Az Újhold irodalma


Tulajdonképpen az Újhold nemzedékét meglehet határozni, de a listázás veszélye itt is fenyeget. Azaz, nem biztos, hogy aki szerepel a listán, az teljes mértékben ehhez a nemzedékhez, szellemi körhöz tartozik, illetve aki kimarad, annak lehet, hogy volt olyan korszaka, amely alapján az Újholdasokhoz kellene sorolni. Ezenkívül az Újhold nemzedéke nagyon közel volt az Ezüstkor nemzedékéhez, ezért az Újhold megértéshez őket sem szabad elhagyni.

Nemes Nagy ÁgnesA harmincas években fellépő harmadik nemzedék - Weöres Sándor, Jékely Zoltán, Radnóti Miklós, Zelk Zoltán, Rónay György, Vas István, Dsida Jenő, Ottlik Géza, Örkény István, Szentkuthy Miklós, Örley István - a gazdasági váláság, az erősödő fasizmus jelenségeit, a közeledő háború fenyegetését látta maga körül. Nem hittek már abban, hogy a költő személyesen és közvetlenül beleszólhat a világ sorsának alakulásába. Irodalmat akartak, tisztán irodalmi eszközökkel. A szellem emberei egy elképzelt szigetre vonulnak, és az emberséget, a művészet erejét, kultúra értékeit, a szellem fölényét szegezik szembe a kor embertelenségével, barbárságával. Érdeklődésük az emberi lét filozófiai kérdései, a mítoszok sejtelmei felé fordul. A nemzedék irodalmi fórumai az Apolló (1934) és az Ezüstkor (1943) folyóiratok voltak, mely utóbbiról nevezte el az irodalmi közélet ezt a nemzedéket.

1945 és 48 között több nemzedék, különféle eszmei és művészi irányzatok munkálkodnak egymás mellett. Ezeknek az éveknek az irodalmi termése is igen gazdag és változatos. Ebben az időszakban a folyóiratok közük három volt különösen jelentős. Elsőként a Magyarok jelent meg 1945 áprilisában Debrecenben, majd a szerkesztőség Budapestre költözött. A fővárosi szerkesztő Kéry László volt. A folyóirat a Magyar Csillag örökséget vitte tovább. A fiatal írók úgy érezték, hogy a Magyarok-ban nekik nem jut elég hely, és Lengyel Balázs vezetésével 1946-ban megalapították az Újhold-at. Mándy Iván, Örkény István, Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes, Rába György és mások voltak a munkatársai. Eszményképüknek Babitsot tekintették. Ezt a folyóiratot magas esztétikai igényesség jellemezte, és hamarosan a modern magyar irodalom egyik legfontosabb műhelye lett.

A folyóiratot beszüntették, s később a 80-as évek elején indult újra, de ekkor már évkönyv formájában.

- feladatok -

- vissza a tematikához -