Zenetörténet

   "Az emberi élet legérzékenyebb pontjai azok, amelyeken az idő múlása közvetlenül érezteti velünk hatalmát. A zene jobban, mint bármi más beletartozik a hömpölygés és változás birodalmába. Csak időbeli határai vannak, egyebe sincs, mint története, egyetlen kiterjedése az elhangzás. Az emberi tudat, mely szakadatlan harcban áll az idővel és a halállal, a zenét nem engedi szétfoszlani, erővel bevonja a rendezett élet határai közé, tagolja, megrögzíti, teljes birtokára vágyik. A hang úgy alakul zenévé, ahogy az idő történelemmé: emlékezünk rá, s emlékezetünk által adunk neki formát." (Szabolcsi Bence: A bevezetés a zenetörténetbe)

   A zenének mint az emberi érzésvilág kifejezőjének eredete az ősidőkbe nyúlik visssza. A tagolt beszéd kifejlődése előtt a legprimitívebb benyomások közlésére szolgált, így már a kezdeti megjelenésében is közösségi szerepet töltött be

   Maradandó alkotásokkal leginkább a középkortól számolunk. A középkori egyház hivatalos zenéje a gregorián ének volt. Nevét onnan kapta, hogy I. Gergely pápa alatt gyűjtötték és írták le a Biblia szövegének hangos felolvasásából származó hangos zsoltárdallamokat, a bizánci liturgikus énekeket, a himnuszok melódiáit, kolostorok zsolozsmáit. Mindezek latin szöveggel énekelt, hangszeres kíséret nélküli, egyszólamú dallamok voltak. Ez a dallamvilág a népzenéből beszivárgó új elemekkel együtt közel ezer évig az európai zene fejlődésének alapja volt.

   A középkori zenének a kolostorok mellett egyéb központjai is léteztek. A világi zene első kivirágzása a trubadúr ének. A trubadúr az eszményi udvari szerelmet és a lovagi erényeket megéneklő költők provanszál nyelvű lírai költeményeket saját szerzésű dallammal adták elő. Ez főleg a népi hagyományokból táplálkozott, témái és műfajai azonban szorosan kapcsolódtak a lovagi életforma alkalmaihoz. Van közöttük szerelmi dal, udvarló alkalmi dal, a kedvest üdvözlő hajnali dal, táncnóta, stb. Ebben az időben alakult ki a többszólamúság legegyszerűbb formája, a kánon.

   A 14-16. században Európa szellemi arculatával együtt a szellemi ízlés és gondolkodásmód is erősen megváltozott. A világi műfajok közül az egyik legnépszerűbb a villanella (eredetileg falusi nóta). Ez kórusdal, négy szólama kitűnően csendül össze, hangszer nem kíséri, hangulata derűs. A 16. században virágzik igazán a zenei reneszánsz. Leghíresebb műfaja a madrigál (anyanyelven írt, költői szövegre szerzett, hangszerkíséret nélküli, négyszólamú társas ének). Főleg az olasz udvarok műértő nemességét tükrözi, a népies villanellával szemben.

   A kor stílusjegyei főleg Palestrina (1525-94) zenéjében figyelhető meg. A zene és szöveg egysége, harmónia és dallam kiegyensúlyozottsága jellemzi művészetét. 16. sz. divatos hangszere, a lant egyik legnagyobb művésze a magyar származású Bakfark Bálint (1507-76).

    A 17. században a zenében is jelentkezik az új ízlés: szenvedélyesebb dallamosság, újrendű harmóniák, új műfajok teszik lehetővé a kontrasztokra épülő drámai kifejezést. Új énekstílus jön létre, a hangszerrel kísért szólóének. Új műfaj születik, a zenés színjátszás, az opera. Ennek első nagy mestere Claudio Monteverdi (1567-1643).
A zenekar kialakulásával a szólóénekes vagy hangszer előtérbe kerülésével megjelenik a versenymű műfaja.

   Antoni Vivaldi (1675-1745) velencei hegedűművész és zeneszerző nagy szerepet játszott a műfaj tökéletesedésében. Legismertebb műve a Négy évszak.
A zenei barokk egyik betetőzője Georg Friedrich Handel (1685-1759). Az oratórium műfajának ő a művésze. Az oratórium operaszerű mű, a cselekményt csak éneklik, de nem játsszák el. Jellegzetes szereplője a jeleneteket összekötő elbeszélő.

   Johann Sebastian Bach (1685-1750) zenéjében a barokk polifónia (ellenpontos többszólamúság) fejlődésének csúcspontjára érkezett. Ennek a műfajnak a legfontosabb műfaja a fúga. az ő alkotóműhelyében nyerte el legtökéletesebb alakját. a fúga latin szó, jelentése: futás, menekülés; a fúgában szólamok szinte "űzik, kergetik" egymást. Kiemelkedő helyet foglalnak el művei között a kantáták. A kantáta lírai szövegű, szólóénekeseket, kórust és zenekart foglalkoztató alkotás. Bach művészete a barokk kor zenei törekvésének hatalmas összefoglalása.

   A zeneművészetben is beszélhetünk zenei klasszikáról, illetve klasszikus zenéről, bár ebben a művészeti ágban nincs szó, nem is lehet az antik művészet feltámasztásáról. Formaeszményére viszont jellemző a szerkezet és a hangzás harmonikus egyensúlya, az arányosság, a formálás szimmetriája és világossága, a mértéktartás. Legjelentősebb képviselői Joseph Haydn (1732-1809) Wolfgang Amadeus Mozart (1755-1791) és Ludwig van Beethoven (1770-1827).

   A zeneművészetben azonban sokkal elmosódottabbak a határok a klasszicizmus és a romantika között, mint az irodalomban és a festészetben.
Beethoven nemcsak a zenei klasszika egyik óriása, hanem sok zenetudós szerint a zenei romantika egyik szülőatyja is. Ő vagy félredobja a szabályokat vagy muzsikája szolgálatába kényszeríti őket, míg Mozart és Haydn behódolt a szabályoknak.

   A romantikus zenét gazdag fantázia, erős érzelemvilág és az én belső világának kivetítése jellemzi. Témáit sokszor a múltból meríti. Több romantikus nemzedék is létezett, az első generációt Carl Maria von Weber (1786-1826), Gioacchino Rossini (1792-1868) és Franz Schubert (1797-1828) képviselte.
Schubert a romantikus dal műfajának legnagyobb mestere, gazdag dallamossága a német népdal hatását mutatja.
A második nemzedék legismertebb tagja Gaetano Donizetti (1797-1848) és a francia Hektor Berlioz (1803-69).

Az ún. harmadik nemzedék komponistáinak tevékenysége jelenti a romantika csúcsát.
Frederic Chopin (1810-49), Robert Schumann (1810-56), Liszt Ferenc (1811-86), Felix Mendelssohn (1809-47). Zongorakompozíciói, oratóriumai, Richard Wagner (1813-83) és Giuseppe Verdi (1813-1901) operái a zenetörténet felejthetetlen és kimagasló alkotásai.

A magyar zene legjelentősebb mestere Erkel Ferenc (1810-93). Zeneműveinek témáit a magyar múltból merítette. Legsikeresebb operái a Hunyadi László és a Bánk bán. Erkel írta a Himnusz zenéjét.

TESZT

  1. Mi a címe Bartók egyetlen operájának?
  2. Ki írt vígoperát Voltaire klasszikus művéből, a Candide című regényből?
  3. Thomas Mann melyik művéből komponált nagy hatású operát Benjamin Britten?
  4. Melyik operában rendezik meg a híres Walpurgis-éji bált?
  5. Melyik Mozart-opera cselekménye játszódik a 16. századi Törökországban?
  6. Offenbach melyik művének a híressé vált részlete, betétszáma a kánkán nevű tánc?
  7. Milyen hangszer volt a koboz?
  8. Mi a motetta?
  9. Említs kortárs magyar zeneszerzőt!
  10. Melyik pop együttes basszusgitárosa Vágó István a népszerű televíziós műsorvezető?

- megoldás -

- vissza -