A költségvetési politikát keynesiánus gazdaságpolitikának is nevezzük. Létezik
egy másfajta szemlélet is pénzügypolitikára. Ezt leginkább Milton Friedman nevéhez
kapcsoljuk, a monetarista irányzat az ő munkásságára épül. A monetarista irányzat
a gazdaság szabályozását a pénzmennyiség szabályozásának segítségével kívánja
elérni. Az elmélet szerint a háztartások fogyasztási kereslete nem a rendelkezésre
álló jövedelemtől, hanem a rendelkezésre álló pénzmennyiségtől függ.
Hogyan?
A növekvő pénzmennyiség fizetőképes fogyasztási keresletet teremt, ez ösztönzi
a beruházásokat, ami emeli a kibocsátást. A csökkenő pénzmennyiség viszont keresletkiesest
okoz, nem érdemes termelni, tehát a kibocsátás csökken. A pénzmennyiség szabályozása
a központi bank feladata. A forgalomban lévő pénzmennyiséget növelheti, ha aranyat,
devizát, értékpapírt vásárol és ezért bankjegyet juttat a forgalomba. Ez a pénzmennyiség
egyrészt megnöveli a keresletet, más része megtakarításként bekerül a kereskedelmi
bankokba, megnöveli annak jegybanki tartalékait. Ezzel nő a hitelkínálatuk és
a beruházási lehetőségekre ösztönzőleg hat. Az állam megnöveli a kormányzati
megrendeléseket és többet is fektet be. A vállalatoknál a hatás tovagyűrűző.
A nagyobb kereslet nagyobb kibocsátást vonz, ami emeli a foglalkoztatottságot
és a jövedelmet, ami tovább emeli a keresletet. A jövedelem egy része adó formájában
az államhoz kerül, egy része megtakarításokat képez és kezdődik minden elölről.
A háztartások, az állam és a kereskedelmi bankok a központi banknak eladott
értékpapírokat vissza is vásárolhatják, ami csökkenti a pénzmennyiséget. A központi
banknak tehát alapvető érdeke, hogy a kívánt cél eléréséig a gazdasági szereplők
ne akarják az értékpapírokat visszavásárolni.
A munkanélküliség problémájának megoldásához a keresletet kell növelni. Adódik,
hogy ehhez a reálbért kell csökkenteni. Az állam az árszínvonalba nem nagyon
tud beleszólni, a nominálbéreket pedig a szakszervezetek nem engedik csökkenteni,
plusz tiltakozásokhoz vezetne. A bérpolitika kevés sikerrel jár a munkanélküliség
kérdésében.
Legjobb módszerek erre:
Láthattuk, hogy ha a jövedelemszint kicsi, az komoly válsághoz vezethet. A
kis jövedelemszintnek két oka lehet :
Ha a kibocsátás kicsi, akkor mesterségesen meg kell növelni. Ha olyan terméket
állítanak elő, akkor más versenyképes áruk előállítására kell fordítani a termelési
tényezőket. Most hogy az EU-ba készülünk, ez egy nagyon fontos kérdés.
Ezért a legfontosabb lépés a megfelelő szerkezetű kereslet kialakítása, teremtése.
Ez egy nagyon nehéz kérdés, annak ellenére, hogy az árakat akár adminisztratív úton lehetne rögzíteni. Ha az árakat nem engedjük nőni, az a nominálbérek úgyis bekövetkező emelkedése miatt a munkaerőt megdrágítja és politikai válsághoz vezet. Kézenfekvő megoldás lenne a pénzmennyiség csökkentése, de láthattuk a monetáris politikánál, hogy ez az összkereslet csökkenéséhez vezet.
A kitűzött célok (a foglalkoztatás növelése, jövedelem növelése, infláció csökkentése)
egyszerre nem érhetők el, mert a keresletteremtő politika inflációhoz vezethet.
A költségvetési politika segít a szociális problémák megoldásában. A monetáris
politika pedig gyors javulást hoz, de a szociális feszültségeket nem szünteti
meg. Nincs tehát jól bevált recept a gazdasági válság leküzdésére. A kérdések
megoldása fontos szociális kérdéseket vet fel. A sikeres gazdaságpolitika csak
egymással összefüggő, egymásra épülő intézkedésekkel valósítható meg.
- feladatok -