4. hét - A személyiség és a társas kapcsolatok fejlődése
Az ELTE pszichológia tanszékének információja szerint
a jövő évben kötelező könyv megjelenése csak 2001 elején várható, így az eddigi
irodalomjegyzék alapján való felkészülés ajánlott.
A struktúrált tanulást és az Atkinson könyv feldolgozását nagyban segíti Szabó
Mónika kézirata, mely az ELTE Pszichológia tanszékének könyvtárában
megvásárolható (ára 1500Ft), tesztekkel, esszékkel, jegyzetekkel stb.
1. Temperamentum
- már első hetekben is aktivitási különbségek aktivitási szintjük és ingerlékenységük
tekintetében
- temperamentum: hangulatfüggő tulajdonságok, számos temperamtumbeli
különbség veleszületett, de szülő-gyerek viszony befolyásolja
- ha gyerek sír és a szülő mindent megtesz, de nem marad abba a dolog, a szülő
gondolhatja, hogy alkalmatlan a szerepre - kedvezőbb reakció szeretetteljesebb
viszony
- Thomas és Chess: V: "140 közép- és alsó osztálybeli csecsemő,
interjúk szülőkkel, majd tanárok és a gyerekek, 9 vonás alapján típusba sorolás"
- könnyű csecsemők: rendszeres ritmus, jó alkalmazkodóképesség (40
%)
- nehéz csecsemők: rendszertelen ritmus, negatív reakció új helyzetekre
(10 %)
- lassan felmelegedő csecsemők: alacsony aktivitási szintin, visszahúzódás,
lassú alkalmazkodás új helyzetekhez (15 %)
- temperamentum kontinuitása: szignifikáns korreláció, de alacsony (0,3),
a 9 vonás közül legtöbb önmagában kicsi, vagy semmilyen folytonosságot nem
mutat
- a kontinuitás vagy diszkontinuitás a gyermek genotípusa és a környezet közötti
kölcsönhatások függvénye, egészséges fejlődés: temperamentum és az otthoni
környezet közötti megfelelés
- Mit nevezünk temperamentumnak?
- Milyen alapvető típusokat különített el az úttörő kutatás?
- Mi jellemzi az egyes típusokat?
- Változik-e idővel a temperamentum?
- Mitől függ ez alapvetően?
2. Korai társas viselkedés
- 2 hónapos: anyja arcának látványára elmosolyodik, anya is elmosolyodik:
társas interakciók kölcsönösen megeresőítő rendszere
- a világon mindenhol nagyjából ugyanabban az időben: érés fontosabb, mint
a nevelési feltételek
- 3-4 hónapos: kimutatják, hogy felismerik és preferálják környezetük ismerős
tagjait
- 8-12 hónapos: "idegen-félelem" - a megkülönböztetés nélküli elfogadás
megszűnik
- 14-18 hónapos: szeparációs szorongás - distresszreakció
- 3 éves: szülei távollétében is eléggé biztonságban érzi magát
- e két félelmet kevéssé befolyásolja a nevelési környezet
- magyarázatok: emlékezeti kapacitás bővülése: múltbeli események
felidézése, szokatlan események észlelése, anyját hiányolja, ahogy a vissztérésre
is emlékszik - szorongása csökken
- az autonómia növekedése: a 2-3 éves gyermek gondozóktól való függése
csökken, a szülők jelenléte már nem központi kérdés
- Mikor jelenik meg a mosoly mint társnak szóló reakció?
- Hogyan változik a gyerek reakciója az idegenre és a szeparációra az első
három év során?
- Milyen tényezők befolyásolják ezeket a változásokat?
3. Kötődés
- Kötődésnek nevezzük a csecsemőnek azt a hajlamát, hogy bizonyos emberek
közelségét keresse, és hogy ezen emberek mellett biztonságosabban érezze magát
- adaptív érték: megvédik az élőlényt az elkóborlásból és az eltévedésből
eredő veszélyektől
- korábbi vélekedés: a kötődés gyökere az anya, mint a táplálék forrása (vö.
Harlow majomkísérletei)
A kötődés mérése
- Ainsworth: idegen helyzet
- (1) anya, gyerek be - (2) idegen be - (3) anya ki - (4) anya be, idegen
ki - (5) anya ki - (6) idegen be - (7) anya be, idegen ki
- Kötődés típusa szerint:
biztosan kötődő,
bizonytalanul kötődő: elkerülő
bizonytalanul kötődő: ambivalens
gyermekek (újabb kutatások szerint zavarodott gyermekek, mint negyedik
kategória)
Válaszkészség
A csecsemők temperamentuma
Kötődés és későbbi fejlődés
- Mi a kötődés?
- Milyen magyarázatok születtek a gyökereire vonatkozóan (miért kötődünk)?
- Mit bizonyít Harlow klasszikus majomkísérlete?
- Milyen konzekvenciái vannak az emberi kötődésre vonatkozólag?
- Hogyan és ki mérte a kötődést?
- Milyen típusokat különített el?
- Milyen tényezők befolyásolják a kötődés alakulását? Vezesd le az összefüggéseket!
- A kötődés mintázatai milyen hatással lehetnek a késobbi fejlődésre?
4. Nemi identitás és nemhez igazodás
A gyermek a fejlődés részeként elsajátítja annak biztos érzését, hogy melyik
nemhez tartozik (identitás), valamint azt, hogy a kultúra szerint, amelyben
él, mely viselkedések és tulajdonságok a nemének megfelelőek (igazodás).
E folyamat lényegét különböző nézőpontok szerint elemezhetjük:
- Pszichoanalitikus elmélet
Freud pszichoszexuális fejlődés-elmélete, az ödipális konfliktus feloldása
azonosulással
- Szociális tanuláselmélet
Behaviorista gyökerek, jutalom-büntetés koncepció, megfigyelések, utánzás
(Bandura), sztereotíp elvárások, kulturális tabuk
- Kognitív fejlődési elmélet
A nem fogalmi reprezentációja kognitív fejlődés eredménye, nemkonstancia,
(Kohlberg, Thompson)
- Nemiséma-elmélet
A kognitív elméletet kulturális szintre terjeszti ki (), 'nemi szSandra
Bememüveg'-nemi séma, az énképet a nemi séma köré szervezzük
- Mi a különbség a nemi identitás és a nemhez igazodás között? Milyen kapcsolatban
vannak?
- Melyek a pszichoanalitikus elmélet legfontosabb pontjai a témába vágóan?
- Melyik a két legfontosabb szempont a szociális tanuláselmélet koncepciójában?
- Sorolj fel adatokat, kutatási eredményeket, melyek alátámasztják ezt
az elméletet!
- Hogyan értelmeznéd azt a kifejezést, hogy a gyerekek "szexisták"?
- Mi a kritika a szociális tanuláselmélettel kapcsolatban?
- Hova helyezi a hangsúlyt a kognitív fejlődéselmélet?
- Mit jelent a nemkonstancia?
- Mi a kritika a kognitív elmélettel kapcsolatban?
- Milyen kísérletek támasztják alá a kritikát?
- Mire hívja fel a figyelmet Sandra Bem nemi séma elmélete?
Fejlődési szakaszok
FREUD
pszichoszexuális
|
idő/stádium
|
ERIKSON
pszichoszociális
|
orális
|
1. év
|
ősbizalom / ősbizalmatlanság
|
anális
|
2. év
|
autonómia / kétely
|
fallikus
|
3 - 5. (-6. Freud) év
(dackorszak)
|
kezdeményezés / bűntudat
|
latencia
|
6 - pubertás (12)
|
teljesítmény / kisebbrendűség
|
genitális
|
12 - serdülőkor
|
identitás / szerepkonfúzió
|
-
|
fiatal felnőttkor
|
intimitás / izoláció
|
-
|
felnőttkor
|
alkotóképesség / stagnálás
|
-
|
időskor
|
integritás / kétségbeesés
|
5. A gyermekkor utáni fejlődés
A fejlődés egész életen keresztül tartó folyamat, minden életkornak (fejődési
stádiumok) van egy megoldásra váró fejlődési feladata (Erikson, ld. a
könyvben)
1. Serdülőkor (kb. 12 éves kortól a tizenéves idők végéig)
- Feladata: a személyes azonosságtudat kialakítása
- Szexuális fejlődés: pubertás, másodlagos nemi jellegek, menstruáció,
magömlés
- A pubertás pszichológiai hatásai: vihar és strassz, korai- vagy késői érés,
hangulat (nemenkénti különbségek)
- Szexuális normák és a viselkedés: házasság előtti szex, homoszexualitás,
média, születésszabályozás, nemi betegségek, védekezés
- Serdülő-szülő konfliktus: generációs szakadék (érvek-ellenérvek),
- Identitásképzés: (Marcia) Az identitás elérése, Korai zárás,
Moratórium, Identitásdiffúzió
MARCIA - identitásszintek
|
Volt krízis?
|
IGEN
|
NEM
|
Megoldódott?
|
IGEN
|
identitás elérése
|
korai zárás
|
NEM
|
moratórium
|
identitásdiffúzió
|
2. Fiatal felnőttkor
- Feladata: intim kapcsolatok kialakítása
3. Felnőttkor (40-65)
- Feladata: alkotóképesség kibontakoztatása (család, munka)
generativitás, életközépi-válság, menopauza
4. Időskor
- Feladata: beteljesülés, felkészülés a élet végére
- Mi az alapállítása Erikson pszichoszociális fejlődéselméletének?
- Milyen kríziseken küzdötted át magadat, míg eljutottál a serdülőkorig?
- Milyen történések zajlanak a pubertás 3-4 éves időszaka alatt?
- Milyen pszichológiai hatásai vannak a pubertásnak?
- Mit jelent az identitáskrízis fogalma?
- Milyen szintjei vannak az identitásnak?
- Milyen kríziseken halad át az ember fiatal felnőttkorától haláláig?
- teszt -