A gazdaságpolitika lehetőségei a nyitott gazdaságban

A gazdaságpolitika lehetőségei rögzített árfolyamrendszerben

A rögzített árfolyamrendszer megengedi a fizetési mérleg egyensúlytalanságát, ami hatást gyakorol a pénzpiacra, és azon keresztül az árupiacra és a jövedelemre.

A fizetési mérleg és a pénzpiac

Egy ország pénzpiacának az egyensúlya határozza meg a kamatlábat. Az ország fizetési mérlegének egyenlege viszont befolyásolja az ország pénzkínálatának az alakulását.
Ha deficites a fizetési mérleg, a jegybank tartalékai csökkennek, a gazdasági szereplők több hazai valutát adnak el, mint amennyit megvesznek. A hazai jegybankba visszakerült hazai valuta kikerül a forgalomból, nem pénz többé.

A fizetési mérleg szufficitje azt jelenti, hogy a jegybank devizatartalékai megnőnek. Ezzel pénz kerül a forgalomba. Tehát a fizetési mérleg szufficitje a pénzkínálat növekedését jelenti.
Nyitott tőkepiacú gazdaságban a pénzkínálat alakulását a kamatláb is befolyásolja, hiszen hatást gyakorol a tőkeáramlásra. Mivel a kamat a tőke jövedelme, ezért a nemzetközi tőkeáramlás az országok közötti kamatlábkülönbséghez igazodik.

Ha tehát a hazai kamatláb növekszik a külföldihez képest, akkor a tőkemérleg egyenlege javulni fog, így javulni fog a fizetési mérleg egyenlege is, ami megnöveli a hazai pénzkínálatot. Ha a hazai kamatláb csökken a külföldihez képest, akkor hasonló módon csökken a pénzkínálat is.

A zárt tőkepiacú gazdaságban a pénzkínálat alakulására nincs hatással a kamatláb alakulása.
A nyitott tőkepiacú gazdaságban a kamatláb növekedésével javul a fizetési mérleg egyenlege, s nő a hazai pénzkínálat. Ezért a nyitott gazdaság reálpénzkínálatát jelző egyenes pozitív meredekségű lesz. Az így meghatározott reálpénzkínálat és a pénzkereslet egyensúlya határozza meg az egyensúlyi kamatlábat és az egyensúlyi reálpénzmennyiséget.

A költségvetési politika rögzített árfolyamrendszerben

Tételezzük fel, hogy a költségvetési politika révén megnő az autonóm kereslet. Az autonóm fogyasztást növelhetik az adók csökkentésével, a beruházást a kamatláb csökkentésével (ezt a pénzpolitika részben tárgyaljuk), és ez növelheti az állami kiadásokat is.

A továbbiakban feltételezzük, hogy a makrokínálat a makrokereslethez igazodik, s nincs árszínvonal növekedés, csökkenés.
A kezdeti egyensúlyban Y₀ jövedelemnél i₀ a kamatláb, és a külkereskedelmi mérleg is egyensúlyban van.
Az autonóm kereslet növekedése növeli a jövedelmet (Y₁), a külkereskedelmi mérleg deficites lesz (X-IM)₁. A pénzpiacon ekkor két hatás érvényesül. Megnő a jövedelemtől függő pénzkereslet, a keresleti függvény jobbra tolódik. Emellett csökken a pénzkínálat a külkereskedelmi mérleg deficitje miatt, a pénzkínálati függvény balra tolódik. Kialakul egy magasabb i₁ kamatláb. Ez visszafogja a beruházásokat, a makrokereslet kisebb mértékben, de visszahúzódik, Y₂ jövedelmi szint alakul ki. A magasabb belföldi kamatláb nagyobb tőkebeáramlást is indukál, ami végül ellensúlyozza a külkereskedelmi mérleg deficitjét, így a fizetési mérleg is egyensúlyban lesz.

Pénzpolitika a rögzített árfolyamrendszerben

A pénzpolitika úgy fejti ki hatását, hogy a központi bank bővíti a pénzkínálatot. Így a piaci kamatláb csökken, ez pedig ösztönzi a beruházásokat.
Kiinduló helyzetünk ugyanaz, mint az előző esetben volt, Y₀ jövedelemszint mellett a külkereskedelmi mérleg egyensúlyban van.
Az eseményeket elsősorban a pénzpiacon kell áttekintenünk. Ebben a helyzetben a központi bank megnöveli a pénzkínálatot. A reálpénzkínálati görbe jobbra tolódik. A pénzpiaci egyensúlyt biztosító kamatláb az eredeti kamatlábnál alacsonyabb lesz. Az i' kamatláb és az MS'/P pénzkínálat kombinációja azonban egy pillanatra sem maradhat fenn. Az új i' kamatláb alacsonyabb, a tőke kiáramlik az országból, a tőkemérleg deficites lesz. A jövedelem növekedése miatt deficites lesz a külkereskedelmi mérleg is, tehát deficites lesz a fizetési mérleg.
A fizetési mérleg deficitje csökkenti a pénzkínálatot, ami az eddigiekkel ellentétes folyamatot indít el. A reálpénzkínálat csökken, görbéje visszafelé tolódik, ami növeli a kamatlábat, csökkenti a beruházási keresletet és a makrojövedelmet. Csökken a jövedelemtől függő pénzkereslet is. Pénzkereslet görbéje visszatolódik. A folyamatok addig tartanak, amíg minden visszaáll az eredeti szintjére.
Arra a következtetésre jutottunk tehát, hogy a pénzpolitika teljesen hatástalannak bizonyult a jövedelem és a foglalkoztatás növelése szempontjából a fix árfolyamrendszerben.
Összegezve a gazdaságpolitika a fix árfolyamrendszer-beli lehetőségeit, bár a fix árfolyamos valutapiac önmagában megengedi a fizetési mérleg egyensúlytalanságát, a fizetési mérleg deficitjének pénzkínálat-csökkentő vagy szufficitjének pénzkínálat-növelő hatásán keresztül valójában automatikusan helyreál a fizetési mérleg egyensúlya. A fenti pénzpiaci mechanizmus a pénzpolitikát gyakorlatilag hatástalanná, míg a költségvetési politikát hatékonnyá teszi a jövedelem és foglalkoztatottság növelése szempontjából a rögzített árfolyamok rendszerében.

A gazdaság lehetőségeit lebegő árfolyamrendszerben

Lebegő árfolyamrendszerben nem a pénzpiac, hanem a valutapiac az alkalmazkodás fő színtere. Tehát a fizetési mérleg időleges deficitjét vagy szufficitjét nem a pénzpiac és az árupiac együttesse igazítja ki, hanem a reálárfolyam mozgása.

Pénzpolitika lebegő árfolyamrendszerben

Kiindulási alapunk az előzőekhez hasonlóan most is egyensúlyi rendszer. A központi bank keresletnövelő szándékkal bővíti a pénzkínálatot. A kamatláb lecsökken, a beruházási kereslet, és a jövedelem nő (Y₁). Ekkor a külkereskedelmi mérleg (X-IM)₁ nagyságú hiányt mutat.

A csökkenő kamatláb miatt a tőkemérleg és így a fizetési mérleg is deficites lesz. Ez megnöveli a külföldi valuta keresletét, a valutakeresleti görbe eltolódik (D$₁). A nominál árfolyam változásán keresztül megnő a reálárfolyam, ami helyreállítja a fizetési mérleg egyensúlyát.
A reálleértékelődés megnöveli az autonóm exportot (X₂) és lecsökkenti az importot (IM₂). Ez javítja a külkereskedelmi mérleget, a külkereskedelmi mérleg görbéje felfelé tolódik. Megnő a jövedelem is, mivel a makrokeresleti görbe is felfelé tolódik.
A tőkemérlegre két egymással ellentétes jelenség hat. A belföldi kamatláb csökkenése miatt a tőke kiáramlik az országból. A reálárfolyam növekedése tőkebeáramlást eredményez. A két hatás egymáshoz viszonyított erôssége dönti el, hogy a tőkemérleg deficites, vagy szufficites lesz. Mivel a fizetési mérleg

egyensúlya biztosított, a külkereskedelmi mérleg egyenlege a tőkemérleg egyenlegével ellentétes lesz. Tehát lehet deficites és szufficites is. Kellemes következményekkel jár, hogy a jövedelem növekedése nagyobb, mint amit a kamatlábcsökkenés miatt bekövetkező belső keresletnövekedés indokol (Y₁ helyett Y₂ jövedelem alakul ki). Ez azért van így, mert a reálleértékelődés a külföldi kereslet egy részét átirányította a hazai termékek felé.
Levonhatjuk tehát azt a következtetést, hogy a pénzpolitika a lebegő árfolyamok rendszerében hatékony a jövedelem és a foglalkoztatás növelése szempontjából.

Költségvetési politika a lebegő árfolyamrendszerben

Most az autonóm kereslet növekedésének hatását vizsgáljuk. Kiinduló egyensúlyi helyzetünk az előzőekhez hasonló.
Az autonóm kereslet növekedése növeli a jövedelmet, ami deficitessé teszi a külkereskedelmi mérleget. A jövedelem növekedése miatt a pénzkereslet és a kamatláb megnő. Ha elegendően rugalmas a tőkeáramlás, akkor a kamatláb növekedése miatt annyi tőke áramlik be, hogy a tőkemérleg többlete nemcsak ellensúlyozza a külkereskedelmi mérleg hiányát, hanem az egész fizetési mérleget szufficitessé teszi. A valutakínálati görbe jobbra lefelé tolódik, és az új egyensúlyi reálárfolyam a réginél alacsonyabb szinten állapodik meg, így a valuta reálfelértékelődése megy végbe, és így áll helyre a fizetési mérleg egyensúlya.
A reálfelértékelődés miatt az export csökken és az autonóm import növekszik. A makrokereslet, és ezzel a makrojövedelem csökkenni kezd. A csökkenés mértéke a tőkeáramlás rugalmasságától függ. Minél több tőke áramlik be adott kamatláb-emelkedés mellett, annál nagyobb lesz a fizetési mérleg többlete és annál nagyobb lesz a valuta reálfelértékelődése, így a külkereskedelmi mérleg romlása is.
Szélső esetben - ha nagyon rugalmas a tőkeáramlás - a makrokereslet csökkenése éppen akkora lesz, mint növekedése volt. Ekkor visszaáll az eredeti jövedelmi szint. Amennyivel az autonóm kereslet növekszik, annyival romlik a külkereskedelmi mérleg egyenlege.

- feladatok -

- vissza a tematikához -