Feladatok

1. Természetes monopólium alatt értjük, ha egy vállalat:

  1. az optimális üzemméret piachoz viszonyított aránya miatt kerül monopolhelyzetbe.
  2. szabadalmak, licencek birtoklása miatt kerül monopolhelyzetbe.
  3. speciális állami engedély hatására kerül monopolhelyzetbe.
  4. egyik előző válasz sem helyes.

2. Azonos költségek és egyéb feltételek mellett a monopólium kínálata és ára a tökéletes versenyhez képest:

  1. az ár és a kínálat is nagyobb a monopóliumnál.
  2. monopólium esetén az ár nagyobb, a kínálat kevesebb.
  3. egyforma az ár és a kínálat mindkét esetben.
  4. tökéletes versenynél az ár nagyobb, a kínálat kevesebb.

3. A monopólium

  1. árelfogadó.
  2. csak a keresleti függvény adottság számára, az árat és a kínálatot befolyásolni képes.
  3. termelésének, árainak nincsen korlátja.

4. Monopólium teljes bevételi függvénye

  1. egyenletesen nő.
  2. egyre kisebb mértékben nő, s csökkenhet is.
  3. állandó.
  4. egyik előző válasz sem helyes.

5. Monopólium határbevétele

  1. csökken.
  2. nő.
  3. állandó.
  4. nőhet is, csökkenhet is.

6. Tiszta monopólium határbevétele

  1. nagyobb az eladási árnál.
  2. kisebb az eladási árnál.
  3. egyenlő az eladási árral.

7. A piacra lépést korlátozhatja

  1. szabadalmak, licencek birtoklása.
  2. az állam.
  3. a beindulási beruházások nagysága.
  4. mindhárom előző állítás igaz.

8. Egy monopólium egy tisztán versenyző piachoz képest

  1. jobb, mivel alacsonyabbak a költségei.
  2. rosszabb, mivel társadalmi jólétveszteséget okoz.
  3. egyik előző állítás sem helyes.
9. Fogyasztói többletet élveznek azok a fogyasztók, akik
  1. az átlagosnál jobb minőségű árut vettek.
  2. a tökéletes verseny piacán vásárolnak.
  3. a terméket piaci áron vették meg, de többet is adtak volna érte.
  4. egyik előző állítás sem helyes.

10. A monopóliumokat szabályozó törvények alapján tilos

  1. a fogyasztókat az áru kelendőségének fokozása érdekében megtéveszteni.
  2. a versenytársak mindennemű egyeztetett magatartása az árak kialakítására.
  3. az ún. dömpingár alkalmazását, mikor egy vállalat a költségeinél olcsóbban visz árut a piacra.
  4. mindhárom előző állítás igaz.

 

Példák

1. Egy tiszta monopólium határköltség-görbéje MC = 1/2Q, átlagköltség-görbéje AC= 1/4 Q határbevételi görbéje MR = 5000 - 2Q, s a piaci kereslet D(Q)=5000-p.

  1. Mekkora a monopólium által meghatározott kínálat, s az ár?
  2. Mennyi a monopólium teljes bevétele, teljes költsége, s a profitja?

2. Tiszta verseny piacán az iparági határköltség MC = 50, a piaci keresleti függvény D(Q)=40 - 0,2p. A piacon az állam tiszta monopóliumot alakít ki, melynek költségei megegyeznek a tökéletes verseny költségeivel, s határbevételi függvénye MR = 200 - 10Q.

  1. Mekkora a tiszta verseny esetén az ár, a kínálat, s a fogyasztói többlet nagysága?
  2. Mekkora a tiszta monopólium esetén az ár, a kínálat, a termelői-, s a fogyasztói többlet?
  3. Mekkora holtteher-veszteség keletkezett?

3. Egy piacon négy nagyvállalat működik, melyek kartellszerződés alapján maximalizálják együttes profitjukat. Együttes határköltség-függvényük MC=15Q2 - 60Q + 145. A piaci keresleti függvény Q = 7 - 0,05p, a hozzá tartozó határbevétel MR = 140 - 40Q.

Mekkora lesz együttes termelésük nagysága és a pici ár?

4. Az erdőben a medvecsalád az egyedüli fakitermelő. Mennyiért adja a fa köbméterét, ha a kereslet a következőképpen alakul:

Ár (m3) 20 16 12 8 5 2
Kereslet (1m3) 0 4 8 12 15 18

A köbméterenkénti kitermelés költsége:

  1. 10 tallér
  2. 16 tallér

5. Egy iparág inverz keresleti görbéje: p=40-Q. Az iparágban a termelés teljes költsége: TC=25q.

  1. Tiszta monopólium esetén mekkora az iparági termelés és az ár? (MC=25, MR=40-2q)
  2. Mekkora termelés esetén lesz zérus az iparági nyereség (gazdasági profit)?

- megoldások -

- vissza -