Kognitív fejlődés a gyermekkorban
1. Piaget szakaszelmélete
- Piaget előtt: biológiai (érésköpontú) / környezeti (tanulásközpontú) megközelítés
- Piaget: természetesen érő képességek és környezetével kialakított
kapcsolatának kölcsönhatása
- a gyermek mint érdeklődő tudós: kísérletezik, sémák: a kísérletek
elméletei, asszimiláció: új tárgy, esemény beillesztése meglévő
sémába, akkomodáció: séma átdolgozása
- Piaget története: intelligenciateszetek Binet számára, a gyerekek
rossz válaszai jobban érdeklik, saját 3 gyereke megfigyelése, informális klinikai
módszer, kritika
- Piaget tévedett: alulbecsült, elfogadják Piaget-tól: gyermek aktív, információkereső
lény, érés - környezet kölcsönhatás
1.1. Szenzomotoros szakasz (születés - 2. év)
- érzékelés és mozgástevékenység közötti kapcsolat, cselekvés és cselekvés
közötti kapcsolatok felfedezgetése, önmaga és a külvilág elkülönítése
- felismeri önmagát, mint a cselekvés végrehajtóját
- tárgyállandóság: a tárgyak akkor is léteznek, amikor az érzékszervek
számára nem hozzáférhetőek, a tárgy mentális reprezentációja
- K: "8 hó: letakarjuk a tárgyat, nem nyúl tovább, elveszti érdeklődését"
- K: "10 hó: letakarjuk, keresi, de minden más esetben ott, ahol utoljára
megtalálta", csak 12 hó ahol legutóbb eltűnt
1.2. Műveletek előtti szakasz (2 - 7 év)
- 1,5-2 éves: beszél, szavak mint szimbólumok, tárgyak is szimbolizálhatnak
tágyakat, 3-4 éves: szavai képzelete még nem szerveződik logikus módon
- bizonyos szabályokat, vagyis műveleteket nem ért meg, művelet = információ
átalakítására vonatkozó mentális szabály, amely megfordítható
- konzerváció: a megmaradás elve, a gyerekek nem rendelkeznek
a megfordítással és más mentális műveletekkel
- K: "gyermek: két egyforma gyurmagolyó, vv.: hurkát gyúr az egyikből,
gyerek: a hosszabban több gyurma van"
- 7 éves előtt: képtelen egy időben a helyzet több mozzanatát figyelembe venni,
a műveletek előtti gondolkodás a vizuális benyomások uralják, egocentrizmus
- K: "5-6 éves gyerek: fekete és piros korongok, vv.: feketét összetolja,
gyerek: piros több, 7 éves: ugyanannyi"
1.3. Konkrét műveleti szakasz (7 - 12 év)
- 7-12 éves: konzerváció szilárd, logikai műveletek is mennek (sorbarendezés,
cselekvéssorozatok fejben)
- logikailag képes gondolkodni (szám-, tömeg-, súlymegmaradás)
- 5 éves: hazatalál, de nem tudja elmondani hogyan kell odamenni (tudja hol
kell lefordulni), 8 éves: már le tudják rajzolni az utat
- képesek absztrakt fogalmak használatára, de csak konkrét tárgyakkal
1.4. Formális műveleti szakasz (12 -)
- hipotézisellenőrzés, a jövővel is foglalkozik
- 11/12 éves: felnőtt gondolkodás, tisztán szimbolikus fogalmak
- K: "kampón lógó madzagon súlyok, madzag hossza, indítás szöge változtatható
- szisztematikus, hipotézis tesztelés"
Mit jelent a séma a piageti koncepcióban?
Hogyan működik az akkomodáció-asszimiláció együttese?
Mi inspirálta Piaget kutatásait?
Hogyan nevezzük a kognitív fejlődődés első szakaszát?
Mit tud, mit sajátít el ebben a szakaszban a csecsemő?
Miért nevezi Piaget a második szakaszt "műveletek előtti"-nek?
Idézd fel Piaget híres kísérleteit a konzerváció vizsgálatával kapcsolatban!
Mire képes 7-12 éves kora között - konkrét műveleti szakasz - a gyerek? Mire nem?
Mi jellemzi a formális műveleti szakaszt?
Mondj egy ide kapcsolódó vizsgálatot!
2. Erkölcsi ítéletek
2.1. PIAGET: erkölcsi szabályok és szociális konvenciók megértése a kognitív
fejlődés szerint
1. szint (2 - 5 év)
- párhuzamos játék (szimbolikus játékok), nincs társas szervezettség, önkényes
szabályalkotás, nincs kollektív cél, együttműködés, versengés
2. szint (5 - 7 év)
- kötelezően követendő szabályok, abszolút erkölcsi parancsok, felsőbb tekintély:
szülők vagy az Isten, szent és módosíthatatlan szabályok
- erkölcsi realizmus: erkölcsi és fizikai törvények keveréke:
előre meghatározottak, mint a gravitáció, ha megszegik mindenképp büntetés
(pl. Isten)
- K: "fiú eltör 1 teáscsészét, amikor lopni próbál, vagy egy másik véletlenül
lever egy tálcányit - a nagyobb kár a rosszabb" ---> következmény
etika
- K: "aki azt mondja látott egy akkora kutyát mint egy tehén, rosszabb,
mint aki azt hazudja, hogy jó jegyet kapott az iskolában"
3. szint (7 - 11 év)
- néhány szabály társas konvenció, közös megegyezéssel módosítható, szubjektív
megfontolások, szándéketika, büntetés: emberi döntés
4. szint (12 -)
- ideologikus gondolkodás, tágabb társadalmi kérdések megcélzása a személyes-
és személyközi helyzetek helyett
2.2. KOHLBERG - Az erkölcsi gondolkodás szakaszai
A válaszokat a döntés indoklása alapján sorolja a különböző szakaszokba:
I. prekonvencionális erkölcs (0 - 10 év):
- 1. büntetésorientáció
- 2. jutalomorientáció
II. konvencionális erkölcs (11 - 13 év):
- 3. jógyerek-orientáció
- 4. tekintélyorientáció
III. poszkonvencionális erkölcs (14 évtől):
- 5. társadalmiszerződés-orientáció
- 6. etikaelv-orientáció (felnőtt alanyainak kevesebb, mint 10%-)
K: "Heinz úr haldokló felesége számára gyógyszer, gyógyszerész nem alkudozik,
Heinz úr lop"
kritika: különböző szabályok különböző helyzetekben, szakaszok
sorrendje nem egyértelmű, "férfiközpontú" - törődésen alapuló női
gondolkodás alacsonyabb szinten
Milyen szakaszokat állított fel Piaget az erkölcsi fejlődésben?
Hogyan kapcsolhatóak össze a kognitív fejlődés szakaszaival?
Mit jelent az erkölcsi realizmus és a következményetika?
Mi a különbség társas konvenció és erkölcsi norma között?
Mit jelent az erkölcsi gondolkodás "ideologikus módja"?
Hogyan terjesztette ki Kohlberg az erkölcsi fejlődés elméletét?
Mi volt a módszere?
Melyek az átfogó szakaszok, illetve az ezeken belüli egyes szintek?
3. Piaget értékelése
Piaget alulbecsülte a gyerekek képességeit, talán megvan a vizsgálat tárgyát
képező képessége, de hiányzik még egy, a megoldáshoz szükséges, de irreleváns
képessége
Tárgyállandóság
- a csecsemő talán tudja, hogy a tárgy még létezik, de nem képes ezt kereső
viselkedésben kifejezni
- Baillargeon: K: "habituációs kísérlet, lemez, fényes doboz tükrözött
képe, lehetséges/lehetetlen esemény, meglepődés"
- --> 4,5 hó csecsemők is tanúsítanak tárgyállandóság meglétére utaló viselkedést,
néhány csecsemő már 3,5 hó korban is
Konzerváció
- 3/4 évesek is, ha a feladat megoldása nem múlik nyelvi képességeken (pl.
"több", "hosszabb" megértése)
- Markman: K: "én katonáim / te katonáid, én hadseregem / te hadsereged"
--> "hadsereg" esetén nem befolyásolják őket a perceptuális transzformációk
- --> focista / focicsapat, állatok / állatcsapat, malacok / malaccsalád
hasonló eredménnyel
Erkölcsi ítéletek
- Nucci: K: "7 évesek: lopás, hazugság, verekedés, önzőség akkor
is rossz, ha nem lennének szabályok, de rágogumizás, tanárok tegezése csak
a szabályok miatt"
- --> másokra / egyénre hatással lévő szabályok: rágógumizás, tanárok tegezésének
megtiltása jogos, de tévénézés, barátok megválasztása, hosszú haj saját dolog
- --> fiú iskolában lányruhában OK, ha az igazgató nem tiltja (50%), egy
olyan országban ahol egyáltalán nem tiltják OK (82%)
Mi a legáltalánosabb kritika Piaget elméletével kapcsolatban?
A tárgyállandóságra vonatkozólag mit találtak a legújabb kutatások?
Milyen kísérlettel igazolták, hogy a gyerek már korábban rendelkezik számkonzervációval,
mint azt Piaget elképzelte?
Mi a helyzet az erkölcsi ítéletetekkel?
4. Piaget alternatívái
4.1. Információfeldolgozási megközelítés
- Piaget a döntő képességet nem különíti el, vannak akik úgy vélik a készségek
simán és folytonosan fejlődnek
- Kognitív fejlődés = több különböző információfeldolgozási készség elsajátítása
- neopiaget-iánusok: információfeldolgozási készségek fokozatos fejlődése
szakaszszerű változásokat eredményez, mások szerint az egyes készségek szakasszerűen,
más-más sebességgel fejlődnek
4.2. Tudásmegszerzési megközelítés
- a különbség elsősorban a felnőttek kiterjedtebb tudásában rejlik - mélyebb
megértés, szerveződés
- Chi: V: "10 éves sakkversenyzők / felnőttek: egyetemisták számok
megjegyzésében, felidézésében ok, de sakkfigurák állásában 10 évesek jobban"
- --> egy területre specifikus tudás a lényeges különbség, a világ
egyre növekvő ismerete, pl.: több = tömeg és szám, nem pedig látvány, megtanulja
mi a több
- Keil: V: "operáció ló / zebra, ill. sündisznó / kaktusz - 65
% ló tényleg zebra, de 25 % süni kaktusz" - bizonyos ismeretterületeken
nem a vizuális
4.3. Szociokulturális megközelítések
- Piaget: környezet = közvetlen fizikai környezet, de a kulturálisat nem vette
figyelembe
- de: a gyereknek azt kell megtanulnia, ahogy az ő kultúrája látja a világot,
milyen szerepeket várnak el, milyen szabályok/normák vezérlik a társas kapcsolatokat
- S. Bem: kultúrába újonnan érkező jövevény, elsajátítandó: a társadalmi
valóság szemlélése a kultúra szemüvegén keresztül
Milyen alternatív elméleteket ismersz a fejlődésre vonatkozóan, Piaget elméletén
túl?
Melyek a legfontosabb szempontjai az egyes elméleteknek?
Időszak
|
Életesemény
|
Név
|
4 - 6. hó |
konstanciák kifejlődése (pl. nagyságkonstancia) |
|
4 - 5. hó |
tárgyállandóság kialakulása |
K: Baillergeon |
10. hó |
tárgyállandóság kialakulása |
Piaget |
0 - 10. év |
prekonvencionális erkölcs |
Kohlberg |
0 - 2. év |
szenzomotoros szakasz |
Piaget |
1 éves |
teljes tárgyállandóság (ott keresi a tárgyat, ahol legutóbb elrejtették) |
Piaget |
2 - 7 éves |
műveletek előtti szakasz |
Piaget |
3 - 4 éves |
szimbolikus fogalmakban gondolkodnak |
Piaget |
3 - 4 éves |
számkonzerváció |
K: Markman |
5 éves |
kötelezően követendő szabályok értelmezése, erkölcsi realizmus |
Piaget |
5 éves |
eltalál barátjához, de nem tudja elmondani, hogyan kell odamenni |
Piaget |
6 éves |
számkonzerváció |
Piaget |
7 - 11. év |
konkrét művelei szakasz |
Piaget |
7 éves |
tömegkonzerváció |
Piaget |
7 éves |
különbséget tudnak tenni a társas konvenciók és az erkölcsi előírások
között |
K: Nucci |
8 éves |
le tudják rajzolni a hazavezető utat |
|
9 éves |
súlykonzerváció |
Piaget |
11 - 12. év |
konvencionális erkölcs |
Kohlberg |
11 / 12. évtől |
formális műveleti szakasz |
Piaget |
13. évtől |
posztkonvencionális erkölcs |
Kohlberg |
- teszt -