrözi.
  
  
• Az új rendet a forradalomban égő Magyarország belső viszonyai is meghatározták.

Érdekességek

• Szerbiának Bosznia-Hercegovina annektálása óta feszült a viszonya a Monarchiával. Ferenc Ferdinánd szarajevói látogatása éppen a szerbek gyásznapjára, a rigómezei csata emléknapjára esett, amely nemzeti érzékenységében sértette a szerbeket. A robbanásig feszült légkörre az is jellemző, hogy már a trónörökös megérkezésekor bomba robbant a vasútállomáson Ferenc Ferdinánd autója közelben, ám ez még nem sebesítette meg a főherceget. Ekkor módosították autójának útvonalát, ám ennek ellenére utolérte őt a merénylő gyilkos fegyvere.
  
  
• A háború legfontosabb hadszínterei főleg Európában voltak, de Európán kívüli helyszíneken is zajlottak csaták, ezért nevezik világháborúnak. A hadüzenet átadását követően a német hadiflotta egységei szerteszét hajóztak a világ tengerein, és néhány sikeres rajtaütést hajtottak végre a brit erőkön, akik végül felszámolták a német erőket. Afrikában a német gyarmatok legnagyobb része már 1915-re az antant kezére került, kivéve Német Kelet-Afrikát, ahol von Lettow-Vorbeck ezredes még 1918-ban is, folytatta gerillaháborúját, aminek felszámolása nagy angol áldozatokba került. A legsúlyosabb Európán kívüli harcok a törökök és az antant erői között folytak a Közel-Keleten. 1906-ig a török erők voltak fölényben, de 1918-ra a brit-francia erőknek sikerült legyőzniük a török seregeket. A törökök elleni sivatagi háborúban hajtotta végre T. E. Lawrence azokat a legendás hőstetteket, amelyek nyomán az „Arábiai Lawrence” nevet kapta.
  
  
• A nyugati front legjellemzőbb és legemlékezetesebb sajátosságai a lövészárkok voltak. A hosszú kilométereken áthúzódó, ember magasságú és ezért az ellenséges golyózápor ellen védelmet nyújtó árkokat két, viszonylag új harci eszköz erősítette meg: a géppuska és a szögesdrót. Ez a kombináció a csatákban egyértelműen a védők javára billentette a mérleget, akik a lövészárokban rejtőzve géppuska és puskatűzzel könnyedén elbánhattak a drótakadályon átvergődő ellenséggel. Kedvező széljárás esetén harci gázt is ereszthettek a támadókra. Mindkét háborús felet készületlenül érte ez a hadviselés. A britek eleinte azt a parancsot adták tisztjeiknek, hogy folyamatosan ellenőrizzék kardjaik élességét és mindössze két gépfegyverrel szereltek fel egy-egy zászlóaljat. Ezt a háború végére, 50-re emelték.
  
  
• Az 1916. októberi német-osztrák-bolgár támadás Szerbia ellen elsöpörte a szerb ellenállást. A szerbek a fegyverletétel helyett Putnik tábornok és Péter király vezetésével átgyalogoltak Szerbia hegyein az Adriai-tenger partjára abban a reményben, hogy az antant hajóin tovább tudnak majd menekülni. Egy nép kelt útra a kemény télben és borzalmas szenvedések és hatalmas emberveszteség árán kelt át a hegyeken. A túlélőket, az osztrák támadások tüzében, végül Korfu szigetére menekítették.
  
  
• 1915-től az angolok felállítottak egy Blokádügyi Minisztériumot, mivel pontosan tudták, hogy a német erők semleges hajókon és semleges kikötőkön keresztül kapják a létfontosságú utánpótlást. Ezért a britek fenntartották maguknak azt a jogot, hogy semleges hajókat is ellenőrizzenek és átvizsgáljanak. Az USA egyre nagyobb tiltakozása ellenére összeállították azoknak a Németországgal kereskedő semleges cégeknek a névjegyzékét, a kiknek a hajóit érdemes volt átvizsgálni. A blokád lassan megfojtotta Németországot.
  
  
• Németországban a háború idején Rathenau iparmágnás szorgalmazására felállították a Nyersanyagügyi Hivatalt, amely az akadozó külföldi nyersanyagellátást volt hivatott pótolni hazai termékekkel. Néhány szenzációs találmány született ezáltal: a kémikus Haber kidolgozott egy módszert, arra hogyan lehet a levegőből a nitrogént kivonni, amivel pótolni lehetett a robbanóanyaghoz elengedhetetlen chilei nitrátot, és feltalálták a gyapotot helyettesítő cellulózt.
  
  
• J. M. Keynes a világhírű közgazdász is tagja volt a brit versailles-i küldöttségnek. Ám nem értett egyet a megszülető békepontokkal és ezért elhagyta Párizst. Hazatérve megírta A béke gazdasági következményei című pamfletjét, amelyben megjósolta, hogy a békeszerződés csak további katasztrófákat szabadít majd Európára (könyörtelen béke, jóvátétel meghaladja Németország teljesítőképességét, politikai kérdésekre koncentrálva elhanyagolták a gazdaságiakat).
  
  
• A fellángoló antiszemitizmus miatt Jászi Oszkár a Huszadik Század című folyóirat egy számát a zsidókérdésnek szenteli. A megkérdezett értelmiségi, művész és politikus emberek szerint a zsidókérdés a magyar társadalom súlyos problémája.
  
  
• Néhány áldozatot sajnos követelt az őszirózsás forradalom. Közöttük volt Tisza István volt miniszterelnök, akit Hermina úti villájában - heves szóváltás után - egy néhány fős fegyveres csoport lőtt agyon. A dualizmus és a háborús politikai jelképévé vált egykori miniszterelnök halála szimbolikus jelentősséggel bírt.
  
  
• Június 4-én, amikor a trianoni okmányt aláírták az üzletek, iskolák zárva maradtak, a napilapok gyászkerettel jelentek meg, s Budapesten százezrek tüntettek ellen. Az országzászlót ettől kezdve mindig csak félárbocra vonták fel.

- feladatok -

- vissza a tematikához -