Az ókori Görögország és Róma története


I. Görögország

  • Kr.e. II. évezred - Kréta - Knósszosz a központ, képírás (lineáris A és B), ekehasználat, fejlett kereskedelem, városfalak 1500. k. elpusztul (Santorín vulkán kitörése)

  • Kr.e. XVI-XIII.sz. - Mükéné - krétai kultúra erős befolyása, tengeri kereskedelem, kerámia készítése, hódítás, gyarmatosítás Ciprusig, földközösségek, házi rabszolgaság, despotikus állam,Király, fegyveres arisztokrácia, kézművesek, parasztok, rabszolgák

  • i.e. XII-IX. sz. a mükénéi társadalom bukása, nomád népek vándorlása, Athén felemelkedése, kialakul a földmagántulajdon, megindul az árutermelés, vashasználat, tengeri kereskedelem

Homéroszi kor

  • állattenyésztés nagy szerepe, kétnyomásos földművelés, törzsi-nemzetségi berendezkedés, katonai demokrácia: születési arisztokrácia intézi az ügyeket, de mellette megjelenik a népgyűlés, kialakul a városállam, a polisz

  • Spárta: dór hódítók a Peloponésszoszon

  • társadalom: spartiata (teljes jogú spártai), perioikos (körüllakó, nem teljes jogú), helóta (foglyok)

  • állam: 2 király, gerúszia (vének tanácsa), apella (népgyűlés), 5 ephorosz (felügyelő)

  • a földek elidegeníthetetlenek, halál esetén a közösségre visszaszáll, közös étkezések a férfiak számára, nevelés ellenőrzése (agógé), krüpteia szokása, elzárkózás, idegengyűlölet

 

I. Róma

Földrajzi környezet:

földművelésre alkalmas terület (egész történelme folyamán központi kérdés a FÖLDtulajdon / elosztása, tagolt partvidékén jó hajózási feltételek, kedvező elhelyezkedés az ókori Kelet és Nyugat között

Korai kultúrák, népcsoportok:

  • Grimaldi-barlang (őskori maradvány), Villanova-kultúra, tengeri népek vándorláskor italicus (latin, szabin, illír), népcsoportok érkeznek a területre, görög és pun népesség Dél-Itáliában, etruszkok Északon

  • Róma alapítása: Aeneis mondakör, Romulus és Remus története, Kr. e. 753. mondai alapítási év

  • Palatinus-domb körül kialakul a város mag (Septimontium= hét halom szövetsége)

  • Királyság kora (Kr. e. 753- 510)

  • Romulus, Numa, Tullus, Ancus, Tarquinius, Priscus, Servius Tullius, Tarquinius Superbus

  • etruszk uralom, társadalmi formák megszilárdulása

 

 

II. Görögország

Archaikus kor (Kr. 750-492.)

Görög király ellenőrzi a rakodástKr.e. VIII-VI. sz. társadalmi, vagyoni különbségek növekedése: adósrabszolgaság, görög gyarmatosítás (iránya. Dél-Itália, Szicília pl. Tarrentum, Szürakuszai, Neapolisz, Ibériai-félsziget, Dél-Franciaország pl. Massilia, Hellészpontosz -Dardanellák, Boszporosz, Fekete-tenger partvidéke)
a gyarmatváros kereskedelmi kapcsolatban áll az anyavárossal, jogilag független volt az anyavárostól, isteneiket, szokásaikat megőrzik

 

Athén: I.e. VIII-VI.sz. Theseus-féle alkotmány: három társadalmi csoport - eupatridák (előkelők) , démiurgoszok (kézművesek), geomoroszok (földművesek), az örökletes királyság helyett arisztokratikus köztársaság: 9 arkhón, Areioszpagosz - az arisztokrácia uralmát semmi nem korlátozza

  • Kr.e. 621. Drakón arkhón írásba foglalja a törvényeket - túlkapások visszaszorítása

  • Kr.e. 594. Szolón - adósrabszolgaság eltörlése vagyon szerinti beosztás: ötszázmérősök, lovagok, zeugitészek, thészek; megszűnik a születési arisztokrácia uralma, timokratikus (vagyonhoz kötött) alkotmány

  • Kr.e. 560-510. türannisz-rendszer, a démosz még nem elég erős a hatalom átvételére, egyeduralom

  • Kr.e. 508. Kleiszthenész- vérrokonság helyett területi beosztás: 10 phüle
    500-ak tanácsának felállítása (búlé), népgyűlés (ekklézsia) vezető szerepe, heliaia (bíróság) felállítása, cserépszavazás intézménye

Klasszikus kor (Kr. e 492-338.)

  • Kr.e. 490., 480. perzsa támadások - Themisztoklész és Ariszteidész hatalmi harca

  • Kr.e. 478. Spárta kiválása után Athén létrehozta a perzsa-ellenes déloszi szövetséget

  • Kr.e. 462. a Spárta-barát arisztokrácia külpolitikai kudarca után a démosz végleg átveszi a vezetést, megszűnik az Areioszpagosz ellenőrző jogköre

  • Kr.e. V. sz. a demokrácia fénykora (Periklész)

    - Gazdaság: klasszikus árutermelő rabszolgaság, szakosodott ipar, árutermelés, pénzügyletek.
    - Társadalom: teljes jogú athéni polgár, metoikoszok, rabszolgák.
    - Állam: 10 sztratégosz, népgyűlés, 500-ak tanácsa, esküdtbíróság - választás útján, napidíjjal

  • Apollón és a millói VénuszKr.e. 431-409. peloponésszoszi háború, Athén veresége Spártával szemben - a poliszrendszer válságba kerül (paraszti kisbirtokok, kis műhelyek tönkremenetele, a zsoldoskatonák pusztításai, politikai egyenlőség látszattá válik, rabszolgák tömege nő, helyzetük rosszabbodik, harc a poliszok között a rabszolga-utánpótlásért és a piacokért)

 

 

II. Róma

Korai köztársaság kora (Kr. e. 510-264)

Külpolitika: Appenin-félsziget meghódítása. (dél-itáliai görög városok ellen: tarrentumi háború, gall betörés

Belpolitika:
központi kérdés a római polgárjog megszerzése (1. vagyonbírhatóság 2. szabad házasság 3. választójog 4. választhatóság) plebs hatalom megszerzésére törekszik:

  1. tisztségek folyamatos megnyitása számukra
  2. 494. kivonulás a Szent Hegyre, néptribunus választás
  3. 450. 12 táblás törvények, szokásjog írásba foglalása, polgári tulajdonjog bevezetése
  4. 445. plebejus-patrícius házasság engedélyezése
  5. 367-66. Licinius-Sextius-féle földtörvény ager publicus felosztásának szabályozása, részleges adósság-elengedés
  6. 326. Lex Poettilia Papiria adósrabszolgaság eltörlése
  7. 287. Lex Hortensia senatusi jóváhagyás nélkül érvényesek a plebs tribusok által hozott törvények

Társadalmi forma: arisztokratikus köztársaság: tisztségviselők választása, kollegalitás magiszterek között, kölcsönös vétójog, időbeli korlátozás, nem kapnak fizetést, hivatali időben nem vonható felelősségre

Törvényhozó hatalom Végrehajtó hatalom (magisztrátusok) Bírói hatalom
  1. comitia curiata legrégibb népgyűlés, családjogi kérdésekben dönt

  2. comitia centiriata katonai népgyűlés, Mars mezőn teljes fegyverzetben jelennek meg, vagyon alapján sorolják be katonai szolgálatra (timokrácia, Sevius Tullius nevéhez fűződik bevezetése), tisztségviselők megválasztása, háború és béke kérdésében dönt

  3. comitia tributa területi alapon szerveződő népgyűlés, személyes részvétel, törvényhozás a feladata

  4. concilia plebis néptribunus által összehívott gyűlés, törvénykezdeményezési joga van

  5. senatus Kr. e 287-ig törvényhozói jogköre is van, törvényjavaslatokat előkészíti, diktártorválasztás joga

 

  • consul 2 fő 1 évre, törvények végrehajtás, hadsereg vezetése

  • praetor 1-16 város ügyeit intézi, igazságszolgáltatás felügyelete

  • quastor 4-20 fő 1 évre pénzügyek intézője

  • censor 4 fő 5 évre centuriákba és tribusokba osztás, senatus névjegyzékének összeállítása, vám- és adóügyek

  • néptribunus 2-10 fő 1 év vétójog, személye és háza sérthetetlen, érdekképviselet (Kr. e 494-től)

  • diktátor 1 fő 6 hónap rendkívüli eseménykor korlátlan hatalom

  • aedilis rendfenntartás őre

  • pontifex maximus főpap, erkölcsi hatalom

  • Vesta papnők vallási funkció

  • augus madárjós

  • festialis követ

  • senatus 300-600 fő leköszönt magisztrátusok a tagjai, életfogytiglani tisztség, tisztségviselők ellenőrzése, külpolitikai ügyek intézése

választott testület

praetori felügyeletből új jogértelmező testület nő ki



Kései köztársaság kor (Kr. e. 284-27.)

Külpolitika:

  • pun háborúk ( 1.264-241.; 2. 218-201.; 3. 149-146.) hadvezérek: Hamirkan, Hannibal / Fabius Maximus, Cornelius Scipio, Scipio Aemilianus
  • makedón háborúk (197. Künoszkephalai)
  • illír háború
  • görögországi felkelés (146. Korinthosz)
  • Jugurtha király elleni numidiai háború
  • szövetséges háború (90-88.)
  • mithridateszi háborúk (pontuszi király ellen)
  • Spartacus-féle rabszolgafelkelés (73-71.)

diadalívBelpolitika:
köztársasági forma válsága (kisparaszti gazdaság tönkre megy, új kereskedő réteg kialakulása és meggazdagodása, a birodalom nem irányíthatatlan ezzel a formával)

  • reformtörekvések: Gaius és Tiberius Gracchus

  • polgárháború (Marius és Sulla diktatúrája)

  • triumvirátus 1. Kr. e. 60. Julius Caesar, Pompeius, Crassus; 2. Kr. e. 43. Octavianus, Antonius, Lepidus

 

 

III. Görögország

Helleniszikus kor (Kr. 338- 1. sz-ig)

  • Kr.e.338. II. Philipposz a khairóneai csatában legyőzi a poliszokat - Makedónia felemelkedése (Pella központú görög dialektust beszélő nép)

  • Kr.e. 336-323. Nagy Sándor hódításai, Babilon székhely, hadsereg a fő erő, despotikus hatalom, keleti és görög kultúra keveredése: hellenizmus, halála után a birodalom szétesik:
    - Antigonidák (Makedónia, görög területek),
    - Szeleukida-birodalom (Szíria, belső-ázsiai területek),
    - Ptolemaida-birodalom (Egyiptom)

 

III. Róma

Principatus (Kr. e. 31- 284)

OszlopBelpolitika:

  • Augustus egyeduralkodó, de formálisan átadja hatalmát a senatusnak (princeps= ő az első polgár, először szavaz, senatus névjegyzékét összeállítja, polgári és papi tisztségek felvétele) hadseregreform

  • nagybirtok kialakulása (villa)

  • kiemelkedőbb császárok: Traianus 98-117 a birodalom eléri legnagyobb kiterjedést



  • Hadrianus 117-38 limes kiépítése

  • Caracalla 212-ben a birodalom minden polgárának római polgárjogot adományoz

    Ide jön a roma77.jpg

Külpolitika:
egy ideig folytatódnak a hódító háborúk, majd a légiók már csak a határokat védik ® gazdasági válságot okoz a hódítás hiánya

 

Kései császárság kora ( 285-476.)

Belpolitika:

  • 4 császár az állam élén (tetrarchia) 2 augustus és 2 caesar- állandó harc a tényleges hatalomért
    kereszténység kialakulás és térnyerése (312. milánói edictum, 325. niceai zsinat)
    jelentősebb császárok: Diocletiunus 285-305 keresztényüldözés

  • Constantinus 324-337 új főváros alapítása, kereszténység felkarolása

  • 395. Theodosius halála után a birodalom végleg ketté szakad

  • 451. hun támadás és catalaunumi csata

  • 476. Odoaker germán hadvezér megfosztja trónjától Romulus Augustust

Külpolitika:

állandó népvándorlások söpörnek végig a birodalmon, folyamatos a barbárok beköltözése a birodalomba, provinciák forrongásai
Történetírók: Livius, Tacitus, Seutonius, Plutharkosz

 

 

FOGALOMTÁR

- feladatok -

- vissza a tematikához -

Ajánlott irodalom