A külkereskedelmi mérleg a termékek és szolgáltatások exportját (X) és importját
(IM) tartja nyilván. Egyenlege (X-IM) megmutatja, hogy a valutabevétel és -kiadás
hogyan viszonyul egymáshoz.
Egy ország exportját meghatározhatja a termékei minősége, a reálárfolyam, a
külföldi makrojövedelem, stb. Egy kis ország azonban hiába termel többet nem
biztos, hogy többet fognak tőle vásárolni. Az exportot ezért autonóm, a jövedelemtől
független tényezőként fogjuk fel.
Az import iránti kereslet kétféle elemből tevődik össze: az autonóm a jövedelemtől független importból és a jövedelemtől függő importból. |
Az import egy része nem a hazai jövedelem függvényében változik (hanem reálárfolyam,
vámok, stb.). ezt hívjuk az import autonóm részének.
Az import másik része függ a jövedelemtől. Ha több a jövedelem többet fogyasztanak,
s a többlet jövedelmük egy részét külföldi termékekre költik. Tehát ha nő a
jövedelem nő az import és fordítva.
Az import határhajlandóság (m) azt mutatja, hogy a jövedelem egységnyi változása milyen nagyságú importváltozást eredményez. |
m = import változása / jövedelem változása = IM/Y
Az importfüggvény:
IM(Y) = IM0+m*Y
, ahol IM az autonóm import, m az import-határhajlandóság.
A külkereskedelmi mérleg és a jövedelem kapcsolata:
Felül látható az export- és importfüggvény. Az importfüggvény meredeksége az import-határhajlandóság, ha tehát az import-határhajlandóság nő, az importfüggvény meredekebb, ha csökken, laposabb lesz. Az alul látható külkereskedelmi függvény Ye jövedelemszinten van egyensúlyban. Ennek fenntartása a tudatos gazdaságpolitika feladata, mert nincs olyan automatikusan működő gazdasági mechanizmus, amely biztosítaná azt. Változatlan autonóm részek és import-határhajlandóság esetén, amíg a jövedelem el nem éri Ye-t, a külkereskedelmi mérleg szufficites lesz, és Ye jövedelemnél kerül egyensúlyba. E felett deficit keletkezik, ami folyamatosan nő.
A zárt gazdaság keresletéhez viszonyítva a nyitott gazdaság számára az export
keresletnövelő tényező. Az import viszont csökkenti a makrogazdaság keresletét,
az import iránti kereslet mértékével csökken a hazai áruk iránti kereslet.
Az egyensúlyi jövedelmet meghatározó egyenlet nyitott gazdaságban:
Y = C+I+G+X-IM
zárt gazdaságban:
Y = C+I+G.
Látható, ha egy ország külkereskedelmi mérlege szufficitet ér el, akkor nő
a jövedelem, s valószínűleg a foglalkoztatottság is. A deficit azonban csökkenti
a jövedelmet, s a foglalkoztatottságot.
A jövedelem belső felhasználását jelöljük F-fel.
F = C+I+G.
A jövedelem belső felhasználásának autonóm elemeit jelöljük F0-lal.
F0 = C0+I+G.
Így a fenti egyenlet nyitott gazdaságban:
Y = c*Y+F0+X0-IM0-mY
, ebből
Y = (c-m)Y+F0+X0- IM0
Zárt gazdaságban:
Y = c*Y+ F0
Láthatjuk, hogy a tervezett jövedelemnövekedés zárt gazdaságban nagyobb mértékben növeli a makrokeresletet (c*Y), mint nyitott gazdaságban ((c-m)Y), a nyitott makrogazdaság laposabb makrokeresleti függvénye miatt.
Látható, hogy a kezdeti állapotban a két gazdaság jövedelme azonos. Ha megnő
a belső autonóm fogyasztás F1-re, akkor a zárt gazdaság jövedelme
(YZ) nagyobb lesz, mint a nyitott gazdaság jövedelme. Ennek az oka,
hogy a nyitott gazdaságban a hazai jövedelmek körforgásából rendre kivonódik
az importra fordított rész. Ez a különbség annál nagyobb, minél laposabb a nyitott
gazdaság makrokeresleti függvénye, vagyis minél nagyobb az m.
A következőkben együtt fogjuk vizsgálni a külkereskedelmi mérlegnek és a makrogazdasági
jövedelemnek az alakulását. Különbséget kell tennünk azonban kis és nagy ország
között. Ugyanis, ha egy országnak nő a jövedelme, megnő az importja, ami növeli
a másik ország exportját, jövedelmét és így importját is, és így tovább. Ezt
nevezzük jövedelmi visszahatásnak. Ez azonban csak nagy országokra igaz, ugyanis
egy kis ország jövedelmének változása nincs érdemi kihatással a partner ország
jövedelmére. Ekkor a kis ország a külföldi jövedelmet adottságként tekintheti
(nincs hatással rá). Mivel Magyarország is kis ország, ezért a továbbiakban
kis országot fogunk vizsgálni.
- feladatok -