A magyarság története a kezdetektől 1301-ig

A magyar nép kialakulása

A magyarok eredetéről Anonymus alapján (az alán-magyar kapcsolat emléke)

Tarsoly"Mivel pedig Hunor és Magyar Ménrótnak elsőszülött fiai voltak, apjuktól megválva külön sátrakba költöztek. Történt pedig egy napon, hogy kimentek vadászni, a pusztaságban egy szarvasünő bukkant fel előttük, s amint üldözőbe vették, az a maeotisi ingoványokba menekült előlük. Mivel itt teljesen eltűnt a szemük elől, sokáig keresték, de nem tudtak nyomára akadni. (...) Letelepedvén tehát a maeotisi ingoványok közé, ki sem mozdultak onnan öt évig. A hatodik évben kikalandoztak, s egy puszta helyen véletlenül Belár fiainak férjeik nélkül otthon maradt feleségeire és gyerekeire bukkantak. Kiket is vagyonostul sebesen vágtatva elragadtak. (...) Történetesen az alánok fejedelmének, Dulának két lányát is elfogták a gyermekek között, ezek egyikét Hunor, másikát Magyar vette feleségül. (...) Igen hatalmas nemzetséggé nőttek, úgy hogy az a föld sem befogadni, sem táplálni nem tudta őket."

Az Árpád-ház eredetmondája Anonymus Gesta Hungaroruma alapján:

"Az Úr megtestesülésének nyolcszázkilencedik esztendejében Ügyek, nagyon sok idő múltán Mágóg király nemzetségéből való igen nemes vezére volt Szkítiának, aki feleségül vette Dentü-mogyerben Őnedbelia vitéznek Emes nevű leányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta. Azonban isteni, csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben levő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva, teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből forrás fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem a saját földjükön sokasodnak el. Mivel tehát az alvás közben feltűnő képet magyar nyelven álomnak mondják, és az ő születését álom jelezte előre, azért hívták őt szintén Álmosnak."


A magyarok harcmodoráról

A magyarok megjelenése a Kárpát-medencében

A területen talált örökség

A honfoglalásról a Gesta Ungarorumból, amelynek szövege más krónikákban maradt fenn:

"Azután visszaküldték ugyanazt a követet közmegegyezéssel az említett fejedelemhez (Szvatoplukhoz), és a földjéért egy nagy fehér lovat küldtek neki arábiai arannyal megaranyozott nyereggel és aranyos fékkel. Ennek láttára a fejedelem még jobban megörült, mert úgy vélte, hogy azt, mint holmi telepesek, a földért küldötték. A követ pedig azt kérte a fejedelemtől, hogy adjon földet, füvet és vizet. A fejedelem erre elmosolyodva mondotta: "Vegyenek, amennyit akarnak ezért az ajándékért!" Erre Árpád és a hét vezér benyomult Pannóniába, nem mint jövevény, hanem mint a föld örökös jogú birtokosa. Ekkor másik követet küldtek a fejedelemhez, és ezzel az üzenettel bocsátották el: "Árpád és emberei azt mondják neked, hogy azon a földön, amit megvettek, ne maradj tovább semmiképpen, mivel földedet lovon, füvedet féken, vizedet nyergen megvették, és te szegénységed és kapzsiságod miatt a földet, füvet és vizet nekik engedted!"

 

KalandozásokKalandozások

A magyar államiság kialakulása

Géza fejedelemsége

IstvánTrónutódlás kérdése

 

A feudális államszervezet kiépítése - I. István uralkodása (997-1038)

Istvánnak két fia volt: Ottó korán meghalt, az uralkodásra nevelt Imre pedig 1031-ben vadászbaleset áldozata lett. A keresztény elv, az alkalmasság (idoneitás) alapján testvére gyermekére Orseolo Péterre esik a választás.

 

XI. század

Trónviszályok

  1. Orseolo Péter (1038-1041, 1044-1046): a hazai viszonyokat figyelembe nem vevő erőszakos intézkedések (III. Henrik támogatása, hűbéresküt tesz) - Aba Sámuel lázadása (ménfői csata) (1041-1044).

  2. A Vazul-ág él tovább, visszatérnek a száműzetésből.

    I. András (1046-1060) - Vata-féle pogánylázadás felszámolása.

    - Tihanyban monostor alapítása, nyugati egyháziak befogadása.
    - Német támadás visszaverése (1051., 1052.).

    Fiát, Salamont akarja utódjául - öccse, Béla herceg számított a gyermek születése előtt örökösének, igényt tart a trónra, legyőzi Andrást.

    I. Béla (1060- 1063) - Vata fia János-féle pogánymozgalom leverése.

    - Árak és adók mérséklése.

  3. Salamon lesz a király, német segítséggel (1063-1074) - besenyők betörésének visszaverése.

    - 1071. Nándorfehérvár elfoglalása.
    Fellépnek vele szemben Béla fiai, 1074-ben legyőzik (mogyoródi csata) (III. Henrik nem tud segíteni az invesztitúra-háborúk miatt) - 1081-1083 őrizetben tartják Visegrádon.

    I. Géza (1074-1077) - a bizánci császár támogatottja.

A feudális hatalom megszilárdítása

I. László (1077-1095) - belső rend helyreállítása - három törvénykönyv - magántulajdon erős védelme, aránytalanul szigorú büntetések.

Unokaöccsét, Álmost szánja a trónra - trónviszály: Álmos és fia, Béla megvakítása.

Kálmán (Könyves) (1095-1116)- Rendkívül művelt ember.

 

XII. század

II. (Vak) Béla (1131-1141) - A megvakított Álmos herceg fia - elkobzások, bosszúhadjárat leszámolások, hamis trónkövetelő, belviszály.

II. Géza (1141-1162) - Orosz hadjáratok.

III. István (1162-1172) - Trónviszály: nagybátyjai a trónkövetelők - ellenkirályok: II. László,

IV. István (székesfehérvári csata után Bizáncba menekül).

III. Béla (1172-1196) - Öccsével vetélkedik a trónért, az előkelők őt támogatják, a nagyhatalmú esztergomi érsek, Lukács és az anyakirálynő nem.

 

XIII. század

II. András (1205-1235) - Uralkodói jogok és birtokok eladományozása - a királyi várszervezet földjeit is, örökölhetően.

IV. Béla (1235-1270) - Korlátlan királyi hatalom helyreállítása a cél: adományok visszavétele, de akkora az ellenkezés, hogy 1239-ben kénytelen abbahagyni.

tatárjárásTatárjárás: - 1241/42. Dzsingisz kán mongol serege, Batu kán vezetésével.

V. István (1270-1272) - Királyi birtokok királyi kézben tartása.

IV. (Kun) László (1272-1290) - Kiskorúan kerül trónra, a bárói érdekcsoportok irányítják.

III. András (1290-1301) - II. András unokája (bár vannak kételyek származását illetően).

Az utolsó "aranyágacská"-val kihalt az Árpád-ház.


Ajánlott irodalom

(Bővebb szakirodalmi ismertető pl. a Magyar Kódex I. Szerk. Szentpéteri József. Bp. 1999. irodalomjegyzékében található)

- feladatok -

- vissza a tematikához -