VI. OLDATOK

HALMAZKEVERÉKEK

Felosztásuk:

• a diszpergált részecskék mérete szerint
  
  

  	Durva diszperz rendszer	Kolloid rendszer	Oldatok („valódi oldatok”)
  A diszpergált részecske mérete	> 500 nm	1-500 nm	< 1 nm
  A fényt…	elnyeli vagy visszaveri (általában átlátszatlan)	szórja (Faraday-Tyndall effektus), ezért opalizál	átengedi, ezért átlátszó*
  Adszorpciós készség	rossz	jó (a sok kis részecske miatt nagy a fajlagos felületük !)	-
  Példa	csapadékok	fehérjeoldat, szappanoldat, nagyon finom eloszlású csapadékok, köd, füst, kocsonya	NaCl-oldat sósav NaOH-oldat stb.

  
  *Kivétel pl. a nagy fényelnyelésű KMnO₄-oldat, vagy a Lugol-oldat.
  
  
• a diszpergált anyag és a diszpergáló közeg halmazállapota szerint

Az oldatok oldószerből (diszpergáló közeg) és egy vagy több oldott anyagból (diszpergált anyag) állnak. Elegyekről akkor beszélünk, ha két vagy több egymással korlátlanul összekeverhető folyadékot keverünk össze. Az oldatokat jellemezhetjük az összetétellel, amely az oldott anyag és az oldat arányát fejezi ki.

Oldhatóság

Az oldhatóság és az anyagi minőség kapcsolata

I. Apoláris molekulájú oldószerben

• apoláris molekulájú anyagok oldódnak jól.
  
• oldódáskor a molekula szerkezete általában nem változik meg.
  

II. Dipólus molekulájú oldószerben

• általában jól oldódnak ionvegyületek és dipólusmolekulájú vegyületek.
  
  Vízben az ionvegyületek és a dipólusmolekulák egy része ionjaira disszociál:
  
  
  
  [jelmagyarázat: (sz)= szilárd halmazállapot; (g)= gáz halmazállapot; (l)= folyadék; (aq)= hidratált állapot]

Az oldhatóság függ továbbá…

1. Hőmérséklettől
   
   Az endoterm oldáshőjű anyagok oldhatósága nő, az exoterm oldáshőjű anyagoké általában csökken a hőmérséklet emelésével.
   
   
2. Nyomástól
   
   Ettől főleg a gázok oldhatósága függ.
   Valamely anyag oldhatóságát telített oldatának összetételével jellemezzük.
   
   

Az oldódás energiaviszonyai

Az oldáshő kifejezi, hogy mekkora a hőváltozás, ha 1 mol anyagból nagyon híg oldatot készítünk. Ha az oldódás során felvett hővel az oldat (a rendszer) energiája gyarapodik, az oldáshő előjele pozitív [endoterm oldódás]. Exoterm folyamatokban viszont hő távozik a rendszerből, így az oldáshő előjele negatív. Hidratációs energia ~ hidratációhő mindig hőleadással járó folyamat (tehát negatív előjelű).

Az oldódás egyensúlya

Akkor áll be, amikor az oldódás és a kristályosodás sebessége megegyezik. Ettől kezdve a feloldatlan szilárd anyag és az oldott anyag mennyisége változatlan. Ilyen esetekben beszélünk dinamikus egyensúlyról. A dinamikus egyensúlyban lévő oldatot telített oldatnak nevezzük, amelynek összetétele az adott hőmérsékletre vonatkozó oldhatóságnak felel meg. Megjegyzendő, hogy mindazokat az oldatokat telített oldatnak nevezzük, amelyek összetétele megegyezik az adott hőmérsékleten kialakuló egyensúlyban lévő oldatéval (nem szükséges, hogy az oldat dinamikus egyensúlyban legyen).

Túltelített oldat az olyan oldat, amely az adott hőmérsékleten telített oldatnál töményebb. Ez az állapot nem stabil, gócpontokon bármikor beindulhat a kikristályosodás.

- feladatok -

- vissza a tematikához -