Carnap: A metafizika kiküszöbölése a nyelv logikai elemzésén keresztül

Kérdések

  1. Milyen fajtái vannak a látszatállításoknak C. szerint?
  2. Mi egy szó jelentése C. szerint?
  3. Ismertesse C. szintaxis-hibára vonatkozó két példáját!
  4. Hogyan keletkeznek C. szerint metafizikai állítások?
  5. Melyek az értelmes állítások csoportjai C. szerint?
  6. Miért van metafizika, és mit ajánl C. a metafizikai helyébe?

Válaszok

  1. Az egyikben olyan szó van, amelyről azt hiszik, hogy van jelentése, de nincs. A másikban pedig a szintaxisban van a hiba, vagyis az állítás szavai értelmesek, de összekapcsolásuk helytelen.
    1. Ismeretesek a szó empirikus ismertetőjegyei. (A szó elemi mondatbeli előfordulása, amely valamiféle deszignáció alapján ad értelmet a szónak. Pl. "x egy kő" ahol x helyén tárgyak kategóriájából álló deszignáció áll - x egy gyémánt vagy x egy alma stb.)
    2. Rögzítve van, hogy milyen protokolltételekből vezethető le az adott szót tartalmazó mondat. Ugyanis van olyan eset, amikor a jelentést más szavakra való visszavezetéssel adunk meg (konstitúció, definíció). Ám ekkor is van olyan elsődleges mondat, amely megfigyelés alapján verifikálja (igazolja) a mondat igazságtartalmát. Ezek az elsődleges mondatok a protokolltételek.
    3. A mondat igazságfeltételei meg vannak adva.
    4. Ismeretes a mondat verifikációjának a módja (pl. érzéki észlelés útján).
    1. Az első a "Caesar egy és", ahol a predikátum helyén egy kötőszó áll, nem pedig főnév vagy melléknév.
    2. A második a "Caesar egy prímszám" a grammatikai szintaxis szabályait nem szegi meg, de a predikátum mégsem vonatkozhat az alanyra.
  4. A tapasztalati kijelentések analógiájára képződnek meg. Pl. "az eső esik" verifikálható állítás, a vele analóg "a semmi semmizik" már nem, noha grammatikailag hasonlók.
    1. Amelyek formájuk miatt igazak, tautológiák. Ilyenek a logika kijelentései, ezek a valóságról nem közölnek semmit sem.
    2. Amelyek formájuk miatt hamisak, kontradikciók. Az előbbi ellentétei.
    3. Amelyek protokolltételekre vezethetők vissza, azaz a tapasztalati állítások.
  6. A metafizika C. szerint életérzést fejez ki, nem pedig tényállást, ami a filozófia valódi dolga volna. Feltehetően a mítoszokból született, egyfajta pótteológia szerepét tölti be. C. szerint a művészet az, amelynek ezt az életérzést ki kell fejeznie, hiszen hívebben teszi, mint a metafizika. Vagy pozitív tudományok dolgairól és logikai elemzésekről szólunk, vagy értelmetlen látszatállításokat hangoztatunk csupán.