(Biológia III. 64-67., 77-79., 87-90., 101-105., 122. oldal)
Definíció: Egyforma eredetű és azonos funkcióra specializálódott sejtek egybeépülő csoportja. |
Magyarázat:
Fontos kiemelni azt, hogy a szöveteket alkotó sejtek egy bizonyos funkcióra
specializálódnak (pl. a szállítószövet sejtjei az anyagszállításra). A tankönyvben
fellelhető definíció ("a hasonló felépítésű és működésű sejtek összessége")
- amely tehát nem hangsúlyozza a differenciáltságot -, akár egy teleptestű növényre
is igaz lehetne!
Az elsődleges növényi szöveteket az alábbi táblázat segítségével tekinthetjük át:
OSZTÓDÓSZÖVETEK | ÁLLANDÓSULT SZÖVETEK | |||
|
BŐRSZÖVET | SZÁLLÍTÓSZÖVETEK | ALAPSZÖVETEK | |
|
farész | háncsrész |
|
|
|
||||
* kollenchima (sarkos vastagodású sejtfalakkal): |
**szklerenchima (egyenletesen vastagodott sejtfalakkal):![]() |
Definíció: Az a nyomás, amelyet a gyökér aktív ionfelvétele miatt bekövetkező vízfelszívás okoz. |
Magyarázat:
A gyökér vízfelszívó képessége túlnyomórészt abból a szívóhatásból ered, amelyet
a levelek párologtatása okoz. Ennek mechanizmusa az, hogy a vízvesztés miatt
töményedő levélsejtek ozmózissal vizet szívnak el szomszédaiktól, s ez a folyamat
egészen a gyökérsejtekig lehúzódik. A gyökér sejtjei viszont már csak a talajból
tudják a vizet pótolni.
Ugyanakkor a gyökér úgy is képes vizet felvenni, ha a lombozatot teljesen eltávolítjuk, vagy amikor az még ki sem fejlődött (pl. emiatt "könnyeznek" a tavasszal frissen metszett szőlőtőkék is). Ezt a jelenséget a gyökérnyomás okozza.
A gyökérnyomás nem túl erős nyomás, értéke alig haladja meg a légnyomásét. Megakadályozása például úgy lehetséges, ha a gyökérsejtek ATP-termelését bénítjuk (pl. KCN-oldatba helyezéssel, a cianidionok ugyanis gátolják a terminális oxidációt), vagy ha egyszerűen ionmentes közegbe helyezzük a gyökeret. Ezek a tapasztalatok azt valószínűsítik, hogy a gyökér ATP felhasználásával (azaz aktív transzporttal) képes ionokat pumpálni a sejtjeibe és az így megnövelt ozmotikus koncentráció eredményezi a víz ozmózisos beáramlását.
A gyökérnyomás elsősorban a csíranövények számára fontos, amíg nincsenek saját leveleik, de valószínűleg a kifejlett növények éjszakai vízfelszívásában is szerepet játszik, hiszen ilyenkor a levelek párologtatása jóval kisebb fokú.
Definíció: A légzés során kibocsátott szén-dioxid és a légzés során felhasznált oxigén anyagmennyiségének a hányadosa. |
Magyarázat:
A légzési hányados értékét nagymértékben befolyásolja az, hogy anyagcseréjében
milyen vegyületeket oxidál az élőlény. Szénhidrátok lebontása esetén a légzési
hányados elméleti értéke = 1, hiszen
pl.: C6H12O6 + 6O2 = 6CO2 + 6H2O, tehát 6CO2/6O2 = 1.
Zsírok, olajok oxidációja viszont 1-nél kisebb légzési hányadost eredményez:
pl.: C17H35COOH + 26O2 = 18CO2 + 18 H2O, tehát 18CO2/26O2 < 1.
Tehát a tankönyv azon megállapítása, hogy "...a légzési hányados értéke ... valamivel 1 alatt megállapodik." (89. oldal) úgy értelmezhető, ha tudjuk: a kifejlett növény energianyerése zömmel szénhidrátok lebontásából ered, de kis mértékben neutrális zsírok oxidációja is történik, ezért a légzési hányados "eredő" értéke valamivel kisebb lesz, mint 1.
A másodlagos
szövetek a már kialakult (állandósult) szövetekből a sejtek újraosztódásával
(ún. dedifferenciálódással) keletkeznek.
A tankönyv 76. és 104. ábrája azt sugallja, mintha a gyökérszőrökön át felszívott víz sejtről sejtre szállítódna egészen a vízszállítócsövekig. A valóságban azonban a víz mozgása elsősorban a sejtfalak mikrokapillárisaiban (mikroszkópikus réseiben) történik, tehát lényegében a sejtek között. (Ezt a szállítási útvonalat nevezzük apoplazmás útnak.)
A sejteken keresztül történő mozgás (az ún. szimplazmás) út jóval nagyobb ellenállású, ezért a vízmozgás szempontjából alárendelt jelentőségű. A szimplazmás mozgás egyébként a sejteket egymással összekötő vékony plazmahidakon át történik, ezt a tankönyvi ábra nem mutatja.
Nagyon lényeges momentum, hogy a gázcserenyílás zárósejtjei - a többi bőrszöveti sejttel ellentétben - zöld színtesteket tartalmaznak. Ennek köszönhető, hogy a zárósejtek nem csak a növény víztelítettségére reagálnak, hanem fotoaktívak is (fény hatására a légrések kinyílnak, sötétben a zömük bezárul). A folyamat hátterében az áll, hogy a zárósejtek kloroplasztiszaiban a redukciós (Calvin) ciklus nem működik. Így a fotoszintézis fényszakaszában képződő ATP és NADPH más célra használódik el: az ATP-vel a növény egy K+ - H+ pumpát működtet, amely a zárósejtekben K+-ionokat halmoz fel. Ez a sejt ozmotikus szívóerejét megnöveli, víz áramlik be, s ezért a légrés az ismert okok miatt kinyílik.
Az elveszített H+-ionok pótlása és a NADPH "hidrogénmentesítése" pedig úgy történik, hogy az alapszöveti sejtekben előállított glükózt a zárósejt felveszi, és a glikolízisben foszfoenol-piroszőlősavig (PEP) bontja le, majd ebből a citromsavciklusban is előforduló oxálecetsav, végül almasav képződik (ugyanolyan reakcióban, mint amelyet a C4-es növényekkel kapcsolatban már említettünk, ld.a 2. hét anyagában!).
Végül egészen pontosan a sejtben felhalmozott K+- ionok almasavval
képzett sója (a kálium-malát) lesz az, ami a vizet ozmotikusan beáramlásra készteti.
Sötétben a K+ és a malátion a zárósejtből kivándorol, a citoplazma
ozmotikus szívóereje ezáltal csökken, a víz kiáramlik, a légrés zárul.
Egy 50 m magas pálma törzsében kb. 20 millió vízszállító cső található. Ezek
átlagos átmérője 10-5 m, keresztmetszetük körnek vehető.
Hány liter víz fér el ezekben a csövekben?
Mekkora a víz átlagos áramlási sebessége a vízszállítócsövek belsejében cm/perc-ben,
ha tudjuk, hogy a fa óránként 12 liter vizet párologtat?
![]() |
|
1. ábra | 2. ábra |
1. Mi látható az 1. ábrán? (Egyszerű választás)
2. Mi látható a 2. ábrán? (Az 1. kérdésnél megadottakból válassza ki
a helyes betűt!)
3. Nevezze meg az ábrák részeit (A,B,C,D,E,F,G,H,I)!
A továbbiakban a megfelelő képlet(ek) betűjelével vagy "egyik sem"
megjelöléssel válaszoljon, ügyelve arra, hogy hibás betű megadásáért pontlevonás
jár!
4. Melyik képlet szolgál víz és ásványi sók szállítására?
5. Melyik képlet tartalmaz zöld színtesteket?
6. Melyik betű jelöl alapszövetet?
7. Melyik betű jelöl osztódószövetet?
A következő grafikon egy borsónövény csírázása közben mért légzési gázok mennyiségét mutatja:
Mennyiségi összehasonlítás
A következő grafikon az auxin eloszlását ábrázolja egy zab csíranövényben:
- megoldások -
- vissza a tematikához -