28. HÉT: DÉL-ÁZSIA REGIONÁLIS FÖLDRAJZA


Probáld: Földrajz II.: 97 - 105. o.
Probáld: Regionális földrajz: 201 - 205. o.


INDIA

Területe: 3,3 millió km2
Lakossága: 900 millió fő

I. Történelmi háttér

India területén már a paleolitikum óta élnek különböző népcsoportok. A Kr.e. III. évezredben a dravidák hozták létre az ún. Indus-völgyi civilizációt (Harappa-kultúra), de városaik (Harappa, Mohendzso daro) különböző okok miatt elpusztultak. A Kr.e. XIV-XIII. században nyugat felől indoárja törzsek érkeztek India területére és fokozatosan dél felé terjeszkedtek, összeolvadtak a dravidákkal és közös kultúrát alakítottak ki, amelyben a vallásnak kiemelkedően fontos szerepe volt. A Brahmanizmus vagy védikus vallás szent könyvei a védák, amelyek a teremtő isten, Brahman kinyilatkoztatásai és ősi szakrális nyelven, szanszkritul jegyezték le őket. A legősibb véda, a Rigvéda tartalmazza a varnák (kasztok) eredetére vonatkozó leírást is. Az idők során sajátos társadalmi szerkezet alakult ki, amelyben egymástól élesen elkülönülő varnák, később kasztok jöttek létre: a brahmana (papság), a ksatrija (katonaság), a vaisja (parasztok, kézművesek, kereskedők) és a sudra (szolgák). Akik nem tartoztak egyik varnába (kasztba) sem, a társadalom legalsó rétegét, a páriák (érinthetetlenek) csoportját alkották. Az állam élén a király (rádzsa) állt, a lakosság falvakban és kisebb városokban élt, földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. A Kr.e. VI. századtól új vallás kezdett elterjedni Indiában, a buddhizmus, melynek alapítója Gautama Sziddhártha, aki fellépett a kasztok ellen, az emberek egyenlőségét hirdette, de megtartotta a brahmanizmus hagyományait a szertartásokban. Az indiai állam első fénykora a Maurja dinasztia idején, Asóka király uralkodása alatt, a Kr.e. III. században volt, a második felvirágzás pedig a Gupta Birodalom idején, a Kr.u. IV-VI. századra esett. A VIII-IX. században alakult ki a brahmanizmus és a buddhizmus ötvözetéből a hinduizmus, melynek szent könyve a Mahábhárata című ősi eposz részét képező Bhagavadgíta, Krisna isten kinyilatkoztatásai. Indiában máig a hinduizmus a legelterjedtebb vallás, a lakosság több, mint 80 %-a vallja hitéül.
A VIII. században érte el először Indiát az iszlám hatás, a XII-XIII. században egész Észak-India az iszlám uralma alá került, majd a XVI. században a mongolok foglalták el Indiát és létrehozták a Nagymogul Birodalmat (XVI-XVIII. század). A XIX. század elejére a Brit Kelet-indiai Társaság megszerezte a hatalmat India legnagyobb része felett. Az uralom alapját a hindu-iszlám vallási ellentét képezte ("oszd meg és uralkodj"). A gyarmatosítók olcsó angol pamutárukkal árasztották el Indiát, ezzel tönkretették a helyi hagyományos kézműipart, ugyanakkor rengeteg nyersanyagot vittek ki az országból az angol ipar ellátására. A XX. század elejétől az angolok vasutakat, gyárakat, bankokat létesítettek Indiában a helyi nyersanyagok és az olcsó munkaerő kihasználására. A gyarmati múlt mély nyomokat hagyott az ország gazdasági életében.
Az 1920-as években meginduló függetlenségi mozgalom élén Mahatma Gandhi állt, aki erőszak nélküli harcot hirdetett ("polgári engedetlenség"), de a hindu-iszlám vallási ellentét miatt az összefogás nem valósulhatott meg. India a II. világháború után, 1947. augusztus 15-én lett független, de vallási alapon két részre osztották, a főleg hinduk által lakott Indiára és a főleg iszlám hívők által lakott, területileg sem egységes Pakisztánra. Az egymástól mintegy 1800 km-re fekvő Kelet- és Nyugat-Pakisztánt csak nehezen lehetett egy állam keretei között összefogni, így 1971-ben Kelet-Pakisztánból egy önálló állam, Banglades lett. Indiában és Pakisztánban megalakulásuktól kezdve véres vallásháborúk bontakoztak ki, melyeknek több millió ember esett áldozatul és mindkét országba menekültek áradata özönlött. Az új határokkal a területi munkamegosztás szálai is elszakadtak, míg Bengáliában (részben Banglades területén) találhatók a legnagyobb gyapotföldek, addig a feldolgozóüzemek főleg India területén vannak.
Az 1950-ben bevezetett új alkotmány szerint India államformája szövetségi köztársaság, területe 22 szövetségi államra és 8 szövetségi területre tagolódik.

II. Természetföldrajz


III. Ipar

1. Bányászat

India ásványkincsekben gazdag ország.

2. Energiagazdaság

A villamosáram-termelés több mint fele széntüzelésű hőerőművekben történik, de jelentős szerepük van a vízerőműveknek és 1970 óta India atomerőművekkel is rendelkezik.

3. Feldolgozóipar

A nehézipar nagyarányú fejlesztése ellenére a könnyűipar (kézműipar, kisipar) játssza a vezető szerepet.

IV. Mezőgazdaság

Alacsony színvonalú, kisbirtokon és kisbérleti rendszeren alapul. Az átlagos birtokméret 2,5 ha. India mezőgazdaságát a trópusi monszun befolyásolja, a monszunesőket kiegészítő öntözéses gazdálkodással évente két termés takarítható be. A mezőgazdaság vezető ága a növénytermesztés, az állattenyésztés alárendelt szerepet játszik.

Gabonafélék:

Ipari növények:

Élvezeti cikkeket szolgáltató növények:

A gyümölcsök közül a banán, az ananász , a kókuszdió és a citrusfélék termesztése jelentős.

Állattenyésztés:

- feladatok -

- vissza a tematikához -